Nem jött be Orbán jóslata - Európa felé fordulnak a fiatalok

Publikálás dátuma
2017.07.28 20:48

Fotó: /
Egyre több fiatal fordul el a lengyel nacionalista, populista kormánypárttól, a PiS-től. A fiatal generáció EU felé fordulása azonban nemcsak Varsóban figyelhető meg.

Jelentős változáson megy keresztül a lengyel társadalom a kormányzatnak a független igazságszolgáltatással szemben hozott intézkedései, valamint az ennek nyomán kialakult tüntetéshullám hatására. Felmérések szerint ugyanis kezd mindinkább megváltozni a fiatalok véleménye az Európai Unióról, figyelmük egyúttal egyre inkább a politika felé fordul.

A fiatal generáció számára természetes az uniós tagság, miközben ez a korosztály nagyon is fogékony volt az idegengyűlöletre, nacionalizmusra, sokukat pedig egyáltalán nem érdekelte a politika. Az előző, 2015-ben megrendezett választások során a 18-30 év közöttiek mutatták Lengyelországban a legcsekélyebb választási hajlandóságot. Minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esély arra, hogy egy voksolás során az urnához járuljon, igazolják egyöntetűen a varsói közvélemény-kutatások. A két évvel ezelőtti voksoláson a 18-21 év közöttieknek mindössze 47 százaléka élt szavazati jogával.

A másik erre a generációra jellemző trend, hogy tagjai leginkább a jobboldalra szavaznak. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a 18-29 év közöttiek körében 20,8 százalékot szerzett a 2015. október 25-én megrendezett parlamenti választás során, emlékeztetett a Die Zeit. Ez ugyan jóval alacsonyabb a PiS által akkor országosan szerzett 37,6 százaléknál, de még így is a legnépszerűbb politikai erőnek bizonyult a fiatal generáció körében. Ugyanakkor nem sokkal lemaradva a PiS mögött második lett körükben a Jaroslaw Kaczynski tömörülésétől még inkább jobbra álló Pawel Kukiz rockénekes által alapított nacionalista, populista, euroszkeptikus párt, a Kukiz 15, amelynek egyik fontos célja Lengyelország kilépése az Európai Unióból. Ez a politikai erő is hevesen tiltakozik a menekültek befogadása ellen, s folyamatosan a kontinens iszlamizálódásának veszélyéről beszél.

A fiatal generáció harmadik legnépszerűbb pártja a KORWIN volt 16,8 százalékkal. Vezetője, az európai parlamenti képviselő Janusz Korwin-Mikke náci karlendítésre emelte kezét egy EP-vita során. Egy ízben pedig azt találta mondani, hogy a nőknek kevesebbet kell keresniük a férfiaknál, mert kevésbé intelligensek náluk. A tömörülés 2015-ben országosan 4,8 százalékra tett szert, ezzel nem került be a parlamentbe.

Az ultrajobboldali, euroszkeptikus pártok összesen 56 százalékot szereztek két éve az ifjú generáció körében, ami arról is sokat elárul, hogyan vélekedett a fiatalok többsége a közös Európáról. Szociológusok ezt azzal magyarázták, hogy a fiataloknak nem volt összehasonlítási alapjuk, számukra az volt a természetes, hogy Varsó az EU tagja. (Lengyelország 2004-ben, egyebek mellett Magyarországgal együtt csatlakozott az Unióhoz.) Nem lehetnek ismereteik a kommunizmusról. Az EU számukra egy túl bonyolult, érthetetlen bürokratikus gépezet, amelynek működését nem látják át, ezért teljesen értelmetlennek tartják. Erős körükben az a nézet is, hogy Brüsszel menekültkérdésben rá akarja erőltetni az akaratát Varsóra, s át kívánja alakítani az ország kultúráját.

