FINA 2017 - Pénzben úszó világbajnokság

Publikálás dátuma
2017.07.15 07:01
LÁTVÁNYRA UTAZTAK - A hazai építőipar teljesítményét is érezhetően megdobták a vb-beruházások, igaz, a nagy árat az adófizezők á
Fotó: /
A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen. A vizes világbajnokságra tengernyi pénzt költöttek - többnyire átláthatatlan módon.

Mennyibe került és hányan tudják egyszerre használni a vizes világbajnokság idején az ingyenes wifit? Erre a két látszólag nagyon egyszerű kérdésre sem válaszoltak lapunknak a budapesti vizes világbajnokság szervezői. Hallgatásuk annyiban érthető, hogy ha válaszolnának, még kiderülne: a vonatkozó 30 milliárdos keretből sokkal többet költöttek az ingyenes internet megteremtésére, mint a XIII. kerületi önkormányzat, amely összesen 110 milliós fejlesztés nyomán, különösebb csinnadratta nélkül biztosít elérést a szurkolóknak. Mindez persze cseppet sem meglepő: éppúgy szövi át az átláthatatlan gazdálkodás és a túlköltés gyanúja az ingyen-wifi-t mint az egész, 40 milliárd forintról a jelenlegi tudásunk szerint 170 milliárdosra drágult monstre rendezvényt.

Ennyit ritkán költenek
Ilyen összeget ilyen szintű eseményre nem, vagy csak nagyon ritkán szoktak elkölteni – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a rendezési költségekből látszik, hogy a magyar szervezők igyekeznek kitenni magukért. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ár-érték arányt érdemes nézni, nem az abszolút értéket. „Ha létrejön egy olyan infrastruktúra, amelyet mindannyian tudunk használni a vb után, illetve a komoly rendezési költség tényleg olyan marketing értéket teremt Magyarországnak, amit várnak tőle, akkor megtérülhet a temérdek pénz” - vélekedett a sportközgazdász, hozzátéve: a hazai vizes vb gyakorlatilag marketingberuházás. Ugyanis, ha külföldi televíziókban, portálokon, újságokban hirdették volna Magyarországot az se került volna kevesebbe. Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a vb után is használhassa a nagyközönség a Duna Arénát, a szakértő azt mondta: a kormány szava. „Ha 1-2 év múlva azt látjuk, hogy nincsen kihasználva és üresen áll, akkor kijelenthetjük: nem volt értelme a vizes vb-nek”.

Noha azt nem tudjuk, hogy mennyiért, de abban biztosak lehetünk: van wifi. Mint ahogyan, ha csak a legutolsó pillanatban is, de szinte minden mással is elkészültek a szervezők. Budapest látszólag felkészült a vizes világbajnokság rendezésére.

Az is biztos, hogy a szervezők az utolsó pillanatban sem kímélték az adóforintjainkat. Semmi sem volt túl drága nekik, s az is sokat mond, hogy a margitszigeti Casinónál még péntekre virradó éjjel is lázas munka folyt, sötétben is legalább hetvenen dolgoztak az épületnél, amelynek egymilliárdos felújításához amúgy közbeszerzés nélkül választottak kivitelezőt.

A forintosítható áron túl másféle költségekkel is számolhatunk: az államapparátus, ha kellett jogszabályt módosított, tereket zárt el és le, költségkeretet emelt, elhallgatott, trükközött, félrevezetett, kamu látványtervekkel kábított – minden bevetett, hogy bármilyen nagyot is álmodtak, az valósság váljon.

Nulladik nap: kevés néző, sok rendőr
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Város a városban, akár így is jellemezhetnénk az idei vizes világbajnokság egyes versenyszámainak helyt adó Duna Arénát és közvetlen környékét. Tegnap még a rend őrei voltak többségben, ugyanis csekély számú, 300-400 fős nézőközönség volt kíváncsi a pénteki nyitószámra, a férfiak egyméteres műugró selejtezőjére. Némiképp nyomasztóan hatott, hogy minden érdeklődőre jutott legalább két-három rendőr vagy terrorelhárító. Utóbbiak ráadásul egy páncélost is felvonultattak a Népfürdő utcában. A kép azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a női vízilabda-válogatott vasárnapi nyitómérkőzése várhatóan több ezer nézőt vonz majd. Munkanap révén aligha meglepő, hogy péntek délelőtt a külföldi versenyzőket buzdító – jellemzően távol-keleti – szurkolók voltak többségben, ám az elmúlt hetek, hónapok híreit figyelemmel követve már az is meghökkentő volt, hogy időben elkészültek az építkezésekkel. Noha a költségek végül megsokszorozódtak, elmondható, hogy az első benyomások alapján korszerű, 21. századi uszoda épült. Azt viszont már kérdéses, megérte-e mindez. Különösen annak tükrében, hogy senki sem kapkod azért, hogy a vb-t követően üzemeltesse a 12 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt.

