Levelezés;Lengyelország;tüntetések;vétó;Andrzej Duda;

2017-07-25 07:30:00

Vétót emelt a lengyel elnök

Visszaküldte a parlamentnek átdolgozásra Andrzej Duda államfő azokat a törvényeket, amelyekkel szemben országszerte több tízezren tüntettek.

Andrzej Duda lengyel államfő vétója váratlan fordulat, mert a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) tagjaként államfővé választott politikus eddig minden kényes törvényt aláírt. A kérdés most az, hogyan dolgozza át a parlament az elutasított jogszabályt, amely lényegében teljhatalmat biztosított volna a PiS-nek. Az elnök a három törvény közül kettőt, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabályt vétózta meg, a harmadikat, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt azonban nem.

A vétónak több olvasata is van. Olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint az államfő ezzel még szívességet is tett a PiS-nek, mert a jobboldali populista pártnak ezzel időt adott arra, hogy rendezze a sorokat, s csillapítsa a kedélyeket. Az utóbbi hetek tüntetéshulláma a kormányzó párt számára is egyre nagyobb veszélyt jelentett, hétvégén is tízezrek vonultak az utcára országszerte.

A jelek azonban inkább arra utalnak, hogy Duda nem Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnökének kottájából játszott. Ha így tett volna, akkor az alkotmánybírósághoz fordult volna. Több lengyel média előzetesen úgy vélte, hogy az elnök kikéri az alaptörvény felett őrködő, amúgy a kormány érdekeit szolgáló testület véleményét. Hogy ezt nem tette meg, azt mutatja: Duda maga sem hisz az alkotmánybíróság függetlenségében.

Az elnök hétfő reggeli bejelentésekor azt kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabálytervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, melyek alapján - mint mondta - "a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába". Duda hozzátette: a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel. Kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő, szakértők segítségével. Beszédének legfigyelemreméltóbb eleme az volt, hogy az igazságügy-miniszter posztját a kommunista főügyészéhez hasonlította.

A kormány irányába rendkívül elfogult állami televízió, a TVP láthatóan nem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel. Teljes tanácstalanság uralkodott az állami médiánál, erre a lépésre nem számítottak a szerkesztők, ami szintén arra utal, hogy az elnök teljesen önálló döntést hozott.

A lengyel elnök döntése a PiS megosztottságát is mutatja, a párt liberálisabb és konzervatív szárnyának ellentétét. Vélekedések szerint sok PiS-szavazót megrettentett Jaroslaw Kaczynski pártelnök múlt heti kirohanása, amikor magából kikelve, üvöltözve vádolta az ellenzéket testvére, Lech Kaczynski meggyilkolásával. Most mindenesetre az a nagy kérdés, Kaczynski hogyan reagál a legújabb kihívásra.

A vitatott törvények
A PiS-többségű parlament már elfogadta mindhárom jogszabályt. A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének fenntartása. A 25 fős testületnek 15 bíró is tagja, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás értelmében megszűnt volna a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátuma, utódaikat pedig a szejm választotta volna meg, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. A javaslatba az államfő javaslatára került bele, hogy ne egyszerű, hanem háromötödös többséggel lehessen megválasztani a KRS új tagjait. A legfelsőbb bíróságról szóló tervezet az eddigi négy helyett három kamarát hozott volna létre, megváltoztatta volna a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki a KRS javaslatára.