A tavalyi tüntetéseken feltűnően kevés fiatal vett részt. A legutóbbi tüntetéshullámban viszont túlnyomórészt 40 év felettiek adtak hangot elégedetlenségüknek, vagyis olyanok, akik még emlékeznek a kommunizmusra, s úgy vélik, hogy a mai vezetés lépései, a nacionalista, Nyugat-ellenes retorika a pártállami időket idézi. Ám a múlt heti megmozdulásokon már több ezer huszonéves fiatal is felbukkant nemcsak nemzetiszínű, hanem EU zászlóval is. Némelyek közülük sajnálkozásukat fejezték ki újságíróknak amiatt, hogy az iskolában olyan keveset tudnak meg a Szolidaritás mozgalomról. Ők egy szabad, európai, modern Lengyelországban akarnak élni, s elegük van az állami televízió nacionalista, populista propagandájából. A PiS számára az a legnagyobb pofon, hogy a fiatalok fokozatosan pártolnak el tőle.

Tömegesen szavaznak az EU-ra
A fiatalok Európai Unió felé fordulása más országokban is tetten érhető. A britek Unióból való kilépéséről szóló tavaly júniusi referendumon a 18-24 év közöttiek 75 százaléka voksolt a Brexit ellen, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon. Országosan viszont a Brexit hívei nyertek 52 százalékkal. Az idén júniusban megrendezett parlamenti választáson álltak bosszút a fiatalok a Brexitért. Az első szavazók 66 százaléka a Munkáspártra adta a voksát, s mindössze 19 százalék húzta a konzervatívok mellé az ikszet. A 20-24 év közöttiek körében 62-22, a 25-29 éveseknél 63-23, de még a 30-39 évesek esetében is 55-29 volt az arány a Labour javára.
A francia elnökválasztáson Emmanuel Macron a fiatalok szavazatainak is köszönhette megválasztását. A 18-24 százalék közöttiek 66 százaléka voksolt rá, míg öt évvel korábban Francois Hollande 60 százalékot kapott tőlük. (Macron országosan 65 százalékot kapott, a szélsőjobboldali Marine Le Pen 35 százalékot.)
A márciusi holland parlamenti választáson a fiatalok nagy többsége szavazott a baloldali, környezetvédő pártokra. Bár körükben is a jobboldali liberális VVD szerezte a legtöbb szavazatot, a fiatalok körében a második legnépszerűbb párt a szociálliberális D66, azaz a 66-os Demokraták volt, a harmadik pedig a Zöld Baloldal nevű párt. (Különösen népszerű volt körükben a pártelnök, Jesse Klaver.) Csak negyedik helyen végzett volna a jobboldali populista, bevándorlásellenes Szabadságpárt, Geert Wilders tömörülése, ha csak a fiatalokon múlott volna a voksolás sorsa.
A szeptember 24-én esedékes német választáson is arra számíthatunk, hogy a fiatalok nagy számban szavaznak az Európai Unió integrációját szorgalmazó erőkre. Egy májusban közzétett YouGov-felmérés szerint, a 16-26 év közöttiek 69 százaléka véli úgy, hogy nem képzelhető el az ország jövője az uniós tagság nélkül. Csak 12 százalék vélte úgy, hogy ki kellene lépni az Unióból.

EU-pártiak a mai fiatalok

Nagyobb hullámokat vetett, amikor fiatalok szavaztak euroszkeptikus pártokra, de nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a korosztály uniópárti – állítja Sík Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója.

- Az európai fiatalok uniópártiak?

- Ezt bátran kijelenthetjük. Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatásokban, az Eurobarométerekben többek között azt vizsgálják, hogy az emberek mit tartanak jónak és rossznak az unióban. Teljesen egyértelmű, hogy azt látják pozitívnak, hogy megszűntek a határok, szabad a munkavállalás és kinyílt a világ. Ha valami, akkor ez az, ami a fiataloknak fontos. Minden más egyéb gond, nehézség ennek a korosztálynak csak valami távoli dolog.

- A másik generációs trend, hogy a tagjai nacionalista, populista, euroszkeptikus pártokra szavaztak.

- Nem hiszem, hogy ez a többségre valaha is igaz volt, csak mindig nagyobb hullámokat vetett, amikor ilyen tendenciák erősödéséről volt szó. A fiatalok keresik az egyszerű világnézeti fogódzókat. A nacionalista, leegyszerűsíthető sztereotípiákon alapuló állításokat könnyebb megérteni, mint mondjuk a baloldali, vagy liberális gondolatokat. Utóbbiak egy bizonyos iskolai végzettség és kor felett kezdenek érthetővé válni.

