FINA 2017 - Pénzben úszó világbajnokság

Publikálás dátuma
2017.07.15 07:01
LÁTVÁNYRA UTAZTAK - A hazai építőipar teljesítményét is érezhetően megdobták a vb-beruházások, igaz, a nagy árat az adófizezők á
Fotó: /
A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen. A vizes világbajnokságra tengernyi pénzt költöttek - többnyire átláthatatlan módon.

Mennyibe került és hányan tudják egyszerre használni a vizes világbajnokság idején az ingyenes wifit? Erre a két látszólag nagyon egyszerű kérdésre sem válaszoltak lapunknak a budapesti vizes világbajnokság szervezői. Hallgatásuk annyiban érthető, hogy ha válaszolnának, még kiderülne: a vonatkozó 30 milliárdos keretből sokkal többet költöttek az ingyenes internet megteremtésére, mint a XIII. kerületi önkormányzat, amely összesen 110 milliós fejlesztés nyomán, különösebb csinnadratta nélkül biztosít elérést a szurkolóknak. Mindez persze cseppet sem meglepő: éppúgy szövi át az átláthatatlan gazdálkodás és a túlköltés gyanúja az ingyen-wifi-t mint az egész, 40 milliárd forintról a jelenlegi tudásunk szerint 170 milliárdosra drágult monstre rendezvényt.

Ennyit ritkán költenek
Ilyen összeget ilyen szintű eseményre nem, vagy csak nagyon ritkán szoktak elkölteni – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a rendezési költségekből látszik, hogy a magyar szervezők igyekeznek kitenni magukért. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ár-érték arányt érdemes nézni, nem az abszolút értéket. „Ha létrejön egy olyan infrastruktúra, amelyet mindannyian tudunk használni a vb után, illetve a komoly rendezési költség tényleg olyan marketing értéket teremt Magyarországnak, amit várnak tőle, akkor megtérülhet a temérdek pénz” - vélekedett a sportközgazdász, hozzátéve: a hazai vizes vb gyakorlatilag marketingberuházás. Ugyanis, ha külföldi televíziókban, portálokon, újságokban hirdették volna Magyarországot az se került volna kevesebbe. Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a vb után is használhassa a nagyközönség a Duna Arénát, a szakértő azt mondta: a kormány szava. „Ha 1-2 év múlva azt látjuk, hogy nincsen kihasználva és üresen áll, akkor kijelenthetjük: nem volt értelme a vizes vb-nek”.

Noha azt nem tudjuk, hogy mennyiért, de abban biztosak lehetünk: van wifi. Mint ahogyan, ha csak a legutolsó pillanatban is, de szinte minden mással is elkészültek a szervezők. Budapest látszólag felkészült a vizes világbajnokság rendezésére.

Az is biztos, hogy a szervezők az utolsó pillanatban sem kímélték az adóforintjainkat. Semmi sem volt túl drága nekik, s az is sokat mond, hogy a margitszigeti Casinónál még péntekre virradó éjjel is lázas munka folyt, sötétben is legalább hetvenen dolgoztak az épületnél, amelynek egymilliárdos felújításához amúgy közbeszerzés nélkül választottak kivitelezőt.

A forintosítható áron túl másféle költségekkel is számolhatunk: az államapparátus, ha kellett jogszabályt módosított, tereket zárt el és le, költségkeretet emelt, elhallgatott, trükközött, félrevezetett, kamu látványtervekkel kábított – minden bevetett, hogy bármilyen nagyot is álmodtak, az valósság váljon.

