Külföldi egyetemek csábítják a diákokat

Publikálás dátuma
2017.07.27 07:01
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Már nemcsak a végzősök, de az alsóbb évfolyamokon tanuló középiskolások körében is hódítanak a külhoni felsőoktatási intézmények "fejvadászai" - egyre nagyobb sikerrel.

Miközben a hazai egyetemekre egyre kevesebben jelentkeznek, évről évre nő azok aránya, akik külföldi felsőoktatási intézményben tanulnának tovább. A belföldre jelentkezők idei száma jócskán alulmúlja a tavalyit: míg 2016-ban 111 ezren szerettek volna bekerülni valamelyik hazai egyetemre, főiskolára, idén már csak 106 ezren. A kormányváltás idején, 2010-2011-ben még 140 ezren adták be a jelentkezési lapot. De nemcsak a jelentkezők, a felvettek aránya is csökken: tavaly 75 ezren nyertek felvételt, 2011-ben 98 ezren. Vagyis 2011-2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból.

Ellenben a külföldi továbbtanulás lehetősége egyre népszerűbb. Nemrégiben közzétett felmérésében még a kormányzati (és uniós forrásokból is) fenntartott Új Nemzedék Központ is arra jutott, hogy a 15-29 évesek 33 százaléka, vagyis minden harmadik magyar fiatal külföldön tervezi a továbbtanulást vagy a munkavállalást. Hasonló tapasztalatokat szerzett az Engame Akadémia is, amely minden évben felméri a külföldön tanuló magyarok helyzetét. Az idén publikált eredmények szerint jelenleg több mint 10 ezer honfitársunk tanul külföldön, s a legtöbb célországban (Anglia, Ausztria, Németország, az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpontok) 5-15 százalékkal emelkedett a magyar egyetemisták száma az elmúlt években.

Sokaknak nem is kell keresgélniük: a legjobb középiskolákat folyamatosan figyelik a világ legjobb egyetemei, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak pedig ösztöndíjat ajánlanak. Az utóbbi időben már nemcsak a végzős, de az alsóbb évfolyamokon is hódítanak a külföldi egyetemek "fejvadászai".

- Mi is találkoztunk ezzel a jelenséggel, elsősorban a kiemelkedő nemzetközi versenyeken helyezést elért magyar diákok érdekesek ilyen szempontból az egyetemeknek - mondta lapunknak az Engame Akadémia kommunikációs vezetője. Méhes Zsófia szerint mivel a versenyeken jól teljesítő diákok eredményei nyilvánosak (gyakran a felkészítő tanár és a középiskolájuk nevével együtt), az iskolákon keresztül viszonylag könnyen tudják elérni őket az egyetemek képviselői.

Az Engame Akadémia nem tartja rossz dolognak az egyetemi "fejvadászok" jelenlétét, hiszen értékes lehetőségeket kínálhatnak a kiemelkedő képességű diákok számára. - Arra azonban igyekszünk felhívni a diákok figyelmét, hogy ne csak egy ilyen típusú megkeresés alapján döntsenek a jövőjükkel kapcsolatban, nézzék meg az összes olyan lehetőséget, ami érdekes lehet számukra, legyen ez magyar vagy külföldi képzés, ösztöndíj vagy szakmai lehetőség. A kiemelkedő tanulmányi- és versenyeredményekkel rendelkező magyar diákok rengeteg opció közül választhatnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több információval rendelkezzenek és tudatos döntést hozzanak - tette hozzá Méhes Zsófia.

- A külföldi egyetemek kapcsolattartói először az igazgatókat keresik meg azzal, hogy meglátogatnák az intézményt - erről az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) ügyvezetője beszélt lapunknak. Ács Katalin elmondta: iskolaigazgatóként maga is kapott olyan megkeresést, amelyben az állt, hogy az egyetemek képviselői a végzősök mellett például a 11. évfolyamos diákokat is szívesen látnák. Az OVSZ ügyvezetője szerint a külföldi egyetemek nemcsak a "kaland" miatt vonzóak a gimisek számára, a kormány oktatáspolitikája is közrejátszik abban, hogy a "fejvadászok" egyre sikeresebben csábítják külföldre a diákokat. - A különböző szakmegszüntetések, az állami férőhelyek számának szűkítése is a külföldi egyetemek malmára hajtja a vizet. Nem azt mondom, hogy a külföldi továbbtanulás baj, sőt. De igazán csak akkor lenne jó, ha ezek a gyerekek aztán hazajönnének. A jelenlegi helyzetben ez inkább veszteség - fogalmazott Ács Katalin.

Legutóbbi kutatásában az Engame Akadémia arra is kíváncsi volt, haza szeretnének-e jönni a külföldön tanuló magyarok, ehhez 500 fő érintett fiatalt kerestek és kérdeztek meg. Kiderült: a külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor jönne haza. Ugyanakkor a kint élők 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, a megkérdezettek maradék 30 százaléka pedig egyelőre bizonytalan a hazatérést illetően.

Bajban a magyar felsőoktatás

Lesújtó képet fest a magyar egyetemek és főiskolák színvonaláról a kormány saját jelentése, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című szakmai stratégiához tartozó, néhány hete elfogadott cselekvési terv is. A hvg.hu által kielemzett anyag szerint az alapképzések által nyújtott tudásanyag nincs szinkronban a társadalom és a gazdaság igényeivel, a legnagyobb gond a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzéseknél tapasztalható.

