Száz településen sztrájkoltak a hivatalnokok

Publikálás dátuma
2017.07.17 07:04

Fotó: /
Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben - mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke hétfő délelőtt. Hozzátette: ez nem csupán jelzés, hanem a "komoly együttgondolkodás" szándékának jele is.

Egy év alatt már a harmadik sztrájkot szervezte a polgármesteri hivatalokban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), mert 938 településen 17282 alkalmazott 9 éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem. Ezek azok a helyek, ahol azóta sem tudott hozzányúlni a helyi önkormányzat a dolgozók fizetéséhez, hogy a szakszervezet 2016-ban kiharcolta az egyedi emelés lehetőségét, ha erre a település adóbevételei megteremtik a fedezetet. A kormány egy fillért sem akar adni, sőt eddig tárgyalni sem volt hajlandó a szakszervezeti képviselőkkel. A közelgő választásnak köszönhető, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Felkai László közigazgatási államtitkárt bízta meg az egyeztetés megkezdésével. A péntek délután 13 órára összehívott tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, bár a szakszervezet mellett több önkormányzati szövetség vezetője is kiállt a 3 év alatt elvárt 50 százalékos béremelés követelése mellett.

Az MKKSZ elnöke a Népszavának elmondta, az írásban is átadott elvárások közé bekerült, hogy „az állami, kormányzati és önkormányzati tisztviselők közszolgálati jogviszonyait egységesen kell kezelni”. Boros Péterné arról tájékoztatta lapunkat, hogy Felkai László két hét múlva akarja folytatni a tárgyalásokat, bár a kormány legközelebb csak augusztusban tart ülést, érdemben addig semmi nem történik. A szakszervezeti vezető szerint az érződött a pénteki találkozón, hogy nincs összhang a belügyi tárca és a miniszterelnökség között ebben a kérdésben és a kormány részéről sem konkrét ajánlat, de még halvány elképzelés sem hangzott el arról, miként akarja kezelni a kérdést. Mivel megegyezés nem született, így reggel megtartják a munkabeszüntetést.

Ezt követelik a szakszervezetek és a helyhatóságok:

Az MKKSZ és az önkormányzati szövetségek írásban adták át a belügyi tárcának elvárásaikat:

• a 25 százalékos azonnali bérkiegészítés

• ennek alapbérbe épülése után 2018. januárjától újabb 12 százalékos emelés

• a harmadik évben 7 százalékos béremelés

• abba is belemennének, ha a 9 éve változatlanul 38650 forintos illetményalapot emelné meg a kormány 60 ezer forintra

• Július elseje legyen a Közigazgatás Napja

A sztrájk helyszínei
A tiltakozáshoz nemcsak kistelepülések csatlakoztak, ahol már az ügyintézést veszélyeztető méreteket öltött a szakemberek elvándorlása, hanem Csongrád és Nógrád megyeszékhelye, továbbá három fővárosi kerület is. Budapest XIII., XVI. és XIX. kerületében is munkabeszüntetéssel küzdenek a dolgozók a béremelésért.