Nulladik nap: kevés néző, sok rendőr
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Város a városban, akár így is jellemezhetnénk az idei vizes világbajnokság egyes versenyszámainak helyt adó Duna Arénát és közvetlen környékét. Tegnap még a rend őrei voltak többségben, ugyanis csekély számú, 300-400 fős nézőközönség volt kíváncsi a pénteki nyitószámra, a férfiak egyméteres műugró selejtezőjére. Némiképp nyomasztóan hatott, hogy minden érdeklődőre jutott legalább két-három rendőr vagy terrorelhárító. Utóbbiak ráadásul egy páncélost is felvonultattak a Népfürdő utcában. A kép azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a női vízilabda-válogatott vasárnapi nyitómérkőzése várhatóan több ezer nézőt vonz majd. Munkanap révén aligha meglepő, hogy péntek délelőtt a külföldi versenyzőket buzdító – jellemzően távol-keleti – szurkolók voltak többségben, ám az elmúlt hetek, hónapok híreit figyelemmel követve már az is meghökkentő volt, hogy időben elkészültek az építkezésekkel. Noha a költségek végül megsokszorozódtak, elmondható, hogy az első benyomások alapján korszerű, 21. századi uszoda épült. Azt viszont már kérdéses, megérte-e mindez. Különösen annak tükrében, hogy senki sem kapkod azért, hogy a vb-t követően üzemeltesse a 12 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt.

– Az autoriter rendszerek imádnak olimpiát, vagy világbajnokságot rendezni, ugyanis minél nagyobb a beruházás, annál többet lehet lopni – vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint természetesen vannak pozitív példák is, hiszen a barcelonai, vagy a londoni olimpia nagy szerepet játszott a társadalmi kohézióban. Viszont a hazai vizes vb-t egyáltalán nem az ilyen példákhoz sorolja. „Szocsiban omladoznak az utolsó pillanatban épített utak és házak, az utcákról eltűntek az emberek, vadvirágok nőnek és mindent beborít a szemét” – emlékeztet a szakértő a 2014-es téli olimpia helyszínére. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok a becslések szerint az előzetesen tervezett összeg sokszorosát, 51 milliárd dollárt (akkori áron 11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlta. A téli olimpia előtt több mint kétezer családot költöztettek ki a környékről, csak azért, hogy az olimpiai falu felépülhessen, azonban az oroszok azóta sem tudnak mit kezdeni az üres szobákkal, a sportlétesítményekkel és a sípályákkal. Eredetileg úgy tervezték, hogy az ötkarikás játékok után turistalátványosság lesz a létesítményekből, de a szakértők már azt sem tartják kizártnak, hogy pár éven belül teljesen eltűnik a föld színéről a milliárdokért építtetett olimpiai falu. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbánnak a vizes vb tökéletes alkalom lesz fotózkodásra, feltűnik majd a szurkolók között és ha minden jól megy, politikai hasznot kovácsolhat magának.

Városligeti zavarok
A világbajnokság rendezői számára a lehető legkellemetlenebb módon helyezkedtek el a park beépítése ellen régóta tiltakozó, magukat ligetvédőknek nevező aktivisták. A szinkronúszó versenyek helyszínén, a Városligeti-tónál a bejárathoz települtek sátraikkal és transzparenseikkel a tüntetők. Köztük, meg a TEK betonakadályai között kell átszlalomozniuk a vendégeknek, ha be akarnak jutni. A ligetvédőknek erre a területre is az év végéig van területfoglalási engedélyük.

– Nem hinném, hogy a nagy sportesemények rendezése önmagában alkalmas lenne a mai Magyarországon a rendszer legitimálására, de azt se hiszem, hogy ezek csak Orbán Viktor szórakoztatását vagy megalomániáját szolgálják – jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakértője szerint a kormány és személyesen a miniszterelnök sport iránti elköteleződése jó a politikai haszonszerzésre, a Fidesz erre mindig is nagyon figyelt, rátelepednek a sportsikerekre, nacionalista ideológiájuk részévé teszik a sportot, jó kapcsolatot építenek az élsportolók egy részével, ami jól jön a kampányokban. Mindemellett azért is fontosak ezek a rendezvények, mert nagyon nagy korrupciós lehetőség van bennük, ez a politológus szerint a vizes vb költségeinek elszállásából is világosan látszik. Egy olimpia pedig olyan mértékű beruházást jelentene, amely a rendszer hosszú távú finanszírozását is számottevően szolgálná - ezért szeretne annyira olimpiát rendezni az Orbán-rezsim.

