Százmilliókat repül el hetek alatt az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2017.08.01 07:00
Szijjártó Péter külügyminiszter egy magángép utasterében: tárcája fél év alatt félmilliárd forintot költött repülésre FOTÓ: KKM
Fotó: /
Nagyon is érthető, hogy repülőgép-vásárláson töri a fejét az Orbán-kormány, hiszen hetek alatt százmilliókat költ utazásra a minden korábbinál nagyobbra duzzadt apparátus.

„Hogyha most belügyminiszter lennék, akkor ez ciki lenne” – reagált a Népszava cikkére a múlt héten Szijjártó Péter, amikor a Hír Televízió a közpénzből finanszírozott kormányzati kiküldetésekről érdeklődött. Pedig lapunk akkor még csak nem is részletezte, hogy 2017 első félévében bő 477 millió forintból összesen 1808 repülőjegyet vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a tárca diplomatáinak, valamint a hozzá tartozó háttérintézmények munkatársainak (bővebb információ a táblázatban - a szerk.). Ráadásul a KKM elég szűkszavú volt Mesterházy Attila és Legény Zsolt szocialista képviselők írásbeli kérdéseire válaszolva: azt például nem árulták el, hogy a magyar diplomácia vezetői hová és milyen céllal utaztak.

Nem spórolt az utazásokon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sem. Az NFM igazgatásának, tehát a minisztériumi felsővezetőknek az év első hat hónapjában 46,4 millióért 268 repülőjegyet vettek, de ennél lényegesen nagyobb tételt jelentenek a tárca háttérintézményeinek és cégeinek "kiküldetései". Például az NFM alá tartozó Antenna Hungária Zrt. utazásai: az erről szóló táblázatban ugyanis a legkülönbözőbb televíziós programokra lelni. Ketten is elmentek például idén februárban Németországba "Mándoki koncert terepszemlére", hogy aztán hatan "élvezzék" magát a fellépést is márciusban, s közvetítsék azt Berlinből.

Az Antenna Hungária két másik munkatársa Las Vegasba, az úgynevezett "NAB SHOW-ra", azaz egy videotechnikai kiállításra utazott - fejenként kicsit több mint egymillió forintért. Az NFM alá tartozó háttérintézmények elszámolásából az is kiderült: utazgattak a MÁV dolgozók is, de nem csak vonaton. Öten például Kínába repültek, méghozzá "Infrastruktúra fejlesztések tanulmányozása" miatt. A szervező Magyarország hongkongi főkonzulátusa volt, az öt repülőjegy 4 millióba került, s egyéb költségekre is elment csaknem másfél millió.

Azt, hogy a kormány milyen "hatékonyan spórol" magán, az is jól mutatja: minden idők legnagyobb magyar államapparátusa fél év alatt összesen legalább 6561 repülőjegyet vásárolt. A tárcák többsége egyébként az NFM-nél kevésbé pontosan közölte adatait, ugyanakkor sok esetben, például a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumnál, megadtak legalább egy összesítést. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 140 repülőjegyet vásárolt, összesen 18,4 millió forintért, szállásra majd 4 milliót, napidíjra pedig további másfél milliót fordítottak.

A Lázár János által vezetett Miniszterelnökség tételes beszámolójából kiderül, hogy a kancellária apparátusának két munkatársa csodálatos helyeken járhatott: bár nem tudni, miért, de Ausztráliába utazhattak az év elején, ráadásul ez idő alatt még 302 ezer forintnyi napidíjat is kaptak, miközben a 3 milliós repülőjegyeket árához még félmilliós szállásköltség társult. De mentek miniszterelnökségi vezetők az Egyesült Államokba is: egy személy 915 ezer forintos repülőjeggyel utazott, az ötnapos munkaút szállásköltsége pedig 721 ezer forint volt, mindehhez 75 ezer forintos napidíjat is kapott, s igénybe vette a repülőtéri kormányvárót 39 ezer forintos áron.

