Volt bőrfejű vezeti a Jobbik szeretetszolgálatát

Már szeretetszolgálata is van a szélsőjobbról középre igyekvő Jobbiknak. A jótékonysági szervezet vezetője Sneider Tamás, aki állítja: etnikai alapon soha nem tett különbséget az emberek között.

A Jobbik parlamenti képviselői fizetésük tíz százalékát havonta átutalják az alapítvány számlaszámára – nyilatkozta lapunknak Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az alapítvány tavalyi évről szóló pénzügyi kimutatását nem találtuk a bíróság honlapján. Sneider szerint adminisztratív hibáról lehet szó, a beszámolót határidőre elkészítették. A bevételük 15-20 millió forint körül mozog, a pénz mintegy kétharmadát a képviselők adják össze.

Az alapítvány 2015 őszén jött létre, a bíróság tavaly tavasszal vette nyilvántartásba. A szeretetszolgálat a későbbiekben – a törvényben előírt kétéves működés leteltével – szeretné megkapni a közhasznúsági minősítést, hogy egyszázalékos felajánlásokat gyűjthessen.

Sneider Tamás nem csupán kuratóriumi elnöke, hanem kezdeményezője is a szeretetszolgálat létrehozásának. Az alapítványt a lakhelyére, a Heves megyei Aldebrőre jegyezték be.

A szeretetszolgálat több településen üdültet nagycsaládokban nevelkedő gyerekeket. A Nógrád megyei Somoskőújfaluban most éppen kárpátaljaiak vakációznak, de általában a „Csonka-Magyarországon élők nyaraltatásával foglalkozunk” – mondta Sneider Tamás. A táboroztatáson túl a szeretetszolgálat gyermekek gyógyításához is anyagi támogatást nyújt, vagy „szerény összeggel” részt vesz természeti katasztrófák, tűzvészek során megrongálódott házak újjáépítésében.

Régebben a Jobbiknak és a vele szövetséges szélsőjobboldali szervezeteknek akadtak helyi csoportjai, amelyek kinyilvánították, hogy cigányokra nem terjed ki a karitatív tevékenységük. Pont Heves megyében történt meg 2010-ben, hogy jobbikos részvétellel „kizárólag magyar családok” számára szerveztek adománygyűjtést. A jótékonysági akció főszervezője egyértelművé tette, hogy „ezekből az adományokból cigányok nem részesülhetnek”. És az sem érdekli – vetette oda –, ha ezért rasszistának tartják.

Sneider Tamás hangsúlyozta, hogy a Jobbik szeretetszolgálata nem a származást, hanem – a rászorultságon kívül – egyedül azt nézi, a kérelmezők megfelelő életmódot folytatnak-e. Személyes kapcsolatfelvétel nélkül senki nem kaphat támogatást. A kuratóriumi elnöknek nincs ilyen statisztikája, de biztosra veszi, hogy a Jobbik valószínűsíthetően roma családokon is segített. „Egyébként pedig nálam nem nagyon működik ez a faji dolog, nem mindig tudom megállapítani valakiről, hogy cigány származású, vagy sem” – tette hozzá.

A kilencvenes években Sneider Tamás (mozgalmi nevén: Roy) az egri bőrfejűek egyik vezetője volt. Megkérdeztük, demonstrálni akarta-e a szeretetszolgálat létrehozásával, hogy szakított múltjával. A jobbikos politikus visszautasította a feltételezést. Közölte: „Nem kellett szakítanom a múltammal, mert etnikai szinten sosem tettem különbséget az emberek között. Munkatársaim és barátaim között is voltak cigányok.”