Duna Aréna, te drága!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéseiből kiderül, hogy a vizes vb munkálatai érdemben hozzájárultak az építőipar első félévi, a tavalyihoz képest jelentősen növekvő teljesítményéhez. 2015. májusában a beruházás várható költségét eredetileg 31 milliárd forintra becsülték, ebből a Duna Arénára jutott volna 25 milliárd. Az építkezés kivitelezője a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nettó 38,5 milliárd forintért vállalta a látványtervre nyomaiban sem hasonlító kocka Duna Aréna építését. Tavaly év végén további 4,8 milliárd forinttal kiegészítették a költségkeretet, így az elérte a 43,3 milliárd forintot. A vizes vb bruttó 170 milliárd forintos költsége a tavalyi teljes építőipari teljesítmény majd 10 százalékát is eléri.

2017.07.15 07:01

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Szobrokkal harcol a Fidesz, hogy átírja a történelmet

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:30

Fotó: /
Bár az 1956-os forradalom miniszterelnökének nagyságát még a mai kormányfő is elismeri, egyre valószínűbb, hogy szobrának mennie kell a Vértanúk teréről. Nagy Imre emlékművének elszállítása nem az első eset lenne, amikor a Fidesz jobbikos kottából játszik.
Nézeteivel és a kommunista pártban betöltött szerepével az itt ülők nagy része föltehetően egyáltalán nem ért egyet, de Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – így válaszolt Orbán Viktor kormányfő a jobbikos Szávay Istvánnak az Országgyűlésben. Szávay előzőleg Orbán szemére vetette ugyanis, hogy a Fidesz fenntartja a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultuszát”, emlékművét még mindig nem vitette el a Parlament mellől a szoborparkba. Bár Orbán Viktor a parlamenti szócsatában látszólag visszaverte a támadást, azt véletlenül sem mondta, hogy a mártíromsággal megváltott „menetjegy” feltétlenül a Vértanúk terére szól – oda, ahol több mint húsz éve, 1996 óta áll Nagy Imre szobra. Az emlékmű áthelyezésének ötletével már Kövér László is előjött egyszer, igaz, ő nem a szoborparkot szemelte ki új helyszínként. A Heti Válasznak adott 2012-es interjújában a házelnök azt javasolta, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti területen hozzanak létre egyfajta panteont a „nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”. Kövér úgy vélte, ide vihetnék át a Vértanúk teréről Nagy Imre szobrát, vagy például a Kossuth tér egyik sarkából Kovács Béla, a Szovjetunióba elhurcolt kisgazda politikus emlékművét. És akár, szégyenteljes mulasztást pótolva, emléket állíthatnának a szociáldemokrata Kéthly Annának is. Demjén Sándor nagyvállalkozó azonnal keményen tiltakozott Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen. A Népszabadságban publikált nyílt levelében Demján felidézte, hogy Nagy Imre szobrának teljes költségét üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával állták: „A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor.” Tarlós István főpolgármesternek címzett levelében Demján közölte, hogy „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat”.

Károlyinak mennie kellett

A házelnök lassan már szoborügyi kormánybiztosnak is jelöltethetné magát. 2010 nyarán, a Fidesz kétharmados győzelme után Kövér László volt az, aki bejelentette, hogy Károlyi Mihály szobra négy év múlva „már nem fog a mostani helyén”, a Kossuth tér egyik kiszögellésében állni. Károlyit addig csak a szélsőjobboldal – a MIÉP, majd a Jobbik – támadta, Kövér kijelentése révén a Fidesz is harcrendbe szerveződött. Néhány hónappal később, a Horthy Miklós budapesti bevonulásának évfordulóján tartott demonstráción a jobbikos Novák Előd „Én felelek Trianonért” feliratú táblát akasztott Károlyi Mihály gróf szobrának nyakába, valaki pedig a zsidó vallást jelképező kipát tett a fejére.
A kormánynak nem szegte kedvét az antiszemita incidens: amit a hatalom Károlyi szobrával művelt, az kimerítette a politikai hullagyalázás fogalmát. Körbekerítették az emlékművet, az összes bokrot és fát kivágták a környékén. A fideszes többségű fővárosi közgyűlés a Jobbik javaslatára a díszkivilágítást is lekapcsoltatta. Az MSZP hiába szervezett őrséget, Károlyi Mihály emlékművét 2012 márciusában, egy kora reggeli órán gyorsan elbontották. A szobor Siófokra került, jó messze a fővárostól és a Parlamenttől. A fővárosi közgyűlés szintén jobbikos indítványra szavazta meg, hogy a XIII. kerületi Szent István parkból vigyék el Lukács György filozófus szobrát. A környéken szerveződő tiltakozás ellenére a döntést tavaly tavasszal végrehajtották.

