Számháború a kormány és az ellenzék között

Publikálás dátuma
2017.07.31 11:16
FOTÓ: JUAN BARRETO / AFP
Fotó: /

Polgárháborús jelenetek játszódtak le a vasárnapi venezuelai választás során, amikor a választásra jogosultak az ellenzéki parlamentet minden jogkörtől megfosztó alkotmányozó nemzetgyűlés tagjaira szavazhattak. Többen meghaltak. Az ellenzék bojkottálta a választást, az 5500 jelölt nagy része kormánypárti, vagy gazdasági szempontból a kormányhoz kötődő volt. Az ellenzék adatai szerint a hétvégén összesen 16-an vesztették életüket, az ügyészség nyolc halálos áldozatot ismert el. Caracas polgármestere, Jorge Rodríguez azonban ezt is tagadta. „Ez mind hazugság. Egyetlen egy ember sem vesztette életét a választással összefüggésben" – hangoztatta.

Vita alakult ki a részvételi arányról is. Egy a választás előtt készült felmérés szerint több mint 70 százalék utasította el a Nicolás Maduro elnök hatalmának teljes kiterjesztését szolgáló választáson való részvételt. Ugyanakkor Tareck El Aissami alelnök „tömeges részvételről" tett említést. A hivatalos közlések 8,1 millió választóról szóltak, ami 41,53 százalékos részvételnek felelne meg. Az ellenzék viszont csalásról, kozmetikázott adatokról tesz említést, szerinte 2,48 millióan éltek szavazati jogukkal, ami tíz százalék körüli részvételt jelentene. Hírek szerint az állami alkalmazottakat megfenyegették: vegyenek részt a választáson.

A választási bizottság elnöke, Tibisay Lucena „nyugodt választásról" tett említést. Csakhogy még a hivatalos hírközlő eszközök is lövöldözésekről számoltak be. Tömegtüntetés ezúttal nem volt, mert a rendőrség megakadályozott minden erre vonatkozó kísérletet.

Henrique Capriles ellenzéki vezető szerint a vasárnapi voksolás az ország történetének sötét napja. „Egyetlen személy beteg ambícióinak a tükre" – hangoztatta. Hiába a tiltakozások, az alkotmányozó gyűlés a parlamentben kezdi meg a munkát. Maduro szándéka egyértelmű: ki akar venni minden hatalmat a törvényhozás kezéből, mert 2016-ban az ellenzék került többségbe. A venezuelai elnökre azonban visszaüthet ez a húzás. A világ egy sor állama jelezte, hogy nem ismeri el a választás eredményét. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt közölte, a venezuelai alkotmányozó gyűlés tagjainak megválasztását az Egyesült Államok hamisnak tartja, amely újabb lépést jelent a diktatúra felé vezető úton. Azt is írta, Washington nem fogadja el Venezuela illegitim kormányát. Az Egyesült Államok egymaga térdre kényszeríthetné Caracast, mivel az ország legnagyobb olajimportőre.

Maduróra nagy hazai és nemzetközi nyomás is nehezedik, országa gazdasági szempontból a teljes összeomlás előtt áll, ő azonban ahelyett, hogy kompromisszumot keresne a tömegtüntetéseket tartó ellenzékkel, az erő politikáját választotta, s azt, hogy a biztonsági erőkre hagyatkozva totális diktatúrát épít ki. Nem törődik azzal, hogy egyre többen éheznek hazájában, nincs élelmiszer, gyógyszer, csak hatalmának megtartása érdekli. Bár a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuela egykor Dél-Amerika egyik legtehetősebb állama volt, Hugo Chávez politikája révén összeomlott a gazdaság. Kétségtelen, hogy Maduro elődje, a chávizmus atyja egy sor rászorulót zárkóztatott fel, ám mindezt úgy tette, hogy mindehhez nem volt elég fedezet, így gazdaságpolitikája szinte az egész országot nyomorba sodorta. Az összeomlást azonban nem érte meg, utóda, a buszvezetőből elnökké előlépett Maduro „végezte be" a munkát. Utóbbi hozzá nem értésével csak felgyorsította az összeomlás folyamatát, az ellenzékkel való teljes konfrontációt választotta. Alkotmányos reformot indított útjára úgy, hogy az előző alaptörvény egykori mentorától, magától Cháveztől származik. Maduro azonban azt állítja, az új alaptörvénnyel biztosítja a „nyugodt jövőt".

2017.07.31 11:16

„Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával!”

Publikálás dátuma
2018.07.23 09:00

Fotó: AFP/
Egyre élesebb a hangnem az Egyesült Államok és Irán között. Teherán háborús fenyegetéssel vádolja Washingtont.
Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”. Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve. 
Donald Trump szerint az elődje, Barack Obama hivatali idejében aláírt megállapodás rossz, mert nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és Teherán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét. Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt. 
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Irán felkészült kiterjedt kibernetikai támadások végrehajtására amerikai, európai, illetve közel-keleti elektromos hálózatok, vízművek, egészségügyi intézmények és technológiai cégek ellen.
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
 Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek. Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.

Az ajatollah nem hisz a tárgyalásban

A Róháninál keményvonalasabbnak tartott Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője előzőleg, szombaton közzétett nyilatkozatában az államfőnél is tovább ment, amikor leszögezte: hatalmas hiba lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalások útján rendezni lehet a problémákat. Hamenei szerint az atomalkuból történt amerikai kihátrálás éppen azt tanúsítja, hogy Washingtonnak a saját aláírása sem számít. 

Témák
USAIrán
2018.07.23 09:00
Frissítve: 2018.07.23 09:13

Lövöldözés Torontóban - két ember meghalt, tizenhárman megsérültek (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:06
Rendőrök állnak őrségben a torontói vérontás helyszínén
Fotó: AFP/ Cole Burston
Egy nőt agyonlőttek, tucatnyi ember pedig megsérült a vasárnap éjszaka a torontói támadásban. A merénylővel a rendőrök végezhettek.
Halálos áldozata is van a torontói fegyveres lövöldözésnek: helyi rendőri jelentések szerint egy, eddig meg nem nevezett támadó civilekre támadt Greektown városrészben – egy fiatal nő meghalt, 13-an pedig megsérültek a golyózáporban. A sérültek között van egy válságos állapotú lány is - tudatta a torontói rendőrség. A támadót szintén lelőtték, ám a hatóságok jelenleg is szemtanúkat keresnek a vérontással kapcsolatban, a merénylet háttere, kiváltó okai még nem ismertek.
Egy férfi ablakból kihajolva videózott a lövöldözés közben, felvételén hat lövés dördül el - valószínűleg ez már a támadó és a rendőrök tűzpárbaja közben történhetett (a szemtanú ekkor még kilenc sérültről tudott). A helyszíni képeket itt találja.
BBC idéz egy túlélőt, Jody Steinhauer told, aki éppen családjával vacsorázott a környéken, amikor meghallotta a lövéseket: 10-15, tűzijátékra emlékeztető durranást hallott az utcáról, aztán az emberek sikoltozni kezdtek.  
2018.07.23 06:06
Frissítve: 2018.07.23 09:40