Hétmillió voks Maduro ellen

Agyonlőttek egy nőt, többeket megsebesítettek Venezuelában az ellenzék által szervezett, nem hivatalos népszavazáson, több mint hétmillióan voksoltak.

Milliók vettek részt Venezuelában a szimbolikus referendumon, közölte Henrique Capriles ellenzéki vezető, az ellenzéki pártok korábbi közös elnökjelöltje. „Ma bebizonyítottuk a világnak, hogy a venezuelai nép a demokrácia híve. Aki leadta a szavazatát, arra voksolt, hogy megoldást kell találni országunk problémáira” – idézte a madridi El País Caprilest, Miranda állam kormányzóját. Leopoldo López, a nemrégiben börtönből házi őrizetbe helyezett ellenzéki vezető Twitteren tudatta, hogy ő is leadta szavazatát a referendumon, amelynek érvényességét a venezuelai kormányzat elutasítja.

Az ellenzéki pártok kerekasztala (MUD) 101 ország 559 városában állított fel szavazóhelyiségeket, számos európai és latin-amerikai fővárosban is szavazhattak a emigrációban élő venezuelaiak. Az országon belül színházakban, sportpályákon, vagy egyszerűen csak utcai csomópontoknál állították fel a szavazóurnákat. Az ellenzéki voksolás felügyeletét egyetemi rektorok, volt latin-amerikai államfők vállalták. Öt volt elnök érkezett Caracasba: Jorge Quiroga egykori bolíviai, Vicente Fox mexikói, Andrés Pastrana kolumbiai elnök, s két volt államfő Costa Ricából, Laura Chinchilla és Miguel Ángel Rodríguez. A Maduro-kormányzat engedélyezte beutazásukat. A volt elnökök azt kérik, hogy a venezuelai kormány ismerje el a nem hivatalos referendum érvényességét.

Az El Universal című lap jelentése szerint 7 millió 186 ezren adták le szavazatukat a referendumon. Cecilia García Arocha, a Venezuelai Központi Egyetem rektora, a választási bizottság elnöke jelentette be, hogy 6 és fél millióan voksoltak az országon belül, több mint 693 ezren külföldön.

A bolívari szocialista kormányzat július végére írt ki hivatalos népszavazást egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról, az ellenzék attól tart, hogy a néhai elnök, Hugo Chávez nyomdokaiba lépett államfő, Nicolás Maduro referendumának nincs más célja, mint a demokratikus intézményrendszer további szűkítése. Az ellenzék által mindössze 15 nap alatt megszervezett, jelképes referendumon három kérdést tettek fel: Támogatja vagy elutasítja az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását? Akarja-e, hogy a hadsereg kiálljon az 1999-es alkotmány és a jelenlegi nemzetgyűlés döntései védelmében? Támogatja-e szabad választások kiírását, nemzeti egységkormány megalakítását? A MUD mindhárom kérdésben az igen szavazat mellett kampányolt. A Datanálisis közvéleménykutató előzetes felmérése szerint tíz venezuelai közül heten ellenzik az alkotmány átírását, az alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását.

Caracasban motorosok rálőttek a sorban álló szavazókra, egy 61 éves asszony, Xiomara Soledad Scott életét veszítette, hárman megsebesültek. A tömeg menekült a géppuskás motorosok elől, többen egy templomban kerestek menedéket. Egy újságírót megtámadtak, elraboltak és megvertek, sikerült kiszabadulnia, de kórházi ellátásra szorult. A kormányzat hallgatólagos támogatásával randalírozó motoros bandák, félkatonai csoportok rendszeresen rátámadnak a Maduro-rezsimmel szemben felvonuló tüntetőkre, a megmozdulásokban már majdnem százan életüket veszítették.

Venezuelában márciusban robbantak ki a kormányellenes tüntetések, amikor a legfelsőbb bíróság megvonta a hatalmat az ellenzéki többségű nemzetgyűléstől. A nemzetközi felháborodás hatására a döntést gyorsan visszavonták, de azóta is mindennaposak a megmozdulások. Maduro rezsimjét azzal gyanúsítja az ellenzék, hogy maga szervezett meg egy látszat-puccskísérletet, hogy annak ürügyén még keményebben csaphasson le a rendszer bírálóira. A gazdaság évek óta súlyos válságban van, a kőolajárak zuhanása csődbe vitte a dél-amerikai olajországot, amely az OPEC egyedüli latin-amerikai tagja. Egyre nehezebb a megélhetés, alapvető cikkek hiányoznak, napokig állnak sorba élelemért, tisztálkodási cikkekért, gyógyszerek sincsenek.

A súlyos venezuelai válság rendezéséért többen is közbenjárnak. Közvetített a Vatikán, José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő. A Financial Times értesülése szerint a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos kubai látogatásának is egyik célja, hogy a venezuelai kormányzatot támogató kubai vezetést rávegyék, győzzék meg Madurót az alkotmányozó nemzetgyűlés tervének visszavonásáról.