Arrogancia és történelemhamisítás

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es parlamenti választás előtt azt ígérte, hogy egyeztetni fog a vitatott emlékezetpolitikai kérdésekről. Ezek közé tartozott az V. kerületi Szabadság térre tervezett úgynevezett német megszállási emlékmű, amely kizárólag a náci Németországot teszi felelőssé a holokausztért, Magyarországot pedig ártatlan Gábriel arkangyalként ábrázolja. A kormányfői ígéret ellenére – két nappal a választás után – mindenfajta egyeztetés nélkül megkezdődött a „nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontossá” nyilvánított szoborberuházás a Szabadság téren. A heves tiltakozások miatt az emlékművet csak jókora késéssel, titokban, az éj leple alatt állították fel, avatási ünnepség egyáltalán nem volt. A sasos-arkangyalos szobor a hatalmi arrogancia, a szószegés, a történelemhamisítás jelképévé vált, valamint az ellenállásé: a korábbinál lényegesen kisebb intenzitással ugyan, de több csoport még ma is rendszeresen demonstrál a Szabadság téren. Kövekből, fotókból és személyes tárgyakból létrejött az emlékezés valódi tere. A Fidesz támogatásával eredetileg a Szabadság téren, a szovjet katonai emlékmű ellenpontjaként akarták felállítani a „szovjet megszállás áldozatainak” tiszteletére emelt fekete obeliszket is. A kormánypárt aztán kihátrált a terv mögül, a közel félmilliárdos költséggel elkészült obeliszket nemrég a Duna túlsó oldalán, Óbudán avatta fel Orbán Viktor.

Vesztes csaták

Országos vihart kavart 2015 végén, hogy Székesfehérváron egy antiszemita nézeteiről ismert történésznek, Hóman Bálintnak akarnak szobrot állítani. A kezdeményezés mögött formailag egy alapítvány, valójában fideszes politikusok álltak. A Mazsihisz, civil szervezetek és baloldali pártok tiltakoztak, a holokauszt nemzetközi emléknapján Barack Obama amerikai elnök is elítélte a szándékot. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kérdésére Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy 1944. március 19-vel, a német megszállással Magyarország elveszítette szuverenitását. A kollaborálásnak különböző oka és minősége lehet, de – utalt Hóman Bálintra – a kormány nem támogathatja olyan politikus szobrának a felállítását, aki együttműködött az elnyomókkal. Orbán hasonló megfontolásból azt sem támogatja, hogy szobra legyen Horthy Miklósnak. Ugyanakkor az antiszemitizmus elleni harcot szerinte kompromittálja, hogy „annak az élén rendszeresen egy másik diktatúra utódpártjának a képviselői mennek”. Hóman Bálint végül nem kapott szobrot Székesfehérváron, ahogyan a fajvédő politikus Donáth György sem mellszobrot Budapesten. Utóbbi emlékművét 2016 elején az Üllői út és a Páva utca sarkán, közel a holokauszt-emlékközponthoz Boross Péter volt kormányfő és a fideszes Gulyás Gergely, jelenleg miniszter avatta volna fel. Ellentüntetők ezt megakadályozták. A meghiúsult ünnepség után a szervezők magát a mellszobrot is elvitették.

Témák
szobor
2018.07.23 10:30
Frissítve: 2018.07.23 14:32