EU-ellenes szövetséget építenek

Publikálás dátuma
2017.07.20 07:01

Fotó: /
Budapesten ostorozta az Európai Uniót Benjámin Netanjahu. Az izraeli kormányfő szövetségeseket keresni jött Magyarországra, a visegrádi négyek (V4) országaiban, főként a tömörülést éppen elnöklő Orbán Viktorban pedig cinkosra is talált.

Míg a nyilvánosság előtt a kedves arcát mutatta, addig őrültségnek nevezte az Európai Unió politikáját a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeivel folytatott zártkörű tárgyalásán Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Hogy mindez kitudódhatott, annak köszönhető, hogy a mikrofonja hangsávját egy ideig hallani lehetett a kint várakozó tudósítók tolmácsgépein is. Az izraeli Háárec tudósítása alapján Netanjahu meglehetős feszültséggel beszélt arról: az EU köti politikai feltételekhez köt más együttműködési formákat, így például a technológiák cseréjét Izraellel. Szerinte az EU politikája azért is őrültség, mert nem szolgálja Európa érdekeit sem.

Orbán Viktor egy ponton nevetve szakította félbe, mondván, az EU még a saját tagjainak is feltételeket szab, nem hogy más országoknak. Netanjahu erre azt mondta, Európának el kell döntenie, hogy élni és virágozni akar-e, vagy elenyészni és eltűnni. Szerinte a tét Európa biztonsága és gazdasági jövője, és mindkettő azt indokolja, hogy másképp viszonyuljanak Izraelhez. „Mi az európai kultúra részei vagyunk. Európa Izraelnél ér véget. Izraeltől keletre már nincs Európa” – fejtegette. Ennek megfelelően a visegrádi miniszterelnököket arra kérte, hogy „térítsék jobb belátásra” a többi uniós tagország vezetőit annak érdekében, hogy az előítéletek mérséklése nyomán javítsák kapcsolatukat Izraellel. Szerinte ma az egész közel-keleti térségben egyedül Izrael törődik Európa érdekeivel, így az unió végső soron saját biztonsági érdekeit ássa alá, ha Izraelt támadja.

Mindezek után állt a nyilvánosság elé Orbán kollégáival, s jelentette be: Netanjahu javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek (V4) országaival. A magyar kormányfő azt is közölte: az izraeli miniszterelnök meghívta a V4 kormányfőit Izraelbe, s ezt ők örömmel el is fogadták. Egyúttal azt is sürgette, hogy Izrael és az EU kapcsolatát az ésszerűség jellemezze, s bírálat helyett az együttműködés előtt nyissák ki a kaput. Hangsúlyozta: a visegrádi országok javasolni fogják az uniónak, hogy értékelje azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Izrael tesz a térség stabilitása érdekében, mindaz ugyanis európai érdek is, hisz véd az újabb és "újabb migránsinvázió" ellen. Mint mondta, "Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten", ahol a keresztények biztonságban vannak, sőt közösségeik nemcsak túlélnek, hanem növekednek is itt. Izrael az európai és a nyugati értékek bástyája a régióban - állította.

Ezután Netanjahu közölte, nagy megtiszteltetés, hogy első izraeli miniszterelnökként vehetett részt a V4 csúcstalálkozóján, ez nagy lehetőséget is jelent. Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Beata Szydlo lengyek kormányfők is hasonlóan udvarias hangnemben beszéltek a találkozóról, noha olyan mélységekig nem jutottak, mint a házigazda Orbán.

Annyi biztos, az Izraellel való jó gazdasági és politikai kapcsolat mind a négy visegrádi ország érdeke. "Közép-Európában hemzsegnek az autóipari összeszerelő üzemek, Izrael pedig az ehhez használt technológia értékesítésében érdekelt" – mondta egy izraeli kormányzati forrás a Reutersnek, Netanjahu barátkozási szándékát elemezve. Az izraeli kormányfő legfőbb célja egy közép-európai bázis kiépítése lehet. Lengyelországot ugyanis júniusban választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó résztvevőjének a következő két évre, az Unión belüli V4-es támogatás pedig az az izraeli kormányfő számára a palesztinoknak nyújtott EU-s politikai kritikák tompításában lehet kifizetődő.

Jobboldali párkeresés

Netanjahut nemigen érdeklik a külföldön élő zsidók, csak kormányszintre emelt, nyílt antiszemitizmus ne legyen.

