Tippeljen: ki bérelhet egy jó kecót a Várban havi 14 (!) ezerért?

Publikálás dátuma
2017.07.05 10:46
I. kerület, Úri utca 70 - Google Street View
Fotó: /
Egyfajta kontraként a mai Magyar Nemzetben megjelent íráshoz: éppen tegnap adtuk közre a Menhely Alapítvány és A Város Mindenkié csoport segélykiáltását: a közeli napokban 120 olyan, olcsónak számító munkásszálló férőhely szűnik meg Budapesten, amely évek óta sok ember számára biztosított kilépési lehetőséget a hajléktalanságból. Magyarországon egyre mélyül az alacsony jövedelmű embereket érintő lakhatási krízis. Nos, a krízis azonban korántsem érint mindenkit. De nem ám. 

Még a kerület saját átlagos árszabásához képest is töredékéért bérel lakásokat az I. kerületi önkormányzattól a Hernádi Zsolt Mol-vezető, Csányi Sándor OTP-vezér és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számító Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. A budai Várnegyed frekventált részén található Úri utcában a cég egy 45 négyzetméteres lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 négyzetméteres lakásért pedig 220 ezret fizet Budavár önkormányzatának – írja a Magyar Nemzet a kerület független (korábban DK-s) képviselője, Veres Dávid közérdekű adatigénylése alapján. 

A rendőrség vizsgálja az I. kerületi önkormányzat autóbeszerzését – írtuk a Hír TV információi alapján még májusban. A csatorna értesülése szerint hűtlen kezelés miatt indult eljárás a budavári fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás ügyében. Nemrég derült ki, hogy az I. kerületi fideszes polgármesternek, Nagy Gábor Tamásnak két hivatali járművet is vásárolt az önkormányzat: egy elektromos és egy hibrid járművet, miközben nem kell autót használnia, hogy bemenjen a munkahelyére, az önkormányzat által neki biztosított lakás ugyanis 200 méterre van a hivataltól. A lakást Nagy a piaci ár töredékéért bérli.A Hír TV információja szerint az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás, aminek keretében vizsgálják az autóvásárlást is.

Most a Magyar Nemzet birtokába került döntéselőkészítő irat azt bizonyítja, hogy a vezetés még a kerület saját árképzésénél is sokkal alacsonyabb áron adta oda a CD Hungary-nak az említett ingatlanokat. Az Úri utcában – egy 46 négyzetméteres, félkomfortos lakást 76 ezer forintért adott ki egy magánszemélynek a kerület, tehát majdnem hatszoros áron. Viszont, ha valaki nem az önkormányzattól bérel lakást a budai Várban található Úri utcában, hanem piaci áron akar hozzájutni egy bérleményhez, akkor súlyos százezreket kell fizetnie.

Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és a jövőbeni ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal. Az I. kerületi cégeknek adott, meglepően olcsó bérletek listájából kiderült, szinte nincs olyan önkormányzati ingatlan, amit piaci áron adna ki az önkormányzat - írja a Magyar Nemzet.

Tovább drágul a budapesti lakásbérlés

A tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítani idén Budapesten - derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. A havi 350 ezer forintnál olcsóbban kiadó lakások bérleti díja 9 százalékkal emelkedett júniusban 2016 azonos hónapjához képest. A legdrágább környék a XII. kerület (250 ezer forint/hó), a II. kerület (215 ezer forint/hó) és az V. kerület (207 ezer forint/hó). A külsőbb városrészekben időnként fele ennyiből sikerülhet a lakásbérlés, persze rezsi nélkül.

Az új építésű lakásokért átlagosan kevesebb (154 ezer forint/hó) bérleti díjat kell fizetni, mint egy újszerű (170 ezer forint/hó), de használt lakásért. Ennek háttérben az áll, hogy a régebbi építésű, használt lakások átlagos alapterülete 60-65 négyzetméter, az új építésűeké 50-54 négyzetméter.

A fajlagos, egy négyzetméterre jutó havi bérleti díj Budapesten a közepes állapotú lakásoknál 2000 forint, az új építésűeknél 2900 forint.



Szerző
2017.07.05 10:46
Frissítve: 2017.07.05 11:53

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06