Ha ezeket a tüneteket észleli, forduljon orvoshoz!

Publikálás dátuma
2017.07.10 14:59
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Hazánkban a szív-és  érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.  

Egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata. 

6 figyelmeztető tünet

- A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alattiaknál a férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos – ismerteti dr. Vaskó Péter kardiológus. - A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és a jellegtől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

1. Mellkasi fájdalom
A bizonytalan mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet (például reflux, asztma, izomfájdalom), de fontos a kardiológiai kivizsgálás, hogy kizárható legyen a szív-érrendszeri betegség. Ha a fájdalom jellemzően terhelésre jelentkezik, az többek közt szívkoszorúér betegség jele lehet. Amennyiben pedig a fellépő szorító, fájó érzés pihentetés hatására sem csökken néhány percen belül, jobb, ha azonnal orvost hívunk.

2. Légszomj, fulladás vagy nehézlégzés
A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami szintén kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelése nem tűr halasztást.

3. Nyugalmi állapotban jelentkező szívdobogás-érzés, magas pulzusszám
Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden kiváltó ok nélkül 2-3 napon keresztül a pulzus szapora, ajánlatos a kardiológiai kivizsgálás. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ennek érdemes utánajárni.

4. Szokatlan gyengeség, szédülés, ájulás
Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszú állás okozza a gyengeséget, szédülést, de cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is okozhat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása. Azonban ha nem ilyen nyilvánvaló ok áll a háttérben, a kardiológiai kivizsgáláson eldőlhet, nem a szívműködés zavara húzódik-e meg a háttérben. Főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció okozhat ájulást.

5. Zsibbadás a karban
A zsibbadás gyakori panasz, illetve több betegséget is jelezhet, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legalaposabban le tudjuk írni. Előfordul, hogy mozgásszervi oka van a tünetnek, de akár vérrög, agyér szűkület, keringési- vagy vérellátási zavar is eredményezheti ezt a tünetet.

6. Gyakori fejfájás
A fejfájás jelensége mögött olyan sokféle ok állhat, hogy a kivizsgálás is nagyon összetett orvosi feladat. Neurológus, fogorvos, endokrinológus, fül-orr-gégész, fájdalomspecialista közreműködésére is szükség lehet, de mivel akár vérnyomásproblémák is okozhatnak fejfájást, ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes kardiológust is felkeresni.

Szerző
2017.07.10 14:59

Mi segít az ekcémás bőrön?

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A pollenek miatt fokozódhatnak az ekcémás tünetek, ám megfelelő kezeléssel az ekcéma jól kezelhető, tünetmentessé tehető – mondta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Az ekcémás bőr szerkezete más, mint a normál bőré: kiszárad, megváltozik a védekező képessége. Ez a bőrszerkezet amellett, hogy krónikus gyulladást eredményez, fokozza a bőrfertőzésekre való hajlamot is. Az atópiás dermatitis, vagy más néven atópiás ekcéma a gyermekek 20, a felnőttek 1-3 százalékát érinti világszerte.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen jelenléte súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületeken (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár).

Hidratálás

 Az atópiás ekcéma egyik fő tünete a száraz bőr, ezért a megfelelő hidratálás a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid, ötperces tusolást válasszunk és ne alkalmazzunk irritáló mosakodó krémeket. Javasolt a zsírozó testápolók, kenőcsök használata is.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Atópiás ekcémában csak olyankor javasolt a specifikus diéta, ha az ételallergia megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, ezért kivizsgálás nélkül nem javasolt az ilyen étrend.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intoleranciája is van (pl. igazolt laktózérzékenység, hisztaminintolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek megfelelő étrendet kell tartani. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél az alma fogyasztása, vagy parlagfűallergiás betegnél a dinnye vagy a paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban hal-, olíva- vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták ugyan le, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között – hangsúlyozta dr. Garaczi Edina bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalmazásukat. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókat válthatnak ki.
2018.07.18 14:14
Frissítve: 2018.07.18 14:14