Megkurtítanák a Garancsi-toronyot

Publikálás dátuma
2017.07.24 07:05
Noha a Lágymányosi-öbölben zajlik a munka, az UNESCO még közbeszólhat. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A világszervezet arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen világörökségi látképet romboló tornyokat a fővárosba.

Vita nélkül fogadta el a napokban az UNESCO Világörökségi Bizottsága a határozatát, melyben aggályát fejezi ki a Fővárosi Közgyűlés decemberi döntése miatt. Akkor ugyanis a városatyák úgy változtatták a városrendezési szabályozást, hogy lehetővé tették: 120 méteres toronyház épüljön a XI. kerületben a Lágymányosi-öbölnél. A sokak szerint szakmailag megalapozatlan módosításáról a bizottság most hivatalosan is kimondta, hogy kedvezőtlenül hat a Budapest világörökségi városképére és arra kéri Magyarországot: fontolja meg, "hogyan tudna a világörökség védelme előnyt élvezni ezelőtt a szabályozás előtt". Azaz: módosítsa a döntést.

Korábban már többször felmerült, hogy a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István cége, a Property Market Zrt. által tervbe vett toronyház igencsak belelógna a kulturális világörökségként védett Duna-parti panorámába. Az eddigi fővárosi épületekhez képest négyszer magasabbra tervezett torony ugyanis kilátszana a Gellért hegy mögül, és a pesti oldalról nézve rontaná a Duna-part látképét. A világörökségi aggályok és a pesti dunai látkép megóvása miatt a főváros városfejlesztési bizottsága tavaly novemberben még el is utasította a 120 méteres épületóriás ötletét, amelynek tervét az UNESCO előírásai szerint egyeztetni kellett volna a Világörökség Központtal, ám ez nem történt meg.

Mégsem hatottak a szakmai érvek: decemberben a Fővárosi Közgyűlés a saját szakállára megszavazta, hogy a Lágymányosi-öbölben az addigi 65 méterről 120 méterre emeljék a beépíthető magasságot, lehetővé téve Garancsiéknak a bombaüzletet. A számos üzleti és lakóépületet felsorakoztató, lakótelep-méretű, harmincezer fős lakó-, iroda- és szórakoztató célú ingatlanfejlesztés alapkő-letétele júniusban meg is történt. A későbbi luxusingatlanokba a cég már toborozza is a bérlőket és a vevőket, utóbbiaktól nem ritkán egymillió forintos négyzetméteres árat is kérve.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

Az Világörökségi Bizottság most arra kérte Magyarországot, hogy olyan, jövőre nézve is irányadó döntést hozzon, aminek alapján máskor nem bólinthatnak rá ilyen eltúlzott beruházásra a kulturális világörökségi szempontok figyelembe vétele nélkül. Továbbá a világszervezet arra is felszólította Magyarországot, hogy 2017 végéig semmilyen hasonló nagyberuházásra ne adjon engedélyt. Addigra fejezi ugyanis be a munkáját a szintén az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata Magyarországon, akik felülvizsgálják az összes tervezett, vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, az UNESCO pedig azt kéri, hogy a kormányzat vegye figyelembe az ő véleményüket. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett beruházás miatt pedig a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

Szakmai vélemények szerint a magyar ügyben az UNESCO most megelőző lépést tett: amennyiben ugyanis a Garancsi-torony a világörökségi központ ellenkezése ellenére is megépülne, úgy az zöld fényt jelentene a többi, rajtra készen álló felhőkarcoló beruházásnak. Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) főépítésze szerint a mostani határozat lehet egy udvarias levél is, ám ha a magyar fél továbbra sem veszi figyelembe a világörökségi központ szakértőinek a javaslatait, úgy könnyen tekinthető a "veszélyeztetettségi listára" való felkerülés előtti figyelmeztetésnek is. A szakértő szerint tanulságos, hogy a Magyarországot megdorgáló határozat megszületésével egyidőben Bécs történelmi belvárosát ugyanez a bizottság a veszélyeztetett világörökségi listára tette föl. A magyar esethez hasonlóan a Bécsben hotelt építő nagyberuházók is az UNESCO ajánlásai ellenére túl magasra húznák fel szállodájukat. Szintén hasonlóság, hogy az építkezés Bécsben sem közvetlenül a világörökségi területen lenne, hanem azon kívül, ám a kulturális örökségvédelmi szervezet szerint a hotel lerontotta volna a terület látképét.

