Harc a konzervatív papok ellen

Publikálás dátuma
2017.08.01 07:31
Fotó: AFP/Mohamed El-Shahed
Fotó: /
Többfrontos háborút kell vívnia Ferenc pápának, aki egyértelműen hadat üzent a szélsőséges lelkipásztoroknak. Komoly ellenállásba ütközik ugyan, de nem adja fel küzdelmét.

Ferenc pápa mintha egyre kedvetlenebb lenne. Titkon talán maga is kevésbé bízik abban, hogy sikerül megreformálnia az egyházat, illetve a Vatikánt. Botrányok sora rázta meg az utóbbi időben a Szentszéket, sosem voltak ennyire nyilvánvalóak a konzervatívok és a haladó szelleműek közötti ellentétek.

Ferenc pápa egyre kevésbé bízik meg a „szentéletű” vatikáni főpapokban. Korábban, a Szent Márta házban tartott közös ebédeken hosszú asztalra terítették meg, s középen az egyházfő ült. Valahogy úgy, mint az utolsó vacsorán Krisztus és tanítványai. Most azonban a pápa is úgy érzi, némelyek elárulták őt. Ezért ebédjét egy külön, kisebb asztalnál fogyasztja el, közvetlen munkatársai társaságában.

A pápa azonban nem adja fel küzdelmét. Ajtajára egy audienciáján kapott táblát függesztett ki: „Siránkozók kíméljenek!” Úgy véli, cselekedni kell, mert ez előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Már az sem lebecsülendő, amit eddig elért, 2013-as trónra lépése előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy ennyire nyíltan beszéljenek az egyházat, a családokat érintő gondokról. Önmagában az is komoly eredmény, mennyire megváltozott a Vatikáni Rádió, vagy a Szentszék félhivatalos lapja, a L’Osservatore Romano hangvétele. Ha burkoltan is, de támadják a menekültek befogadását elutasító közép-európai országokat, de feltűnő például az is, hogy a Vatikáni Rádió olasz, angol vagy német szekciója mennyire részletesen és kiegyensúlyozottan számolt be a legutóbbi lengyelországi demokráciaellenes intézkedésekről.

Politikai szempontból a Vatikán szakított a szélsőségesen konzervatívokkal, remekül illusztrálja ezt, hogy a pápa mennyire jól megérteti magát Angela Merkel kancellárral. Jól illik ebbe az irányvonalba egy másfél hete, a Szentszék félhivatalos lapjában, az Osservatore Romanóban megjelent cikk, amelyben az olasz lelkipásztor, a firenzei teológiai kar professzora, Giulio Cirignano azt írta, a pápa víziója megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya „az egyház egy jelentős részének ellenségessége mind felső, mind alsó szinten”. E papokat bezárkózással, ellenségességgel vádolja a cikkíró. Bár azt senki sem állította, hogy a pápa bátorította az írásra, nem is kérdés, hogy előre tudott a cikkről.

Előzőleg a jezsuiták lapja, a La Civilta Cattolica cikke keltett komoly visszhangot már csak azért is, mert - ne feledjük - az egyházfő maga is jezsuita. Az egyházfőhöz közel álló Antonio Spadaro hosszú cikkben támadta a szélsőségesen konzervatív amerikai katolikusokat, név szerint említve a Fehér Ház stratégáját, Stephen Bannont, aki szerinte „apokaliptikus geopolitikát” folytat. Meglepőnek nevezte, hogy ezekre a szélsőséges nézetekre gyakran a katolikus szavazók is vevők. „A legveszélyesebb eleme ennek a különös ökumenizmusnak az idegengyűlölet, az iszlamofóbia, amely falakat, deportálást akar” – szerepel a cikkben, ami azért is keltett nagy feltűnést, mert nem jelenhetett volna meg a pápa jóváhagyása nélkül. Bár májusban Donald Trump a Vatikánba látogatott, a jelek szerint jottányit sem közeledett álláspontjuk a világ dolgait illetően.

A pápa ugyan kissé megcsömörlöttnek tűnik a folyamatos szélmalomharc miatt, de nem adja fel, sőt, több frontos harcot folytat, majd kiderül, milyen eredménnyel. Ennek részeként nem hosszabbította meg a keményvonalasnak tartott Gerhard Ludwig Müller megbízatását a Hittani Kongregáció élén, aki egy lapinterjúban hangot is adott elégedetlenségének, de azt is hozzátette, sosem lesz hűtlen a pápához.

A pápa legnagyobb gondja az, hogy a Vatikánban óriási ellenállásba ütköznek reformjai, s láthatóan nem tud mit kezdeni a meleglobbival. Mindemellett ő sem hozott mindig jó személyi döntéseket. Ezt George Pell bíboros, a Gazdasági Titkárság prefektusának ügye is bizonyítja, akivel szemben vádat emeltek pedofília miatt, s most hazájában kényszerül védekezésre. Kérdéses az is, jó döntés volt-e Gerhard Ludwig Müller után a spanyol Luis Ladaria Ferrert kinevezni a befolyásos Hittani Kongregáció prefektusának, őt ugyanis azzal vádolják, hogy igyekezett eltussolni egy szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyet. Ezek mind támadási felületet jelenthetnek a pápa számára.

