Theresa May ellen lázad pártja

Publikálás dátuma
2017.07.05 07:31
A konzervatívok terve szerint utódját már nem azonosítaná a közvélemény a nehézségekkel FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY
Fotó: /
Akárhová fordul is Theresa May, ellenállást tapasztal, egyes konzervatív vezetők ráadásul nyomás alá helyezték, hogy döntse végre el: mikor adja át a kormányrudat.

A kudarccal felérő június 8-i parlamenti választás óta – amely a Konzervatív Párt abszolút többségének elvesztésével járt – Theresa May támadások kereszttüzében áll. A politikai centrumtól jobbra és balra elhelyezkedő lapok egyaránt arról tudósítanak, hogy az előrehozott voks ötletéért felelős kormányfő tekintélye alaposan megcsappant a Downing Street 10.-ben, és ami korábban nem fordulhatott volna elő, a kabinet meghatározó tagjai nyíltan hangoztatják a hivatalos vonallal ellenkező nézeteiket.

A lázadás leghatásosabb terepe jelenleg a közalkalmazottak fizetése: 2010-ben a munkáspárti kormány leváltása után tátongó költségvetési hiányra derült fény, s a Konzervatív Párt azóta visszafogta, pontosabban egy százalékra korlátozta a közalkalmazottak, nővérek, tanárok, tűzoltók és a fegyveres erők tagjainak éves fizetésemelését. Theresa May mindeddig e gyakorlat folytatása mellett állt ki, de múlt héten egy ponton úgy tűnt, teljes fordulatot hajt végre. Először az egyik kormányszóvívő utalt arra, hogy May asszony „meghallotta” a szavazók hangját, s hallgatni fog a közszolgák fizetésének szabályozásával foglalkozó testületekre. Röviddel ezután azonban a kormányfő szóvivője kijelentette: „A bérpolitika semmit nem változott”. Egy nem sokkal későbbi – azóta sem megerősített vagy cáfolt – bejelentés szerint pedig Theresa May mégis hajlandónak mutatkozik a négyéves csúcsra érkezett, 2,9 százalékos inflációtól alaposan elmaradó béremelési limit kiigazítására.

Az ellentmondó üzenetek közepette a legnagyobb példányszámú minőségi, s a legnépszerűbb bulvárlap – azaz a The Daily Telegraph és a The Sun – is úgy tudja, a Konzervatív Párt orákulumai egyre nagyobb nyomást helyeznek Theresa May-re, hogy mielőbb jelezze: meddig kívánja magánál tartani a Downing Street 10. kulcsát. Kormányzati források szerint a pártban ideálisnak tartanák, ha Theresa May 2019. március 30-ig, a Brexit életbe lépéséig hivatalban maradna. Ez kiszámíthatóvá tenné, egyben erősítené a szigetország tárgyalási pozícióját az Európai Unióval. Abban a pillanatban azonban, hogy a kilépés valósággá válik, szeretnék, ha May beindítaná a konzervatív vezetőválasztási kampányt. E forgatókönyv szerint a kormányfő utódának elég ideje maradna felkészülni a 2022-es parlamenti választásra. E terv szerint Theresa May vinné el a „Brexit-balhét”, így utódját már nem azonosítaná a közvélemény az uniónak mondott búcsúval járó nehézségekkel, főleg az elkerülhetetlennek látszó végkielégítési csekk átadásával.

A The Sun tudomása szerint a kormányfő kevés megmaradt híve már azt is kiszámította, hogy May miniszterelnöki posztban töltött ideje meghaladja Gordon Brown mindössze két év és tíz hónapos kormányzását, ami a legrövidebb volt Anthony Eden 1955-ös szolgálata óta. Vannak sürgetőbb hangok is: Nicky Morgan – May minden ceremónia nélkül kiakolbólított egykori kulturális minisztere – szerint a kormányfő 2018 őszére túl lesz már a Brexit piszkos munkáján, így a párt nyugodtan elgondolkozhat azon, ki lesz a következő vezetője. Az biztos, hogy a mostani választási kampány, majd a sorozatos tragédiák – különösen a Grenfell Tower leégése és a Finsbury Park-i mecset közelében történt terrorista akció – során felszínre került rossz ítélőképessége, gyenge vezetési készsége, zárkózottsága és látszólagos empátiahiánya alkalmatlanná teszik egy újabb korteshadjárat levezénylésére.

Corbyn győztesen kerülhet ki a harcból
Múlt szombaton, ha nem is a Munkáspárt által előre beharangozott egymillióan, de több ezren vettek részt a londoni takarékosság- és megszorításellenes tüntetésen. A kormány legbefolyásosabb tagjai közül Michael Gove környezeti, majd Boris Johnson külügyminiszter foglalt állást amellett, hogy követni kell a szakmai szervezetek fizetésmódosítási javaslatait.
Mindketten megjegyezték, hogy a béremelést felelősségteljesen is végre lehet hajtani, anélkül, hogy keresztbe tennének a pénzügyminiszter, Philip Hammond tervének, miszerint a következő évtized közepéig megszünteti a költségvetési deficitet. A bérkorrekció komoly győzelmet jelentene Jeremy Corbyn munkáspárti vezető számára, aki a megszorítások felfüggesztését helyezte választási programja középpontjába.

2017.07.05 07:31

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58