– Az autoriter rendszerek imádnak olimpiát, vagy világbajnokságot rendezni, ugyanis minél nagyobb a beruházás, annál többet lehet lopni – vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint természetesen vannak pozitív példák is, hiszen a barcelonai, vagy a londoni olimpia nagy szerepet játszott a társadalmi kohézióban. Viszont a hazai vizes vb-t egyáltalán nem az ilyen példákhoz sorolja. „Szocsiban omladoznak az utolsó pillanatban épített utak és házak, az utcákról eltűntek az emberek, vadvirágok nőnek és mindent beborít a szemét” – emlékeztet a szakértő a 2014-es téli olimpia helyszínére. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok a becslések szerint az előzetesen tervezett összeg sokszorosát, 51 milliárd dollárt (akkori áron 11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlta. A téli olimpia előtt több mint kétezer családot költöztettek ki a környékről, csak azért, hogy az olimpiai falu felépülhessen, azonban az oroszok azóta sem tudnak mit kezdeni az üres szobákkal, a sportlétesítményekkel és a sípályákkal. Eredetileg úgy tervezték, hogy az ötkarikás játékok után turistalátványosság lesz a létesítményekből, de a szakértők már azt sem tartják kizártnak, hogy pár éven belül teljesen eltűnik a föld színéről a milliárdokért építtetett olimpiai falu. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbánnak a vizes vb tökéletes alkalom lesz fotózkodásra, feltűnik majd a szurkolók között és ha minden jól megy, politikai hasznot kovácsolhat magának.

Városligeti zavarok
A világbajnokság rendezői számára a lehető legkellemetlenebb módon helyezkedtek el a park beépítése ellen régóta tiltakozó, magukat ligetvédőknek nevező aktivisták. A szinkronúszó versenyek helyszínén, a Városligeti-tónál a bejárathoz települtek sátraikkal és transzparenseikkel a tüntetők. Köztük, meg a TEK betonakadályai között kell átszlalomozniuk a vendégeknek, ha be akarnak jutni. A ligetvédőknek erre a területre is az év végéig van területfoglalási engedélyük.

– Nem hinném, hogy a nagy sportesemények rendezése önmagában alkalmas lenne a mai Magyarországon a rendszer legitimálására, de azt se hiszem, hogy ezek csak Orbán Viktor szórakoztatását vagy megalomániáját szolgálják – jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakértője szerint a kormány és személyesen a miniszterelnök sport iránti elköteleződése jó a politikai haszonszerzésre, a Fidesz erre mindig is nagyon figyelt, rátelepednek a sportsikerekre, nacionalista ideológiájuk részévé teszik a sportot, jó kapcsolatot építenek az élsportolók egy részével, ami jól jön a kampányokban. Mindemellett azért is fontosak ezek a rendezvények, mert nagyon nagy korrupciós lehetőség van bennük, ez a politológus szerint a vizes vb költségeinek elszállásából is világosan látszik. Egy olimpia pedig olyan mértékű beruházást jelentene, amely a rendszer hosszú távú finanszírozását is számottevően szolgálná - ezért szeretne annyira olimpiát rendezni az Orbán-rezsim.

Duna Aréna, te drága!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéseiből kiderül, hogy a vizes vb munkálatai érdemben hozzájárultak az építőipar első félévi, a tavalyihoz képest jelentősen növekvő teljesítményéhez. 2015. májusában a beruházás várható költségét eredetileg 31 milliárd forintra becsülték, ebből a Duna Arénára jutott volna 25 milliárd. Az építkezés kivitelezője a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nettó 38,5 milliárd forintért vállalta a látványtervre nyomaiban sem hasonlító kocka Duna Aréna építését. Tavaly év végén további 4,8 milliárd forinttal kiegészítették a költségkeretet, így az elérte a 43,3 milliárd forintot. A vizes vb bruttó 170 milliárd forintos költsége a tavalyi teljes építőipari teljesítmény majd 10 százalékát is eléri.