2017.07.17 07:04
Frissítve: 2017.07.17 12:44

A Törvényszék dönti el, hogy lecsatolható-e a nyomkövető Gyárfásról

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:51

Fotó: Népszava/ Vajda József
A médiavállalkozó a Nap TV székházának eladásából kapott összegből fedezheti a rekordösszegű, 100 milliós óvadékot.
A Fővárosi Törvényszék határozatától függ, hogy jogerőssé válik-e a döntés, miszerint Magyarországon példátlanul magas, 100 millió forintos óvadék fejében lekerülhet Gyárfás Tamás médiavállalkozóról a nyomkövető, illetve elhagyhatja lakhelyét. Úgy tudni, a Törvényszék egyelőre nem tűzött ki az ügyben tárgyalást. Mint ismeret korábbi magyar úszószövetségi elnökkel, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagjával, médiavállalkozóval szemben áprilisban rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat a Budai Központi Kerületi Bíróság. Hogy Gyárfás valóban otthon marad-e, azt nyomkövető eszközzel ellenőrizték. (A kényszerintézkedés oka: a médiavállalkozót 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölésben való részességgel vádolja az ügyészség. Gyárfás Tamás kezdetektől tagadja, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.) A jogszabályok módot adnak rá, hogy a kényszerintézkedést enyhítsék. Az óvadékot Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János kezdeményezte a bíróságnál, ám úgy tudni: az említett 100 milliónál kisebb összeget ajánlottak fel. Az óvadék nagyságát a hatóság határozza meg, ezt a summát első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság szabta ki. Gyárfás Tamás a 24.-hu-nak azt nyilatkozta: a NapTV székház eladásából jelentős bevételhez jutott, ki tudja fizetni az óvadékot. Mint ismeretes, tavaly adta el Mészáros Lőrincnek a székházat és piaci hírek szerint milliárdos nagyságrendű lehetett a vételár. A Fővárosi Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezett. Az ügyészségen elmondták: a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék megállapítása mellett sem indokolt. Mint az ügyészségen elmondták: a fellebbezés halasztó hatályú, azaz Gyárfás Tamás akkor tud élni a lehetőséggel, ha a Fővárosi Törvényszékítéletében helyben hagyja a Budai Központi kerületi bíróság döntését. Gyárfás Tamásnak igen fontos lett volna így is, hogy elhagyhassa a lakhelyét: mint az index.hu-nak elmondta: azért adták be július 6.-án az óvadéki kérelmet, hogy eleget tehessen a tehessen a Nemzetközi (FINA)- és az Európai Úszó Szövetségben (LEN) betöltött tisztségeivel járó kötelezettségeinek. A FINA szabályai szerint, ha egy elnökségi tag két alkalommal nem tud részt venni az ülésen úgy elveszítheti a tagságát. Esetében, a július 17-én Lausanne-ban zajló FINA végreható bizottsági ülés sorozatban a negyedik volt. Ugyanakkor úgy tudni, hog a FINA és a LEN az ártatlanság vélelme alapján, még mindig bizalmat szavaz neki.
2018.07.19 13:51
Frissítve: 2018.07.19 13:51

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.19 13:22

Fotó: Népszava/ Vajda József
Most a Fidesz dönthet, hogy a családok mellé áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán – mondta Szakács László.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be sajtótájékoztatón az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MTI tudósítása szerint Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – tette hozzá. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt a bankok tisztességtelenül beszedtek tőlük. Megjegyezte, hogy Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet. Az ellenzéki politikus közölte: most a Fidesz dönthet, hogy a családok oldalára áll, vagy továbbra is marad a bankok oldalán. Szakács László elmondta, hogy csak tavaly majd 700 milliárd forintot „kaszáltak” a bankok a magyar családokon, és közben folyamatosak voltak a végrehajtások és a kilakoltatások a devizahiteles ügyekben. Hozzátette, hogy a bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Szabó József, a Hiteles Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy nincs Magyarországon olyan ítélet, amely kimondaná, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban becsapták az állampolgárokat. Ezt a kormány, illetve a bankszövetség megrendelése nyomán született kúriai jogegységi határozatokkal magyarázta. Szükségesnek tartja, hogy az EU vizsgálja meg a devizahiteleseket ért jogállami sérelmeket. Ravasz László, az Adóskamara képviselője is az igazságszolgáltatás működését kifogásolta. A korábbi bíró közölte, hogy hatvan éve nincs független igazságszolgáltatás és független ítélkezés Magyarországon. Ez az – folytatta –, ami meghatározza, hogy nem lehet ma Magyarországon devizahiteles pert megnyerni, a bírák bármikor, bármilyen ítéletet meghozhatnak. A bíróknak a nemzetközi ítéletek után vállalniuk kell a morális, az anyagi és a fegyelmi felelősséget a devizahiteles ügyekben ezt követően hozott ítéleteik miatt – mondta. 
2018.07.19 13:22
Frissítve: 2018.07.19 13:22