Varsó fellázadt

A lengyel fővárosban tízezrek tüntettek a jobboldali populista kormány igazságügyi reformja ellen.

A lengyel fővárosban, az elnöki palota előtt a szervezők szerint 50 ezren gyűltek össze, a rendőrség viszont azt állította, hogy csak 14 ezren vettek részt a megmozduláson. Azt követelték Andrzej Duda elnöktől, éljen államfői vétójával, s akadályozza meg az alsóház, a szejm által csütörtökön elfogadott jogszabályt.

A legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírálta. Már csupán államfői aláírásra vár az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvényjavaslat is. Az egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg. A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Az új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét, és lehetővé teszi az eddigi bírák nyugállományba helyezését.

A csütörtöki tüntetésen, amelyre az ellenzéki pártok és polgári szervezetek hívtak fel, „szabad bíróságokat” követeltek. „Meg kívánjuk akadályozni, hogy kizárjanak bennünket az Európai Unióból” – hangoztatták a felszólalók. Rámutattak arra, hogy a Jaroslaw Kaczynski által irányított kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a saját uralma alá akarja vonni a bíróságokat. „Vétót akarunk” – skandálták a megmozdulás résztvevői. Más városokban is utcára vonultak az emberek, többek között Krakkóban és Poznanban is.

Az Európai Bizottság szerdán felszólította Varsót, ne fogadja el a törvényt, különben eljárást indítanak az „uniós atombombaként” is emlegetett 7-es cikkely alkalmazására, amely a lengyel szavazati jog elvételét eredményezné az EU-ban. Erre azonban nagyon csekély az esély, mert az összes uniós tagország hozzájárulására szükség lenne, Magyarország azonban biztosan nem támogatna egy ilyen javaslatot.

Az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a lengyel „reformtervek” miatt. „Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a lengyel kormány továbbra is a szabad törvénykezést korlátozó jogalkotást követ. Minden jel arra vall, hogy veszélyben a jogállamiság” – hangzik a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert által aláírt közlemény. „Továbbra is éberen figyeljük az események alakulását” – fűzte hozzá. Mint mondta, magas szintű megbeszéléseket is folytatni kívánnak a varsói kabinettel. A törvényt a felsőház, a szejm jóváhagyását követően kell aláírásával ellátnia Andrzej Duda államfőnek.

A lengyel törvény több tekintetben is a „magyar modellt” követi. Egyrészt azért, mert korlátozza a bíróságok döntési jogkörét. Másrészt pedig abból a szempontból is, mert szándékosan szembemenve Brüsszel intelmeivel, észvesztő gyorsasággal fogadta el a törvényhozás.

A PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta egy sor olyan döntést hozott, amely demokráciában – finoman fogalmazva – nem nevezhető szokványosnak. A párt lecseréltette a titkosszolgálat vezetőit, a lengyel médiát „lengyelesíteni” akarja. A saját elképzelései szerint alakította át az alkotmánybíróságot, a kabinetet bíráló alelnökét kényszerszabadságra küldték, három az előző parlament által törvényesen megválasztott tagját fel sem eskették. Az alaptörvény felett őrködő testület új elnöke egyértelműen a PiS irányvonalát követi. Ezekre az intézkedésekre a magyarázat ugyanaz, mint Budapesten: „be kell végezni a rendszerváltást”. A kormány a nagy terv megvalósításának útjában egy utolsó akadályt látott: a legfelsőbb bíróságot. A legújabb törvény a testület „kikapcsolását” szolgálja, vagyis a PiS minden jogszabályt, minden törvényt kontroll nélkül fogadhat el, s emelhet törvényerőre. A PiS ugyan csak két éve van hatalmon, de mintha mindent elkövetne azért, hogy időben behozza a hét éve kormányzó Orbánékat.

Egyelőre kérdés, hogy a PiS által az elnöki székbe segített Duda él-e vétójogával. Akár igen, akár nem, félő, hogy Varsó teljes egészében le akar számolni a jogállamisággal. A jelen viszonyokat mutatja, hogy eljárást indítottak több ellenzéki polgármester ellen.