A Trócsányi László által vezetett Igazságügyi Minisztérium semmit sem részletezett, csak annyit közölt: kiküldetéseik 40,8 millió forintba kerültek az év első hat hónapjában, és 218 repülőjegyet vettek. Ezzel szemben a Földművelésügyi Minisztériumban 503 repülőjegyet vettek fél év alatt. A tárca háttérintézményeinek dolgozóit utaztató, adóforintokból finanszírozott programok közül a legizgalmasabban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetőinek utazása hangzik: "Kapcsolatépítés a KÜM megbízásából" címen Argentínába és Chilébe utaztak. Szintén ettől az intézménytől február elején "Agrártudomány-diplomásai és agrárkereskedelmi kapcsolatépítésre" Kolumbiába utazott két személy, de nekik - alighanem a gáláns meghívónak köszönhetően - csak 115 ezer forintba került az út, igaz ,kérdéses, miféle kapcsolati tőkével tértek haza.

Eközben a Pintér Sándor által vezetett Belügyminsztérium 1127 utazást finanszírozott az elmúlt fél évben, ami 318,9 millióba került a büdzsének. A Terrorelhántási Központ (TEK) "külföldi műveletek, személyvédelem, társzervekkel kapcsolattartás, nemzetközi konferencia" címen például fél év alatt 97 utazást (és/vagy repülőjegyet, ez nem derül ki a közlésből - a szerk.) számolt el, repülőjegyre 17,9 millió forintot, szállásköltségre 7,8 milliót, napidíjra 8,5 milliót, egyéb költségekre 1,7 milliót költöttek. A Pintér-tárca igazgatásának is vannak rejtélyes kiküldetései a listában. A "Részvétel a PNR DEP projekt záró konferenciáján" tárgyszavú tétel például nem tudni hová, s hány fő utaztatását jelentette, de az biztos: csak a repülőjegyeik 6,8 milliójába kerültek az adófizetőknek. A tárca háttérintézményének számító Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ "Részvétel Magyar esten" (sic!) címen mindössze 635 ezer forintért utaztatott valakiket, valahová.

A belüggyel szemben a honvédelmi tárca megjelölte, ki, hová ment. Simicskó István minisztériumából a szerencsés vezetők elutazhattak például tavasszal Thaiföldre a "Multilaterális együttműködés" jegyében, s mindez csupán 418 ezer forintjába került az adófizetőknek. Hasonló célból és apropóból utaztak Izlandra is két napra, ami viszont már 747 ezret vitt el. Összesen mintegy 420 kiküldetésen vettek részt a Honvédelmi Minisztérium (HM) állományának tagjai, s mindez több százmilliós költséget jelent, noha a tárca összesítést nem közölt, s a felsorolás külön tételként kezeli a háttérintézményeket és a HM cégeit is.

Eközben a Varga Mihály által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium külföldi programokon való részvételi díjakra 46 milliót költött, összesen 1085 repülőjegyet vásárolt, ezekre és az egyéb közlekedési szolgáltatási költségekre 214, szállásra 106, napidíjra pedig 47 milliót fordított az év első felében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) roppant büszkén közölte: igazgatásuk az év első felében csupán 84 milliót használt fel külföldi kiküldetésekre, 311 repülőjegyet vásárolt, az utazási költség összesen 53 millió forintot tett ki. S noha az Emmi igyekezett kioktatni a Mesterházy-Legény párost, hogy bizony 2007 és 2009 között mennyivel többet utaztak el az akkor még nem is létező csúcsminisztérium hatásköre alá tartozó tárcák, valójában a múltról éves adatokat közöltek, itt pedig 6 hónapról van szó. Az Emmi-től az idén kétszer is meglátogattak közelebbről meg nem nevezett "egyházi partnereket" Oroszországban, továbbá hasonló céllal és módon került sor "sportügyi kétoldalú megállapodás aláírására, bilaterális megbeszélésekre" Kubában - ez utóbbi, háromnapos utazás 1,1 millióba került. Ketten is elutaztak az Egyesült Államokba a "Nemzeti imareggelire" másfél millióért. Szintén ketten mentek el egy háromnapos "Zarándokútra" Görögországba potom 819 ezerért. Vélhetően ugyanaz a két fő utazhatott Kanadába is júniusban, méghozzá a "Reformáció 500. évfordulójának észak-amerikai megünneplése" céljából, 2,9 milliós költséggel.

Mindezek fényében nem csoda, hogy - miként azt lapunk már megírta - dollár tízmilliókba kerülő Airbus beszerzését fontolgatta a kormány, erről tárgyaltak is az év első felében.

2017.08.01 07:00

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00