Nemzeti minimum kell az egészségügyben

Publikálás dátuma
2017.07.28 07:00

Fotó: /
A találkozó résztvevői megértették, hogy ha folyton újrakezdjük, akkor abból nem lesz semmi – állítja az ellenzéki pártok mindegyikét egy asztalhoz ültető egészségügyi szakértő, Kincses Gyula.

Október végéig kiderülhet, sikerül-e megállapodni az ágazatot érintő nemzeti minimumban – vélekedett Kincses Gyula egészségügyi szakértő, egykori államtitkár. Hívó szavára szerdán kilenc párt képviselői – a Fidesz-KDNP távolmaradása mellett – arról állapodtak meg, hogy megpróbálják meghatározni azokat a legalapvetőbb elemeket, amelyekre az akár egymást váltó kormányok is építhetik az ágazati politikájukat.

Lapunk kérdésére, hogy mi az a minimum, amelyről még arcvesztés nélkül megállapodhatnak a pártok, Kincses doktor azt mondta, hogy a legfontosabb alapvetésekben mindenképp. Így például abban egyetértésre juthatnak, milyen rendszerű egészségügyet – társadalombiztosítási-, vagy állami elven szerveződőt – preferálnak. Deklarálhatják, hogy az ágazat érdekeit nem rendelik alá más közpolitikai célnak. Vagy rögzíthetik, hogy miként képzelik el a magán- és a közfinanszírozás viszonyát, arányát. (Ma már 100 egészségügyre költött forintból csaknem 40-et a lakosság fizet - a szerk.) Tisztázhatják, akarják-e az egészségügyre fordított források GDP-hez viszonyított arányát az Európai Unió országainak átlagos költésére, 9,4 százalékra emelni. (Ma Magyarországon ez 7,1 százalék, amelyből az állam 4,8 százalékot vállal magára, a többit közvetlenül a lakosság fizeti). De abban is meg kell állapodniuk, akarják-e a szerkezetváltoztatást folytatni, végigvinni az ellátórendszer ésszerűsítését, és vállalják-e a társadalombiztosítás keretében nyújtandó szolgáltatások, azaz az ellátási csomag meghatározását.

Kincses a meghívóját 10, a közvélemény-kutatások által mérhető támogatottságú pártnak küldte el. Közülük kilenc – a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt, az MSZP, a Moma, a Momentum és a Párbeszéd – reagált pozitívan, míg a Fidesz távol maradt. Ahogy a szervező megjegyezte, mivel ez nem egy ellenzéki, hanem egy szakpolitikai kerekasztal továbbra is nyitva álla csatlakozás lehetősége a kormányzópárt előtt.

Kincses Gyula abban bízik, hogy a szerdai találkozó résztvevői megértették: ha folyton újrakezdjük az elejétől, akkor abból nem lesz semmi. Az egészségügy akkora rendszer, hogy nem lehet ciklusonként újraszervezni, ezért bizonyos elvekben muszáj megállapodni. A szándék egyértelmű, és szerdán maximális elköteleződéssel vállalta mind a kilenc párt a feladatot.

Kincses tervei szerint valamennyi találkozó végén emlékeztetőben rögzítik azokat az elemeket, amelyekben már kialakult a konszenzus, illetve rögzítik az újonnan felmerült kérdéseket, vitapontokat. A következő fordulókra már csak a vitás kérdéseket hagyják, míg nem lesz meg minden kérdésben a mindenki számára elfogadható közös minimum, az amivel már az ország, a nyilvánosság elé lehet állni.

– Nem programot írunk, hanem közös minimumként elfogadott politikai értéknyilatkozatot – hangsúlyozza a szakértő. "Így ez nem is lehet túl bonyolult. Azokat az alapelveket, sarokpontokat kell megtalálni, amelyek hosszútávú stabilitást adnak a rendszernek. Minél részletesebb lenne, annál több különbség jönne elő, annál nehezebb konszenzust találni" – fejtette ki.

Kinek sikerült összehozni?
Kincses Gyula
- 1990-1994 között az MDF parlamenti képviselője
- 1992-től a Népjóléti Minisztérium egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottságának elnöke
- 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium reformügyekért felelős miniszteri biztosaként az Orbán-kabinet főtanácsadója, majd a Medgyessy-kormány egészségügyi tárcájának tanácsadója
- Az első Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi reform előkészítésén dolgozott, majd államtitkár lett
- Több szakmai blog írója, szerkesztője

Szerző
2017.07.28 07:00

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24