Kínai Sárkány az Északi-sark körül

Publikálás dátuma
2017.08.03 07:34
Fotó: AFP
Fotó: /

Aligha van a világnak olyan jelentős térsége, ahol ne jelent volna meg Kína. Újabban megnőtt az érdeklődése az Északi-sarkvidék iránt, s Peking már el is küldött egy tudományos expedíciót a térségbe.

Kína érdeklődése nem újkeletű. Kutatóállomását a Jeges-tengeri szigetcsoporton, a Spitzbergákon, Ny-Alesundban nyitotta meg még 2004-ben. A terület Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitást erősen korlátozzák a más országok számára is biztosított jogok a természeti kincsek kiaknázására, a halászatra vagy akár a kutatásokra.

A most útjára bocsátott „Havas sárkány” jégtörő hajó kutatóinak a feladata, hogy megkerüljék az Északi-sarkot. Kína már lebonyolított hét hasonló expedíciót, ám ez az első, amely a jegesebb észak-nyugati tengeri útvonalon halad. Roald Amundsen norvég felfedező három évig tartó útvonalát követik, de a kínaiak – mintegy százan – 83 nap alatt teszik meg a 19 ezer tengeri mérföldet. Peking néhány külföldi tudóst is meghívott, többek között Norvégiából.

Arild Moe, a kutatóprogram résztvevője az NRK norvég rádió- és tv-társaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína világhatalom, és minden hasonló úttal a kínai érdekeket kívánja kinyilvánítani. A kínai sarkvidéki intézet nem a politikai, hanem a gyakorlati célokat jelölte meg. Mindenekelőtt az éghajlati változásokról igyekeznek átfogó képet kapni. Az Északi-sarkon a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a világ más tájain, amit aggasztónak tartanak a tudósok. Mivel az expedíciók tevékenysége itt rendkívül korlátozott, nagy értéket képvisel minden újabb tény feltárása.

Az éghajlati változásokat egy sor ország közvetlenül megérzi. Mint Jan-Gunnar Winther, a norvég sarkvidéki intézet igazgatója elmondta, az éghajlatváltozás Norvégia vízgazdálkodásra van közvetlen hatással, Kínában a földművelésre, Indiában a monszunra, Dél-Európában pedig az aszályra.

Az expedíció feladata az is, hogy próbavételekkel megállapítsa a leginkább szennyezett területek helyét. Nagy kérdés, hogy Kínát – amely a világ legnagyobb károsanyag kibocsátója – az Északi-sarki tapasztalatok rászorítják-e arra, hogy átvegye az amerikaiak helyét a globális felmelegedés elleni harcban, miután annak Donald Trump a párizsi klímaegyezmény felrúgásával hátat fordított. A norvégok reménykednek ebben.

Természetesen, Kínát is izgatják a térség hatalmas természeti kincsei. Bár tisztában van azzal, hogy rövid távon a tengeri olaj és gázkészlet kiaknázása roppant drága – a hajózási lehetőségek is korlátozottak, sőt katonai érdekei szempontjából sem ez a legizgalmasabb terület a számára –, pontosan tudni akarja, mi az, amibe érdemes belefognia, és mi az, amibe nem. Az amerikaiak már közel sem olyan biztosak abban, hogy Pekinget hidegen hagyják az északi-sarki katonai célok. Jack Midgley amerikai katonai szakértő szerint Kína kiszélesíti haditengerészeti flottájának tevékenységét északon, és ez ugyanolyan nagy kihívást jelent, mint amit Oroszország felől tapasztalnak. A norvég hírszerzés vezetője is úgy véli, amihez Kínának bármiféle érdeke fűződik, ott a katonai érdek is megjelenik.

2017.08.03 07:34

Musk lepedofilozta, pert fontolgat a gyerekek mentésében részt vevő búvár

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:38
Elon Musk
Fotó: AFP/ PETER PARKS
Vern Unsworth kritizálta a SpaceX vezérigazgatójának mentőkapszuláját, válaszul Musk durván kiosztotta Twitteren.
Fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk ellen egy brit búvár, aki részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön – írja a BBC. Az ügy előzménye, hogy Elon Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket. A búvár, Vern Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát  egyébként végül nem használták a mentőakció során. Válaszul Elon Musk Twitteren, egy azóta már eltávolított bejegyzésben „pedo fickóként” említette a búvárt, akiről kétségbe vonta, hogy valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét.  A BBC beszámolója szerint Vern Unsworth kulcsszerepet játszott a mentésben.
2018.07.16 17:38

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. 
A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12
Frissítve: 2018.07.16 18:07