Volt bőrfejű vezeti a Jobbik szeretetszolgálatát

Publikálás dátuma
2017.08.02 07:03
Forrás: Facebook/Sneider Tamás
Fotó: /
Már szeretetszolgálata is van a szélsőjobbról középre igyekvő Jobbiknak. A jótékonysági szervezet vezetője Sneider Tamás, aki állítja: etnikai alapon soha nem tett különbséget az emberek között.

A Jobbik parlamenti képviselői fizetésük tíz százalékát havonta átutalják az alapítvány számlaszámára – nyilatkozta lapunknak Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az alapítvány tavalyi évről szóló pénzügyi kimutatását nem találtuk a bíróság honlapján. Sneider szerint adminisztratív hibáról lehet szó, a beszámolót határidőre elkészítették. A bevételük 15-20 millió forint körül mozog, a pénz mintegy kétharmadát a képviselők adják össze.

Az alapítvány 2015 őszén jött létre, a bíróság tavaly tavasszal vette nyilvántartásba. A szeretetszolgálat a későbbiekben – a törvényben előírt kétéves működés leteltével – szeretné megkapni a közhasznúsági minősítést, hogy egyszázalékos felajánlásokat gyűjthessen.

Sneider Tamás nem csupán kuratóriumi elnöke, hanem kezdeményezője is a szeretetszolgálat létrehozásának. Az alapítványt a lakhelyére, a Heves megyei Aldebrőre jegyezték be.

A szeretetszolgálat több településen üdültet nagycsaládokban nevelkedő gyerekeket. A Nógrád megyei Somoskőújfaluban most éppen kárpátaljaiak vakációznak, de általában a „Csonka-Magyarországon élők nyaraltatásával foglalkozunk” – mondta Sneider Tamás. A táboroztatáson túl a szeretetszolgálat gyermekek gyógyításához is anyagi támogatást nyújt, vagy „szerény összeggel” részt vesz természeti katasztrófák, tűzvészek során megrongálódott házak újjáépítésében.

Régebben a Jobbiknak és a vele szövetséges szélsőjobboldali szervezeteknek akadtak helyi csoportjai, amelyek kinyilvánították, hogy cigányokra nem terjed ki a karitatív tevékenységük. Pont Heves megyében történt meg 2010-ben, hogy jobbikos részvétellel „kizárólag magyar családok” számára szerveztek adománygyűjtést. A jótékonysági akció főszervezője egyértelművé tette, hogy „ezekből az adományokból cigányok nem részesülhetnek”. És az sem érdekli – vetette oda –, ha ezért rasszistának tartják.

Sneider Tamás hangsúlyozta, hogy a Jobbik szeretetszolgálata nem a származást, hanem – a rászorultságon kívül – egyedül azt nézi, a kérelmezők megfelelő életmódot folytatnak-e. Személyes kapcsolatfelvétel nélkül senki nem kaphat támogatást. A kuratóriumi elnöknek nincs ilyen statisztikája, de biztosra veszi, hogy a Jobbik valószínűsíthetően roma családokon is segített. „Egyébként pedig nálam nem nagyon működik ez a faji dolog, nem mindig tudom megállapítani valakiről, hogy cigány származású, vagy sem” – tette hozzá.

A kilencvenes években Sneider Tamás (mozgalmi nevén: Roy) az egri bőrfejűek egyik vezetője volt. Megkérdeztük, demonstrálni akarta-e a szeretetszolgálat létrehozásával, hogy szakított múltjával. A jobbikos politikus visszautasította a feltételezést. Közölte: „Nem kellett szakítanom a múltammal, mert etnikai szinten sosem tettem különbséget az emberek között. Munkatársaim és barátaim között is voltak cigányok.”

2017.08.02 07:03

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49