Szavahihető szemtanúk szerint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki első hivatalos útján járt Magyarországon, elmosolyodott, amikor Budapest utcáin konvojával végigszáguldva számos Soros Györgyöt gyalázó plakáttal találkozott. Mégsem a magyar származású üzletember iránti közös ellenszenv volt az a lelki kapocs, amely a Szentföldről érkezett miniszterelnököt magyar kollégájával, Orbán Viktorral összekötötte. Ha közös pontot akarunk közöttük találni, akkor az talán - az egyébként különbözőképpen értelmezett - jobboldaliságuk és nacionalizmusuk - bár a történelem tanulsága szerint a különböző országok nacionalistái csak ideig-óráig tudnak egymásra találni, hiszen alapfilozófiájukat éppen a más népektől (kultúráktól, vallásoktól) való elzárkózás határozza meg. Jól illusztrálta ezt az ellentmondást Orbán Viktornak a Benjamin Netanjahuval tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, sajnálatosan kevés figyelmet felkeltett kijelentése: "Magyarország nem akar kevert népességet, nem akarja megváltoztatni az etnikai összetételét."

Az izraeli kormányfő erre nem reagált, mert országa külpolitikájának (a miniszterelnök jelenleg egyben a külügyminiszter is) egyre erősödő alapelve, hogy semmiképpen sem minősítik a közel-keleti térségen kívüli országok belpolitikáját. Még az ország fő ellenségének tekintett Iránt sem, amelynek elsősorban agresszív katonai szándékait bírálják, ugyanakkor nehezen nyelik le, hogy a perzsa államban élő kis számú zsidóság a saját kormányának legfőbb támogatói közé tartozik. Izraelben - szemben Magyarországgal - működik a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, beleértve a korrupció elleni határozott fellépést is. Korrupciós vádakkal ítélték 6 éves börtönbűntetésre Ehud Olmert volt miniszterelnököt, szexuális erőszakért az iráni bevándorolt Mose Kacav egykori köztársasági elnököt, de börtönbe kellett vonulnia korrupcióért és csalásért Yona Metzger volt országos főrabbinak is. Ebből is kitetszik, hogy a jelenlegi magyar és izraeli kormányt nem a demokratikus hagyományok közös ápolása, a gazdasági és egyéb bűncselekmények azonos kezelése köti össze.

Ugyanakkor mind Orbán Viktor, mind Benjamin Netanjahu vonzódik az antidemokratikus országokhoz, elsősorban Vlagyimir Putyin Oroszországához, illetve Recep Tayyin Erdogan Törökországához, ami nyilvánvalóan közös pont. Izrael tisztában van Oroszország növekvő közel-keleti befolyásával: bár céljaik különbözőek a térségben, ugyanakkor ismerik egymás félelmeit és stratégiáit, ami megkönnyíti a két ország közötti jó viszony fenntartását. Iránnal Magyarország sajátos kapcsolatot ápol. Ha hinni lehet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, akkor valamiféle atomipari együttműködés is formálódik a két ország között, de nincs kizárva, hogy az egész csak egy blöff. Izrael ezzel szemben kifejezetten ellenségesen viszonyul a perzsa államhoz.

Izrael európai külpolitikájának alapelve, hogy bilaterális szinten kontinensünk összes államával jó viszonyt ápolnak. Azonban az Európai Unió intézményei minden kérdést összekapcsolnak a palesztin-izraeli békefolyamattal, ami megnehezíti a két fél együttműködését. Az úgynevezett Horizon 2020 terv értelmében szorosabbá kellene fűzni az Európai Unió és Izrael kapcsolatát, bevonva a közel-keleti országot a támogatási rendszerbe, rögzítve, hogy a brüsszeli pénzeket Izrael nem adhatja tovább a megszállt palesztin területeknek. Benjamin Netanjahunak voltak ugyan illúziói, hogy Orbán Viktor képes legalább valamennyit tágítani számukra Brüsszel kapuin, de hamar be kellett látnia, hogy Magyarország befolyása a közösségre - önhibájából - nem mérhető. Ugyanakkor Izrael számíthat hazánkra abban, hogy az ellenük foganatosított uniós szankciók vagy a Palesztin Hatóság nemzetközi szervezetekben való helyfoglalásio próbálkozásai nem élvezik a magyar kormány támogatását. Azt viszont Orbán Viktornak kellett elfogadnia, hogy Benjamin Netanjahut csak az Izraelben élő zsidók sorsa izgatja, más országokban csak az állami szintre emelt, nem burkolt antiszemitizmus ellen emelik fel szavukat.

Netanjahu közel sem lehet biztos abban, hogy egy következő választáson ismét kormányt alakíthat. Választási rendszerük miatt csak többpárti koalíció képzelhető el, megannyi érdekcsoport összegyúrásával. Két éve Benjámin Netanjahu jobbközép Likud pártja 30 mandátumot szerzett a 120 tagú Knesszetben, legnagyobb ellenfele, a balközép Cionista Tábor 24-et. Egyre erősödik a szociáldemokrata Munkapárt is, amely most választott Avi Gabaj nyolcgyermekes közgazdász személyében új elnököt. Nincs kizárva, hogy legközelebb már ő lesz Orbán Viktor tárgyalópartnere, ha erre a baloldali politikus hajlandó lesz az eszmecserére.

