Hajhúzástól a pofonig

Publikálás dátuma
2017.07.31 07:04

Fotó: /
Össznépi vitát szeretne egy elvált apa arról, mennyiben tekinthető megengedett eszköznek a testi fenyítés a gyermeknevelésben.

Jakab Attila vallástörténészként sem idegenkedik attól, hogy sarkosan fogalmazzon, és stílusán akkor sem változtat, amikor teljesen más szerepkörben, háromgyermekes, elvált apaként nyilatkozik. Magyarországon az igazságszolgáltatás nem működik, „teljes bírói önkény uralkodik”, a gyermekvédelmi rendszer pedig semmit nem tesz azért, hogy védje a gyerekek érdekeit – állítja. A férfi saját példájára hivatkozik.

Felesége kezdeményezésére a bíróság kimondta a válást, a három gyerek feletti „szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását” az anyának ítélte, ugyanakkor rendelkezett az apa láthatási jogáról és a tartásdíj mértékéről. A periratok tanúsága szerint a bíróság a felek és tanúk meghallgatása után, pedagógusi és pszichológusi szakvélemény kikérésével hozta meg döntését.

Az apa megnyugtatónak tartja, hogy az ítélet ilyen szempontból világos, jogilag rendezett helyzetet teremtett: még akkor is, ha a bíróság nem neki kedvezett. Az eljárásnak azonban van olyan aspektusa, ami szerinte igazolja: „Magyarország nem Nyugat-Európa, hanem a bizánci-balkáni világ része”. Felesége jegyzőkönyvbe mondta, hogy időnként rácsap valamelyik gyerekre, vagy meghúzza a hajukat, hisz valahogyan fékezni és büntetni kell a helytelenkedőket: „a határokat meg kell tanítanom a gyerekeknek, mert zabolátlanul ön- és közveszélyesek lesznek”.

Jakab Attila úgy tapasztalta, hogy a bíróság érdemben nem vizsgálta, történt-e – a törvények által tiltott – gyermekbántalmazás. Értékelése szerint jelen pillanatban hivatalos papír van arról, hogy egyéni bírói mérlegeléstől függően „pofozható a gyermek”.

Mielőtt a férfi belekezdett volna történetébe, tisztáztuk: lapunk nem vállalkozik arra, hogy egy kívülről nehezen átlátható családi konfliktusban megpróbáljon igazságot tenni, és akár csak közvetve is véleményt mondjon arról, melyik szülő lenne alkalmasabb a gyermeknevelésre. Jakab Attila hangsúlyozta, hogy nem a konkrét üggyel akar foglalkozni, hanem – mivel a szóban forgó esetben a bíróság az anya cselekményét nem találta „bántalmazást elérő súlyúnak” – általánosságban szeretne választ kapni néhány kérdésére.

Melyik jogszabályban szerepel a testi fenyítés bíróságok által elfogadható mértékének meghatározása? Számszerűen mennyi az a „cselekmény” (pofozás, hajcibálás), ami még nem minősül gyermekbántalmazásnak? Meddig „nevelő célzatú” a pofon, és mettől gyermekbántalmazás? Az elcsattanó pofon milyen erősségtől számít pofonnak? Egy adott szülőnek hányszor kell a „cselekményt” megvalósítania ahhoz, hogy az már gyermekbántalmazásnak minősüljön?

Az elvált apa levelet írt – a teljesség igény nélkül – a köztársasági elnöknek, az igazságügyi miniszternek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az ügyészségnek, a Kúriának, az Országos Bírói Hivatalnak (OBH) és a bíróságnak. Több címzett „illetékesség hiányában” elutasította, vagy máshová irányította megkeresését. Az OBH például közölte, hogy tavaly országos konferenciát szervezett, amelynek középpontjában a családon belüli erőszak és a bántalmazott gyerekek védelme állt: a bírói hivatal a bírságok szakmai munkájába, ítélkező tevékenységébe azonban nem avatkozhat be.

Jakab Attila gyermekjogi szakértők álláspontjára is kíváncsi volt. Herczog Mária ezt írta: „A gyerekek testi fenyítésének, megalázásának minden formája tilos Magyarországon, és ez egyértelműen bántalmazásnak minősül. Mivel azonban sem a közvélemény, sem sokszor maguk a jogot alkalmazó szakemberek sincsenek tisztában a jogi helyzettel, és sajnos nem értenek egyet a tilalommal, gyakran nem lehet érvényt szerezni neki.”

Az elvált apa azt tartaná kívánatosnak, ha társadalmi vita kezdődne a gyermekbántalmazásról. Jelenleg ugyanis szerinte a bíró saját hatáskörben dönti el, mi a „megengedhető gyermekpofozás” mértéke. Amennyiben megfelelően magas az ingerküszöbe, akkor azt „csak a gyermek halála éri el”. Kijelentését nyilván lehet árnyalni, de – ahogyan már említettük – Jakab Attila nem idegenkedik attól, hogy sarkosan fogalmazzon.

Egyéb körülmények
A gyermekek bántalmazása lehet olyan körülmény, amely önmagában kizárja a szülői felügyeleti jogkör gyakorlására való alkalmasságát – hívta fel a figyelmet Turbucz Zoltán, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának vezetőhelyettese.
A bíróságnak ugyanakkor vizsgálnia kell, hogy a bántalmazás milyen mértékű, milyen hatással van a gyermekekre. Az esetleges bántalmazás ténye sem zárja ki, hogy a bíróság a szülői felügyeletre való alkalmasságról az ügy egyéb körülményeit is figyelembe véve döntsön. Sőt: a bíróságnak kötelezettsége az egyéb körülményeket vizsgálni, és azok összességéből levonni következtetéseit.
A bíróságnak mérlegelnie kell a szülők személyiségjegyeit, a gyermeknevelés során tanúsított magatartását, a gyermekek szülőkhöz való kötődését – így összességében azt, hogy mely döntés áll leginkább a gyermekek érdekében.



2017.07.31 07:04

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49