Polgárháború fenyeget Venezuelában

Hiába utasította el a lakosság, hiába tüntettek, Nicolas Maduro elnök a demokratikusan választott parlament helyett alkotmányozó nemzetgyűlést hoz létre Venezuelában.

Venezuelában vasárnap választották meg az alkotmányozó nemzetgyűlést. Nicolás Maduro elnök kizárólag azért bízná a végrehajtói hatalom gyakorlását egy új testület kezébe, hogy minden döntési jogkört elvegyen az ellenzéki többségű parlamenttől. Az ellenzék, valamint a venezuelaiak többsége is puccsról beszél.

Hiába azonban a hetek óta tartó tömegtüntetések, az elnök kitart terve mellett. Vasárnapra 232 ezer katonát vezényelt ki a voksolás biztosítására és megfenyegette azokat, akik akadályozzák a választást. Maduro már a következő napokban felváltaná a törvényhozást a hozzá hű alkotmányozó nemzetgyűléssel, amely igen kiterjedt jogkörökkel rendelkezik: intézményeket oszlathat fel, törvényeket írhat át, vagy ahogy az elnök fogalmazott, „átalakíthatja az országot”.

Maduro még május elsején jelentette be, az új nemzetgyűlés létrehozását, az azonban eszébe sem jutott, hogy erről kikérje honfitársai véleményét. Állítása szerint azért van szükség erre, hogy „megvédjék Hugo Chávez (előző venezuelai elnök) örökségét)”. A valós ok azonban természetesen az, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés révén Maduro teljhatalomra tegyen szert, még kevesebb ellenállásba ütközzön. A kormány nagyon szűkre szabta, kiket is szavazhatnak be a nemzetgyűlésbe. Nem pártok, hanem politikai osztályok tagjai lehetnek képviselők. Az 545 mandátumszerző személyének túlnyomó többségét az állam határozhatja meg. Ők felügyelik majd a „chávizmust”.

Az indulók listáján több ismert arc található, képviselő lehet Maduro felesége, Cilia Flores, az előző parlamenti elnök, Adán Chávez, a volt elnök testvére. Egyelőre nem világos, hogy a keményvonalasokból álló alkotmányozó nemzetgyűlés milyen törvényeket hoz majd. Maduro dekrétuma arról rendelkezett, hogy folyamatosan csökkenteni kell a jelenlegi igazságszolgáltatás kompetenciáit. Így akadályozzák meg a „haza elleni bűncselekményeket” – fogalmazott az elnök.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés minden intézmény felett áll majd. Elvileg az államfő sem befolyásolhatja azt. Mindez a jelenlegi, 2015-ben demokratikusan megválasztott törvényhozás feloszlatását vetíti előre. Maduro utoljára négy hónapja próbálta elvenni a hatalmat a parlamenttől, akkor azonban kénytelen volt visszavonulót fújni, az óriási tiltakozás hatására.

Most azonban eddig a több milliós tüntetések nyomán sem változtat. Vasárnap is tiltakozó megmozdulásokat tartottak, az ellenzéki Mesa de la Unidad Democrática (MUD) szövetség utcai blokádok felállítására szólított fel. A fővárosban, Caracasban ismét tömegfelvonulást rendeztek. Az országban vérfürdő fenyeget, az eltelt négy hónapban 110 személy vesztette életét a tüntetések során. Hogy a kormány megakadályozza az alacsony részvételt, lehetővé tette a helyiek számára, hogy tetszés szerint bármelyik választókörzetben leadják a voksukat. A választók ujját sem színezik be, korábban így próbálták megakadályozni, hogy egy személy többször is leadja a voksát. Ez visszaélésekre is alkalmat adhat. A kormány törekvései ellenére azonban egy felmérés szerint 72 százalék utasította el a részvételt.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök pénteken bejelentette: hazája nem ismeri el a venezuelai választás eredményét. Hasonlóképpen nyilatkozott Panama is. Mike Pence amerikai elnök gazdasági szankciókkal fenyegette meg az államot a választás lebonyolítása esetén.