Bonta Miklós

"Már nem oszt, nem szoroz"

Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett - értékel Szent-Iványi István volt nagykövet, a Liberálisok szakpolitikusa.

- Meglepte, hogy Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt ostorozták az EU-t?

- Miért lepett volna meg? Önmagában Netanjahu eddigi mozgásából lehetett tudni, hogy a fő célja az európai turnéval a szövetségépítés. Izrael eddigi fő szövetségese Nagy-Britannia volt Európában, a britek kilépésével igen nehéz helyzetbe kerül az uniós érdekérvényesítésben. Franciaország és Németország ugyanis meglehetősen kritikus, nem is elsősorban Netanjahu antidemokratikus villongásai, mint inkább a béketárgyalások elhalása miatt. Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett.

- Orbán hatékony lehet az értékalapú politikát tagadó szövetségépítésben?

- Az elmúlt fél év éppen hogy cáfolni látszik Orbán két évvel ezelőtti, Nyugat-Európát ostorozó, s az illiberális demokráciákat éltető szavait és elképzeléseit. Angela Merkel és Emmanuel Macron éppen ellentétes irányba, a közös Európa alapvető értékein alapuló, erősödő összefogás irányába viszi ugyanis el az európai közösséget. Az, hogy Orbán kit fogad, s milyen antidemokratikus vezetőket látogat, már nem oszt, nem szoroz Magyarország roppant mélyre süllyedt megítélésében.

- Ezen az sem változtat, ha erős tömbbé tudja tenni a V4-et?

- A V4 éppen szétesőben van, a szlovákok és a csehek tulajdonképpen minden közös ügyből kifelé kacsingatnak, s Lengyelországgal is leginkább az antidemokratikus folyamatokban mutatkozott egység. Valójában a négy visegrádi ország elsősorban a menekültválságban mutatott véleményazonosságot - ezzel ért egyet Netanjahu is -, a többi csak Orbán Viktor hiperaktív mozgása és erőlködése azért, hogy Európa és a világ felé azt mutassa, éppen ő köti össze a V4-es országok szövetségét. Enélkül ugyanis a magyar kormányfő még csak minimumtényezőként sem lenne képes fellépni. A döntő az lesz, hogy ősszel Merkel újra felhatalmazást kap-e Németországban. Ha igen, akkor Európa egészen más irányba indul, mint azt Orbán vizionálta, s a magyar kormányfő menthetetlenül marginalizálódik az EU-ban.

B.I.M.

Szerző
2017.07.20 07:01

Női vízi Eb – Legyőzte Törökországot a magyar válogatott

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:45
Tóth Eszter Flóra, Garda Krisztina és a török Dilara Burali a Magyarország–Törökország mérkőzésen
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Az együttes 32-5-re nyert Barcelonában.
A címvédő magyar női vízilabda-válogatott 32-5-ös győzelmet aratott a török csapat felett vasárnap a barcelonai vízilabda Európa-bajnokság csoportküzdelmeinek második fordulójában. Bíró Attila együttese – amely szombaton, a nyitókörben 13-9-re kikapott a házigazda spanyoloktól – könnyed, átmozgató edzésnek beillő összecsapáson nyert – írja az MTI. Az Európa-bajnokság második napjának nyitómérkőzésére körülbelül ötven néző volt kíváncsi a helyszínen. A szervezők korrigálták a szombati bakijukat és ezúttal szépen szólt a magyar himnusz a Piscines Picornell uszodában. A törökök az oroszoktól elszenvedett 35-4-s vereséggel rajtoltak, és ezúttal sem számíthattak sok jóra. A magyar szövetségi kapitány előzetesen közepes erősségű edzésnek minősítette ezt a mérkőzést, amelyen a két csapat közötti óriási különbség miatt még a különböző figurákat vagy az emberhátrányos védekezést sem lehet gyakorolni. A magyar válogatott könnyedén szerezte a találatokat, mindenki feliratkozott a góllövők közé, a törököknek öt gól és néhány kivédekezett támadás jelentett csupán sikerélményt.
Nők, B csoport, 2. forduló: Magyarország–Törökország 32-5 (8-1, 5-1, 9-1, 10-2) Barcelona, Piscines Picornell, v.: Kikalisvili (georgiai), Kunikova (szlovák) gólszerzők: Keszthelyi, Szilágyi, Gurisatti, Parkes 5-5, Horváth B. 3, Csabai, Illés, Szücs G. 2-2, Garda, Leimeter, Gyöngyössy 1-1, illetve Kus, Burali 2-2, Elma 1 Magyarország: Tóth E. - Horváth B., Keszthelyi, Szilágyi, Gurisatti, Illés, Garda - cserék: Szücs G., Parkes, Csabai, Gyöngyössy, Leimeter    A magyar csapat kedden 15 óra 30 perctől a szerbek ellen folytatja szereplését.  
2018.07.15 15:45
Frissítve: 2018.07.15 15:45