2017.07.15 07:01

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30

Hős vagy főellenség – távozott a román antikorrupciós főügyész

Publikálás dátuma
2018.07.10 14:00

Fotó: AFP/ Daniel Mihailescu
Három volt miniszterelnök is a dicsőséglistáján szerepelt a román korrupcióellenes főügyésznek, akit hosszú harc után távolított el posztjáról a kabinet. A kormánykoalíció szerint Laura Codruta Kövesi elfogult volt és párhuzamos államot működtetett. Persze ezt az a párt állítja, amelynek vezérét már jogerősen elítélték korrupció miatt.
Románia évek óta a korrupcióellenes harc mintaországa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és annak vezetőjét, Laura Codruta Kövesit pedig követendő példaként emlegetik Európa-szerte. Nem véletlenül, a DNA-nak köszönhetően megteltek a román börtönök, országos és politikusok, magas rangú köztisztviselők százszámra kerültek rács mögé , legtöbbjük azt követően, hogy Kövesi 2013-ban átvette az intézmény vezetését. 
A sikeres főügyészt azonban hétfőn menesztette tisztségéből Klaus Johannis államfő. Az elnök sokáig halogatta a döntést, de nem volt választása, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az igazságügyi miniszter javaslata nyomán ezt kötelessége megtenni, annak ellenére, hogy a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a miniszter javaslatát.  A szaktárca vezetője februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, de akkor Johannis még nem fogadta azt el. Az alkotmánybíróság döntése után azonban nem volt választása, egy hónap hezitálás után hivatala hétfőn bejelentette a menesztés tényét. 
A DNA és Kövesi tevékenysége hosszú ideje megosztja a román politikát és közvéleményt, mára már egyre áthidalhatatlanabbnak tűnő árkokat ásott Romániában, szabályosan két táborra szakítva az országot. A jelenlegi kormányoldal, a szociáldemokrata PSD és a szociál-liberális ALDE koalíció politikai elfogultsággal vádolja a DNA-t, azt hangoztatja, hogy Románia ügyészállammá vált, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az országot pedig a titkosszolgálatok és vádhatóságok összefonódásából létrejött obskurus erők irányítják egy „párhuzamos állam érdekeit szolgálva”. Ezt látták igazolódni akkor, amikor év elején a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyilvánosságra hozta az ügyészséggel kötött paktumokat, amelynek létezését addig következetesen tagadta Kövesi is.

A DNA legnagyobb fogásai

-Adrian Nastase volt miniszterelnököt kétszer ítélték letöltendő börtönbüntetésre – először illegális pártfinanszírozás, majd zsarolás és kenőpénz elfogadás miatt. - Victor Ponta volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki ellen 2015-ben eljárást indított a DNA többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával. Pontat nemrég felmentették. - Calin-Popescu Tariceanu, volt kormányfő, a szenátus jelenlegi elnöke ellen hamis tanúzásért indítottak eljárást. Első fokon felmentették Tariceanut.   

Az addig rendkívüli népszerűségnek és lakossági bizalomnak örvendő DNA és Kövesi pozíciói tavaly kezdtek meginogni, az egykori 60 százalékot is meghaladó bizalmi index mára felére csökkent és az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom is megrendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos hangfelvételek, amelyeken a főügyész „kilövési parancsot” ad ki bizonyos személyekre. Tudorel Toader miniszter a Kövesi által elkövetett állítólagos alkotmánysértésekre és hivatali visszaélésekre hivatkozva javasolta leváltását. Toader szerint Kövesi a jogállamiságot sértő módon - „minden áron” elmarasztaló ítéleteket próbált kicsikarni, előnyben részesítette a nagy médiaérdeklődésre számot tartó, híres emberekre vonatkozó ügyeket, interjúiban félretájékoztatta a külföldet, lejáratva ezzel Romániát. A konkrét vádak között szerepelt, hogy a DNA - Kövesi vezetésével - tavaly háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét, beavatkozott a törvényhozás folyamatába, elmarasztalta a főügyészt azért, mert megtagadta, hogy a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság elé járuljon.

