Ferde kép

„Ha a kép, amit itt felvázolok nem ferde, akkor…” - mondta szombati tusványosi beszédében Orbán Viktor. Amin elcsodálkoztunk, mert eddig nem hallottunk a kormányfőtől olyat, ami akár csak retorikai fogásként is kétségbe vonta volna az ő világképének helyességét. A gond pedig éppen a kép ferdeségével van. Annak a képnek a ferdeségével, amelyet 2009-es kötcsei beszédével kezdődően mind részletesebben kimunkál és a magyar társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés átépítésével valósággá tesz. Hogy a kép mennyire ferde, azt beszédének utolsó, összegző mondata igazolja: „27 éve azt hittük, Európa a jövőnk, most pedig azt érezzük, mi vagyunk Európa jövője”. Amiben egyszerre van benne az a szilárd meggyőződés, hogy ő maga testesíti meg egyedül Magyarország állami és nemzeti létét és az a túlhevült személyes ambíció, amely a nemzeti keretek közül kibuggyanó hitet európaivá tenné.

Ez az ambíció agyaglábakon áll. Nem is csak arra gondolunk itt, hogy a „magyarországi Soros-kérdést” tragikomikus generális európaivá fújja azzal, hogy Európa jövőjéhez egyenesen alapkövetelményként jelöli meg, hogy az Unió nyerje vissza szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. Nem is csak arra gondolunk, hogy a magyar kormány által 28 uniós tagállamban végzett, általunk eddig nem ismert és kétkedéssel hírül vett közvélemény-kutatásra hivatkozva kimutatja: az európai emberek 51 százaléka a nemzetállamok erősödését akarja, míg Brüsszelét csak 36. S még csak nem is arra, hogy a civilizációk összecsapásának kissé elnagyolt huntingtoni elméletét interpretálva, azt mondja: a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európaival, a kettő kizárja egymást. Annyira, hogy az Unió átszervezésének egyik központi teendője nem csak a határok – a „keresztény bennszülöttek” - megvédése, hanem a migránsok hazatoloncolása lenne. (Élénk taps.) Ha ezt összekötjük azzal, hogy Orbán szerint a szolidaritás nem célja az európai kultúrának, hanem csak eszköze a béke, a szabadság és a biztonság megőrzésének, akkor eljutunk az Európát – az Unióig önmagát marcangoló politikai-gazdasági és zsidó-keresztény kulturális egységként megteremtő felvilágosodás megtagadásáig. Amelynek nem eszköze, hanem alapértéke a szolidaritás. Ezzel ő maga számolja fel kereszténységet, amivel az Uniós politikai inkvizítorokat vádolja. Ők ugyanis a „kevert összetételű jövőért” adják el magukat Soros Györgynek. Mi ez, ha nem az európai szupranacionalizmus, felsőbbrendűség agyrémének meghirdetése?

A kormányfő kérdése: európai marad-e Európa, magyar-e Magyarország, német-e Németország, olasz-e Olaszország. Ki győz: a globalista elit, vagy a hazafias érzelmű – valójában nacionalista, jobboldali - nemzetállami gondolat, amelynek jegyében, korát megelőzve, 2010 óta Orbán is dolgozik.
A kérdés valójában az: melyik nemzetállam, milyen szövetségben, mit tehet a megállíthatatlan gazdasági globalizmus olyan keretek között tartásával, amelyek a közjót szolgálják.
Érdemes-e a múltba visszalökni az Uniót, amint Orbán javasolja, vagy csak előre van jövője? Gyanítjuk, kiabálhatja a sötétedés erdejében a visegrádiak egységét Orbán, az meglehetősen bizonytalan, miközben a tények hétévnyi kormányzásának hazai sikerességét sem bizonyítják. Meglehet Varsó, Prága, Pozsony és Budapest ma egy hangon beszél, de nem biztos, hogy a jövő Uniójának francia-német terveit látván, az uniszónó nem törik meg éppen a hosszú távú nemzeti érdekeken.

Tényleg: komolyan gondolja a kormányfő, hogy ezt a ferde képet magukévá teszik franciák, hollandok, németek? Már azok, akik a választásokon és nem a magyar kormány kérdezőbiztosainak mondanak véleményt. Vagy inkább úgy gondolják, az a fajta Európa, amit Orbán lefest, maradjon csak az övé. Meg azoké, akik 2018-ban is hatalmon tartják.

2017.07.22 15:42

Valsartan-vizsgálat: két hónap múlva lesz csak eredmény

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:40
illusztráció
Fotó: AFP/ JEAN-PHILIPPE KSIAZEK
A gyógyszer szennyezettségére csak egy véletlen esemény miatt derült fény - a betegeknek még jócskán várniuk kell, hogy megtudják, valós veszélynek voltak-e kitéve.
Várhatóan szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve azok a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedtek – derül ki a dán gyógyszerhatóság honlapjáról.  A vizsgálat - amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol - arra is kiterjed, hogy pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés. Mekkora valós veszéylnek voltak kitéve a betegek, és azt is igyekeznek pontosabban meghatározni, hogy mióta lehetett ez a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban. Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin jelenthet. Közölték azt is, hogy a vizsgálatba toxikológusokat is bevonnak. Fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, az ő segítségükkel derítenék ki azt, hogy a még piacon lévő egyéb valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e ugyanilyen szennyeződés.  Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Azóta az is kiderült, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton. S ugyan ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívánatos anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendők között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.  A nemzeti hatóság (OGYÉI) július negyedikén a betegeknek azt javasolta, hogy aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt blokk nélkül is patikák augusztusban visszaváltják.

Ütemesen állítják át a betegeket

Az OGYÉI lapunknak érdeklődésére azt mondta, „bár szükség van még további vizsgálatokra, a betegeket érintő közvetlen kockázat nem áll fenn – állítja az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Éppen ezért a magyarországi gyógyszerhatóság arra kéri a betegeket, semmiképp ne hagyják abba a vérnyomáscsökkentő kezelést, mielőbb keressék fel kezelőorvosukat és beszéljék át a gyógyszeres terápia folytatását! Mivel közel 150 ezer beteg érintett, a zökkenőmentes ellátás biztosítása jelenleg prioritás az OGYÉI számára. Egy gondosan előkészített ütemterv alapján igyekszik az OGYÉI a betegek ellátásához szükséges készleteket elérhetővé tenni. A nagykereskedők folyamatosan jelentik a készleteiket és a forgalmazással kapcsolatos adataikat felénk, a gyógyszerészek pedig a köztestületen, illetve az OGYÉI ügyfélszolgálatán keresztül adnak visszajelzést az ellátással kapcsolatban. Jelenleg jelentős hiányhelyzet nem fenyeget, ám folyamatos monitorozásra van szükség".

Szerző
2018.07.18 17:40
Frissítve: 2018.07.18 17:40

Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
2018.07.18 17:14