Trump és Putyin jól megértette egymást a G20-as csúcson

Donald Trump és Vlagyimir Putyin kézfogására figyelt a világ, noha a terrorizmus elleni fellépés, az észak-koreai válság, a párizsi klímaegyezmény jövője, a globális kereskedelem előtti akadályok lebontása is napirenden szerepelt a G20-csúcson.

A G20-csoport tegnap kezdődött csúcstalálkozóján a legfejlettebb és a feltörekvő államok vezetői, illetve az Európai Unió képviselői arról akarták volna meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy mégse fordítson hátat a párizsi klímaegyezménynek. A tanácskozás előtt Brazília, India, Kína és Oroszország, az úgynevezett BRICS-államok vezetői közleményben sürgették, hogy Washington kivonulása ellenére a G20 kötelezze el magát a klímaegyezményben tett vállalások végrehajtása mellett. A G20-csúcsot megelőzően Theresa May brit kancellár is jelezte, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem támogatásáról győzködik majd Trumpot. Az amerikai elnök azonban történetesen a klímavita idejére időzítette kétoldalú találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Angela Merkel, a hamburgi tanácskozás házigazdája a „családi fotó” elkészítésénél közvetetten jelezhette, hogy nem kedveli túlságosan az új amerikai elnököt. Donald Trumpot ugyan az első sorba, de a sor szélére állították, jó messzire a német kancellártól, akinek balján Hszi Csin-ping kínai elnök mosolygott. Igaz, Trump mellett állt Emmanuel Macron francia államfő is.

Hivatalos megnyitó beszédében a német kancellár hangsúlyozta, világszerte milliók azt várják a G20-csoport vezetőitől, hogy járuljanak hozzá a globális problémák megoldásához. Merkel rámutatott, biztos benne, hogy minden résztvevőt ez a cél vezérel, de megoldásokra csak az vezet, ha mindenki hajlandó kompromisszumot kötni. Merkel jelezte, hogy a csúcs zárónyilatkozatában, akárcsak a G7 esetében, várhatóan nem sikerül minden témában egységes véleményt kialakítani.

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY

Hszi Csin-ping kínai elnök a tanácskozáson a szabad kereskedelem fenntartása mellett foglalt állást, sürgette a gazdaságpolitikák koordinálását egy újabb pénzügyi válság elkerülése érdekében. Donald Trump a tisztességes kereskedelem fontosságáról beszélt, erre válaszul Vlagyimir Putyin az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciókra utalva azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korlátozások mellett nem lehet egyenlő esélyekről beszélni a globális gazdaságban.

Külön sajtótájékoztatót tartott még a csúcs nyitánya előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az EU-t képviselő vezetők Donald Trumpnak üzentek, rámutatva, napokon belül ellenintézkedéseket hoznak, ha Trump az amerikai acélipart védő intézkedéseket tesz. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa szerint az amerikai lépés protekcionista intézkedések hullámát indíthatja el.

Demokráciáról nem esett szó

A lengyel Gazeta Wyborcza összeszámolta, milyen gyakran használt bizonyos szavakat Donald Trump csütörtöki varsói beszédében. A nemzet és a lengyel szó 23-szor, a szabadság 15-ször szerepelt. Trump 25-ször mondott köszönetet a lengyeleknek. Feltűnően kerülte azonban a demokrácia szót. Korábbi elnökökkel összevetve Bill Clinton hatszor, George W. Bush 13-szor, Barack Obama kilencszer említette lengyelországi beszédében, Donald Trump azonban csupán egyetlen egyszer.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin már a Huszak első tanácskozása előtt kezet fogott, az amerikai elnök két kézzel rázta meg az orosz elnök kezét, s a hátát is meglapogatta. Külön találkozójuk előtt Trump megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy „jó dolgok fognak történni”, Putyin pedig azt mondta, „el van ragadtatva”, mivel a személyes találkozó mégiscsak más, mint telefonon tárgyalni. Feltűnően barátságos volt a hangnem ahhoz képest, hogy legutóbb Barack Obama csak a folyosón „futott össze” az orosz elnökkel, s figyelmeztette, hogy állítsa le a hackertámadásokat. Trump nem válaszolt arra a bekiabált újságírói kérdésre, hogy szóba hozza-e a tárgyaláson az orosz beavatkozást a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Az eredetileg háromnegyed órásra tervezett találkozó végül jócskán elhúzódott, több mint két óra 16 percet tartott. Trump és Putyin mellett a két külügyminiszter, Rex Tillerson és Szergej Lavrov, illetve a két tolmács vett részt a megbeszélésen. Előzetesen arra számítottak, hogy a szíriai válságra koncentrálnak elsősorban a kétoldalú megbeszélésen. Az AP még a tárgyalások idején azt jelentette, hogy vasárnaptól kezdődő szíriai tűzszünetről állapodhat meg az amerikai és az orosz elnök. Orosz részről azt jelezték, hogy Ukrajnáról nem akarnak tárgyalni. A G20-csúcs idején jelentették be Washingtonban, hogy Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövetet ukrajnai különmegbízottá nevezték ki.

Trump a csúcs előtt a mexikói elnökkel, Enrique Pena Nietóval is megbeszélést folytatott, az amerikai elnök ismét a NAFTA újratárgyalását sürgette. A venezuelai válságot is érintették, de a határra tervezett falról nem esett szó.

Vízágyú, paprika-spray, gumibot

Hamburgban pénteken is folytatódtak a globalizációellenes megmozdulások. Előző este, a „Welcome to Hell” címmel meghirdetett felvonulás békésen kezdődött, de eldurvult, miután a rendőrök megpróbálták leválasztani a tömegről a fekete maszkot viselő, kövekkel, palackokkal dobáló tüntetőket. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, barikádokat emeltek, vízágyú, paprika-spray bevetésével, gumibottal oszlatták a tömeget. Pénteken mintegy 350-en megpróbáltak betörni a hamburgi konferenciaközpont, a csúcs helyszíne körül kialakított, tiltott zónába. Mintegy 20 ezer rendőr állt készültségben, de ez is kevésnek bizonyult, más tartományokból is küldtek erősítést. Az összecsapásokban több mint 150 rendőr megsebesült, hárman súlyosan. Legalább 70 tüntetőt őrizetbe vettek. A megmozdulások az állam- és kormányfők hozzátartozóinak szervezett programot is akadályozták. Melania Trump a tüntetések miatt nem tudta elhagyni a vendégházat, ahol az amerikai elnöki párt elhelyezték, így nem vett részt a közös hajózáson.