2015- a rekordév

Ebben az évben vádolták meg a legtöbb politikust. Köztük volt egy miniszterelnök (Victor Ponta), 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor, 97 polgármester és alpolgármester, 15 megyei tanácselnök és helyettes, 32 nagy állami vállalat vagy ügynökség vezetője.   - A vádemelésekben szereplő csúszópénz összege 431 millió eurót tett ki, ami a 2016-2017 és 2018-ra, az autópálya építésre előirányzott költségvetés mértékével egyenlő.  

Ez azonban a kormányoldal olvasata. A hetek óta újra, az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntetők kiállnak a DNA és Kövesi mellett, ők úgy látják, nincs szó párhuzamos államról, csupán arról, hogy a hatalmon lévők próbálják menteni saját korruptjaikat, köztük a PSD elnökét, Liviu Dragneat, akinek már van egy jogerősen felfüggesztett börtönbüntetése korrupció miatt, és egy első fokú, letöltendő börtönbüntetést előirányzó bírósági ítélete. Kövesi leváltása minden bizonnyal újabb olaj lesz a tűzre, az elkövetkezőkben Románia-szerte ismét tüntetések várhatók. 
A romániai magyar lakosság viszonyulása a DNA-hoz és Kövesihez igencsak megosztott. A vegyes lakosságú nagyvárosokban sok magyar csatlakozott a tüntetőkhöz, mások viszont úgy vélik, hogy a DNA több esetben magyarságuk miatt hurcolt meg ártatlan RMDSZ-es politikusokat, mindenekelőtt Nagy Zsolt volt távközlési minisztert, Markó Attila volt államtitkárt és Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét.

A 2017-es mérleg

- több mint 3 800 ügyet oldottak meg  - több mint 11 200 ügyet vizsgáltak ki - több mint 23 100 személyt hallgattak ki, naponta átlagosan 85 személyt  - több mint 200 millió euró értékben rendelt el vagyonzárat, a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.   

Elfogultsági vádak

Nem volt politikailag elfogult a román korrupcióellenes legfőbb ügyész – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. 
– Kritikusai – többek között az Orbán-kormány részéről – rendszeresen azzal vádolták a most leváltott román tisztviselőt, hogy politikai boszorkányüldözést folytatott. Mennyire megalapozottak ezek a vélemények? – A kritikának van olyan eleme, aminek lehet valóságalapja. Nem arról van szó, hogy Laura Codruta Kövesi politikai megrendeléseket teljesített, hanem arról, hogy a munkája közben időnként feszegette a román a korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkotmányos hatásköreinek határát. – Ez lehetett a leváltás oka? – Nem tartom valószínűnek. A DNA eredményességi mutatója meglehetősen magas, 80 százalék körüli volt, vagyis az általa emelt vádak döntő többsége a bíróság előtt is megállt. Ha ezt összehasonlítjuk mondjuk a volt elszámoltatási kormánybiztos mutatóival - 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, 7 ügy jutott el a vádemelésig, érdem elmarasztaló ítéletet pedig egyetlen esetben hoztak –, akkor egyrészt kiderül, hogy a román főügyész hatékonyan dolgozott, másrészt inkább a magyar kormánnyal kapcsolatban fogalmazódik meg a boszorkányüldözés gyanúja.  – Hogyan vonható meg a DNA eddigi tevékenységének mérlege? – Kétségtelen, hogy hozzájárult a román közélet tisztulásához. A tevékenysége a politika teljes spektrumát érintette, számos korábbi vagy regnáló politika vezetőt juttatott bíróság elé, de elfogultságot nem lehet kimutatni a munkájában. Inkább az a vehemencia tekinthető jelzésértékűnek, amellyel a Fidesz kritizálta a munkáját, nyilván aggasztja a magyar kormánypártot a példa, hogy van a szomszédban egy erős és független intézmény, amely képes fellépni a korrupt politikusokkal szemben. Orbánékat az sem zavarta, hogy a DNA támadásával leginkább a román szocialistákkal kerül azonos platformra. Ugyanígy a korrupt szocialisták oldalára álltak egyébként a szlovákiai maffiagyilkosság esetében is, jelezve, hogy az elvek és a világnézet helyet a politikai korrupció zavartalanságának biztosítása a közös nevező.  
Témák
Románia
2018.07.10 14:00
Frissítve: 2018.07.10 14:25