Az sem világos egyelőre, mit tud tenni a pápa a nem éppen szentéletű vatikáni papokkal, bíborosokkal szemben. Van-e egyáltalán elég eszköz a kezében? Az egész világsajtót bejárta a híre a meleg papok Vatikán falain belül tartott orgiájának, melynek svájci gárdisták vetettek véget. Nyilvánvaló, hogy ezekről az összejövetelekről egyes vatikáni bíborosoknak is tudniuk kellett. XVI. Benedek állítólag azért és mondott le 2013-ban, mert egy jelentésben szembesítették a valós vatikáni viszonyokkal. Ed Pentin, a National Catholic Register című lapban a minap azt írta, a „homoszexuális aktivitás minden korábbinál kiterjedtebb a Vatikánban”. Azt állította, több forrás is megerősítette ezt neki.

A lengyel papteológus, Dariusz Oko találóan fogalmazta meg, hogy az ellenség nemcsak az egyházon kívül, azon belül is megtalálható. A lelkipásztor szerint a meleglobbi dominanciára törekszik az egyházon belül.

Ferenc pápának nem lesz egyszerű rendet tennie, segítségére lehet azonban a hívők nagy részének szeretete, s a nem hívők megbecsülése. Egy márciusban közölt felmérés szerint a katolikusok 85 és a zsidók 65 százaléka kedveli az egyházfőt. Twitter-követőinek száma a világban már meghaladta a 35 milliót.

Újabb viták Stepinac szerepéről
Ferenc további gesztusokat kíván tenni a többi egyháznak. Tavaly hozta létre azt az ökumenikus, ortodox és katolikus papokból álló bizottságot, amelynek az volt a feladata: állapítsa meg, Alojzije Stepinac bíboros, egykori zágrábi érsek méltó-e a szentté avatásra, vagy sem. A grémium azonban nem jutott döntésre, a szerb pravoszláv egyház képviselői továbbra is úgy vélik, hogy összejátszott az Ante Pavelic usztasa rezsimjével. A testület azonban folytatja a munkát. Erről érdekes cikket írt az ismert horvát újságíró, Darko Hudelist, aki megbízható vatikáni forrásaira hivatkozva azt írta: Ferenc pápasága alatt biztosan nem lesz szent Stepinac. A szerző azt is megjegyzi, a horvátok által szentként tisztelt bíboros nem volt náci, de az önálló horvát állam megalakulásának dicsőítése, a nacionalizmus tőle sem állt távol. Ferenc pápa ugyan ezzel aligha lesz népszerű a horvát katolikusok körében, de ez is csak azt mutatja: nem népszerűsködésre törekszik, hanem őszintén hisz a párbeszéd erejében. Nem érdekli az sem, ha politikailag bírálják, ő akkor is hű marad az elveihez.

2017.08.01 07:31

Még ki sem hűlt Trump ölelése, Putyin máris beszólt a NATO-nak, és gúnyolódott egy kicsit

Publikálás dátuma
2018.07.17 12:33

Fotó: AFP/ Aleksey Nikolskyi
 "Nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson". Hozzátette: Trump "az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért", mondta a csúcstalálkozó után a Fox News-nak adott interjújában Putyin, írja az Index. Úgyhogy az orosz elnök szerint Moszkvának nincsenek terhelő információi amerikai kollégájáról. És azt is deklarálta, hogy a NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Oroszország rossz néven venné és negatívan reagálna rá. Putyin egyébként már azt is nehezményezte, hogy a NATO a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.
2018.07.17 12:33

Helsinkiben tárgyalt először hivatalosan Trump és Putyin - a találkozó képekben

A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, az első hivatalos megbeszélés viszont Putyin késése miatt csúszással indult.

Szerző

Megosztás
2018.07.17 12:16
Frissítve: 2018.07.17 12:35
Trump és Putyin találkozója miatt fél Helsinkit lezártákAFP/ ALESSANDRO RAMPAZZO
A finn főváros tele volt a két nagyhatalom vezetőjének köszöntésévelAFP/ Dmitriy Vinogradov
Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben, ezért csúszott az egész programAFP/ Kremlin Press Office
Az amerikai elnök már vasárnap megérkezettAFP/ Kyle Mazza
Helsinkiben a vadonatúj orosz elnöki limuzinAFP/ Mihail Metzel
Trump is szokás szerint a saját autójával utazikAFP/ HEIKKI SAUKKOMAA
A képen Trump szimpatizánsok, de voltak tüntetők is szép számmalAFP/ ALESSANDRO RAMPAZZO
Az amerikai elnöki pár látogatást tett a finn elnöknél, Sauli NiinistónálAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Fokozott biztonsági készültség a találkozó helyszínénAFP/ Dmitriy Vinogradov
Az orosz elnök elleni tüntetők HelsinkibenAFP/ JONATHAN NACKSTRAND
A négyszemközti találkozót nagyon jó kezdetnek nevezte Donald TrumpAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Több mint két órán át tartott a meeting, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédjeAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Érkezés a sajtótájékoztatóraAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Trump a tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említetteAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A sajtótájékoztatóról egy tiltakozót kivezettekAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A sikeresen zárult foci-vb után mit is adhatna a rendező ország elnöke ajándékba?AFP/ YURI KADOBNOV
Trump egy hanyag mozdulattal a feleségének dobta a labdátAFP/ YURI KADOBNOV
A megmozdulás általános derültséget keltettAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Trump hárított a kémügyre és az elnökválasztásba való orosz beavatkozásra irányuló kérdéseketAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Putyin szerint eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések megvitatásáraAFP/ YURI KADOBNOV
Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolataiAFP/ ALESSANDRO RAMPAZZO
Érkezés a Fehér HázbaAFP/ Oliver Contreras