- Az is egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége is EU-párti?

- Meggyőződésem, hogy igen.

Zoltai Ákos

Magyar fiataloknak egyértelmű a választás
Az aktív, munkaképes korú magyar lakosság évről évre egyre nagyobb arányban vágyik Nyugat-Európába, de 2017-ben a kivándorlási kedv a fiatalok körében újabb csúcsot döntött. Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást – derült ki a K&H fiatalok egyetlen hete ismertetett jóléti indexéből.
FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Összesen a megkérdezett diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes országrészekben élők válaszai között. A keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervez külföldre menni, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak. A kutatás rávilágított arra is, hogy 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.
Mindennek márpedig nem csupán jóléti, hanem nagyon is eszmei okai is lehetnek. Az ellenzéki pártok évek óta érvelnek azzal: a 2010 óta megugrott, s kifejezetten jelentőssé vált elvándorlási hullám oka politikai. Sőt, sokszor érvelnek azzal: az az ötszázezer fiatal, aki 2010 óta elhagyta Magyarországot, épp az Orbán-kormány ellenében, s az Európai Unió mellett foglalt állást: "lábbal szavazott". Az mindenesetre tény, hogy a közvélemény-kutatások szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a magyarok külföldre vándorlása nagyobb probléma, mint a menekültek érkezése (legutóbb 54 százalék, 39 ellenében), hiszen a távozók létszáma egyre szaporodik. Ráadásul a magyarok 63 százaléka egyre inkább az unióhoz tartozónak érzi magát, több mint a felük felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt. A Bertelsmann Alapítvány tavaszi felméréséből pedig az is kiderült: a 15 és 24 év közötti, német, osztrák, lengyel, szlovák, cseh és magyar fiatalok körében sok szempontból a honfitársaink a legelkötelezettebbek az európai integráció mellett. Az EU-projekt támogatottsága Németországban volt ugyanis a legnagyobb (87 százalékos), de Magyarország a második (79 százalékos). A magyar fiatalok az EU legnagyobb hozadékának a tagállamok közötti békét tartják (78 százalék), ezt követi az unión belüli munkalehetőségek (66 százalék), tanulási lehetőségek (62 százalék). - B.I.M.

2017.07.28 20:48
Frissítve: 2017.07.28 23:49

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sputnik/ Alekszej Vivitszkij
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

2018.07.19 17:15

A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.19 15:13
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker egy 2015-ös, rigai találkozón
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Uniós bírósághoz fordul Brüsszel az energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében; a kormánynak felelnie kell a harmadik országból érkező állampolgárok munkajogi sérelmei, sőt, a tengeri közlekedés szabályainak megsértése miatt is.
Egymást érik a magyar kormány politikája miatt kirótt kötelezettségszegési eljárások: alig derült ki, hogy a Brüsszel eljárást indított a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, és már bírósági szakaszban van a hazai menekültügyi szabályozás kapcsán indított vizsgálat – az Európai Bizottság most fél tucat másik ügyben is kérdőre vonja Magyarország vezetőit.
Az EB az Európai Unió Bíróságához fordult a hazai energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt, ami szerintük kizárnak bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából – másrészt, korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.
Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Utóbbi pont kapcsán Brüsszel felszólító levelet küld az Orbán-kabinetnek: szabálysértésnek tekintik, hogy magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát. Jogsértő az is, hogy a magyar állam – 15 más uniós tagállamhoz hasonlóan –nem számolt be arról, hogyan ültette át saját jogszabályi rendszerébe a nem uniós állampolgárok beutazásának és tartózkodásának uniós irányelveit; ez azokra vonatkozik, akik tanulni, kutatni, esetleg diákcsereprogram keretében érkeznek az országba. 
Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.  
Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, írja az MTI.
2018.07.19 15:13
Frissítve: 2018.07.20 12:19