Milliárdos kézilabdacsarnokot is épít
Összesen nettó 1,19 milliárd forintból épülhet meg a Vasas új kézilabdacsarnoka, melyből 1,17 milliárd a kivitelezés, 27,4 millió forint pedig a tervezés költségét teszi ki - írta az mfor.hu egy közbeszerzési dokumentum alapján. A tervek szerint a csarnokhoz kapcsolódó főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap majd. A beruházásra 13 hónapja van a Market Építő Zrt-nek., vagyis Garancsi István cégének.

Korompay Katalin szerint Budapest látképének különleges esztétikai és történeti értéke van, amit egy-két ilyen toronyházzal le lehet rontani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy amikor 1987-ben a főváros a világörökségi listára került, a UNESCO már akkor figyelmeztetett: ez a státusz igen sérülékeny. Ráadásul már így is több, a dunai látkép léptékét zavaró beruházás – a mai Sofitelnek helyet adó Fórum szálló, illetve a ma Intercontinental Atrium Hyatt felépítése – történt. A szakember úgy gondolja: a magyar fővárosban a világörökségi terület szélein is tartani kellene az eddig megszokott, maximum 30 méteres épületmagasságot, 60 méternél magasabb épület pedig máshol sem lenne indokolt. A modern városkép kialakítását pedig máshogy is meg lehet oldani, például városrehabilitációval, ami eddig azonban csak a kilencedik kerületben valósult meg.

Az ügyben az illetékes Miniszterelnökség megkeresésünkre csupán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig "értesítik az illetékes építési hatóságot." Kerestük a fejlesztőcéget is, ők szombatra ígértek választ, ám az lapzártánkig sem érkezett meg.

Nem volt egyértelmű a politikai akarat
A veszélyeztetettségi világörökségi listára kerülést komoly szégyennek, presztízsveszteségnek élik meg az érintett országok, önkormányzatok. Eddig ez Magyarországon is így volt, a Párizsból kiküldött világörökségi szakértők érvei miatt nem sikerült keresztülvinni például az így is a Rózsadombról a budai Duna-part fölé terpeszkedő betontömb SZOT-üdülő magasítását, vagy akár a budai rakpart kiszélesítését. Ugyanakkor sokszor az érintett önkormányzatok annyira mégsem bánják a veszélyeztetettségi listára való felkerülést, mivel így hatékonyabban tudják felvenni a harcot a tőkeerős, hatalmas jogi csapatot működtető ingatlanos lobbival szemben. Erre a sajátos erőjátékra enged következtetni, hogy míg a magyar fél - esetünkben a Miniszterelnökség - nem is jelezte a beruházást az örökségvédelmi központnak, addig szakmai forrásokból úgy tudni: tavaly novemberben éppenséggel a több tárca szakmai képviselőit tömörítő magyar Világörökségi Szakbizottság vette bele az UNESCO szakosított szervéhez küldött jelentésébe a Lágymányosi-öböl mellé tervezett felhőkarcoló ügyét. Akkor ugyanis a fővárosi városfejlesztési bizottság elutasítása nyomán még úgy tűnhetett, hogy a politika meghátrálóban van a szakmai érvek mögött, és ezt "biztosította volna be", hogy az UNESCO is értesül arról, mi készül a budapesti világörökségi belváros közelében.

2017.07.24 07:05

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32