A természettudományos képzésekre évek óta nem sikerül elegendő jelentkezőt vonzani. A jelentés szerint a bekerülő diákok felkészültsége "meglehetősen egyenetlen", a legtehetségesebb diákok szívesebben választják a nyugat-európai és amerikai egyetemek képzéseit. A jelentkezési problémákon túl a természettudományos oktatás színvonala is egyértelműen romlott az utóbbi években, a tudásanyag nem frissült megfelelő sebességgel, és az alkalmazott oktatási, számonkérési módszerek is elavultak.

Az egész felsőoktatás tekintetében óriási a lemorzsolódás is, az alap- és osztatlan képzések esetén 36-38 százalék, szemben az EU-tagországok átlagos 25 százalékával. A színvonalra általánosan jellemző az innováció hiánya, a "teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógiai gyakorlatok", de minőségrombolóként hat túlzott kontaktóra-központúság, az önálló hallgatói munkavégzés alacsony aránya is. A hallgatóknak rengeteg alacsony kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez viszont magas oktatói óraszám párosul.

Az Engame Akadémia kutatása szerint a problémákat a diákok is érzékelik, nagyon sokan épp ezek miatt döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. A megkérdezettek 33 százaléka válaszolt úgy, hogy a hazai képzések módszerei, szemlélete miatt választott külföldi felsőoktatási intézményt, 29 százalékuk a hazai felsőoktatás színvonala miatt.

Diploma után külföldre mennének
Az elsőéves hallgatók harmada (35 százaléka) próbálna szerencsét külföldön a diploma megszerzése után, míg a vidéki munkavállalás csupán a fiatalok töredéke (7,5 százaléka) számára ideális jövőkép - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb Karrierterv kutatásából. A hazai diákok számára a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb lehetőség, míg a külföldiek inkább ismert multinacionális cégeknél vagy nemzetközi szervezeteknél dolgoznának. A diplomázástól az elsőévesek idehaza elsősorban magasabb jövedelmet és biztos megélhetést, a külföldiek a tudás és műveltség megszerzését várják.


Indul a pótfelvételi időszak

A pótfelvételi időszak július 28. és augusztus 7. között zajlik, ahol a felsőoktatásba jelentkező fiatalok már csak egy intézményt jelölhetnek meg - érdemes ezért az egyetemek honlapjain és nyílt napjain tájékozódni. A pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésekre, alap- és mesterképzésekre, valamint osztatlan mesterképzésekre is lehet jelentkezni. A diákok a Felvi.hu-n, július végétől tájékozódhatnak a meghirdetett pótfelvételi helyekről.

Idén összesen 105 868-an jelentkeztek valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre, ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A 2017-es felvételi ponthatárok részletes listájáért kattintson ide!

2017.07.27 07:01

A CEU-t nem, de a katolikus egyetemet támogatná a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.13 21:13
A Notre Dame egyetem végzősei tapsolják Barack Obama elnököt 2009-ben
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Jövő szeptembertől Budapesten is képzéseket indíthat az indianai Notre Dame Egyetem. A Fidesz célkeresztjébe került CEU ügyében viszont csak húzzák az időt.
Miközben a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) továbbra is bizonytalan helyzetben tartja a kormány, jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthat képzéseket Budapesten. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok Indiana államában működő Notre Dame Egyetem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, és lényegében már nincs más hátra, mint annak az államközi megállapodásnak az aláírása, amit a magyar kormánynak – a felsőoktatási törvény tavaly elfogadott módosítása értelmében – Indiana állammal kell megkötnie.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó erről New Yorkban beszélt. Mint ismert, a CEU amerikai székhelye is New Yorkban található, ennek ellenére a külügyminiszter említést sem tett arról, a magyar kormány mikor lesz végre hajlandó megkötni New York állammal azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Az időhúzás azért is érthetetlen, mert az egyetem már hónapokkal ezelőtt teljesített minden feltételt, amit a felsőoktatási törvény új előírásai támasztottak a hazánkban működő külföldi egyetemekkel szemben. Áprilisban egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció a CEU New York-i, a Bard College területén kialakított képzési helyszínét is meglátogatta, és mindent a legnagyobb rendben találtak.

A bizonytalanság miatt a Bécsbe költözést is fontolgató Közép-európai Egyetem kommunikációs osztálya úgy tájékoztatta lapunkat, a magyar kormánytól továbbra sem kaptak tájékoztatást arról, mikorra várható az államközi szerződés aláírása. Ugyanakkor leszögezték: elkötelezettek a budapesti maradás mellett. Az egyetem vezetése éppen ezért döntött úgy néhány hete, hogy nem várnak a kormányra, augusztusban elkezdik az új hallgatók toborzását a jövő év eleji felvételi időszakra, vagyis a 2019/2020-as tanévben induló képzéseikre is.

A Pázmánnyal együttműködő, a katolikus egyház által fenntartott Notre Dame Egyetem egyébként – a CEU-hoz hasonlóan – nagy nemzetközi elismertségnek örved, az amerikai egyetemek rangosában a 24. helyet foglalja el, a világrangsorban pedig a 150. helyen szerepel. A teológiai képzések mellett számos tudományos, jogi, műszaki és művészeti képzést is nyújtanak. 2009-ben díszdoktorrá avatták Barack Obama akkori amerikai elnököt, aki beszédet is mondott az egyetem diplomaosztó ünnepségén.
2018.07.13 21:13
Frissítve: 2018.07.13 21:14

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30