Orbán elfelejtette, hogy a lázadás éve van

Publikálás dátuma
2017.08.03 07:03
A Trump-adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak FOTÓ: AFP
Fotó: /
Nem úgy alakult a világ, ahogyan Orbán Viktor elképzelte. A kormányfő ezért inkább hallgat arról, hogy 2017-et kinevezte a lázadás évének.

A miniszterelnök a kormánybarát 888.hu-nak tartogatta nagy bejelentését. A portálnak tavaly decemberben adott interjújában fejtette ki abbéli meggyőződését, hogy „2017 a lázadás éve lesz”. Az elitellenes hangulatot éltetve Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását”. A nemzetek ez ellen lázadnak. Szerinte valóságos szuverenitásküzdelem folyik, amit körbefon a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás.

Kevéssel később – idén január közepén, a Kossuth Rádiónak nyilatkozva – megerősítve látta saját állítását, jelesül azt, hogy jön a lázadás éve. A megszokott migránsozáson kívül Orbán beemelte, hogy Brüsszel „be akarja tiltani” a rezsicsökkentést, és ebből „nagy csata lesz márciusban”.

A sokat emlegetett csata leginkább a kormány itthoni kardcsörgetéséből állt, a „lázadás éve” pedig teljesen kikopott a miniszterelnök szóhasználatából. Politológusoktól azt kérdeztük, miért került ennyire gyorsan süllyesztőbe egy olyan szlogen, amelyről nemrég még úgy tűnt, a Fidesz politikai koncepciót épít rá.

A lázadás éve azon a felvetésen, majd egyre erősebb meggyőződésen nyugodott, hogy Orbán Viktor egy látnokként megjósolta Trump győzelmét, és végül az ő új jobboldali politikája lesz az, ami felülkerekedik a régi, egymástól alig megkülönböztethető bal- és jobboldalon – kezdte Mikecz Dániel (Republikon Intézet).

Javul az EU megítélése
Egy évvel a Brexit-népszavazás után az uniós állampolgárok többsége (56 százalék) optimista az Európai Unió jövőjét illetően – derül ki az Eurobarometer szerdán publikált kutatásából. A felmérés szerint 2010 óta nem volt olyan erős a bizalma az európaiaknak az unióban, mint most. A több mint 33 ezer ember bevonásával végzett felmérésben részt vettek 11 nem uniós ország polgárai is, akik elmondták: kifejezetten jó véleményük van az EU-ról.
A kutatás szerint Európai Unióba vetett bizalom (42 százalék) 2010 óta nem volt olyan nagy mint most, az euró támogatottsága pedig 2004 óta most a legerősebb, Magyarországon is eléri az 52 százalékot. Az európaiak 68 százaléka érzi magát uniós polgárnak, ami a valaha elért legmagasabb arány. Magyarországon a válaszadók 70 százaléka érzi magát uniós polgárnak.

Aztán se az osztrák elnökválasztáson, se a holland és a francia választásokon nem jeleskedtek a jobboldali, populista erők. Ráadásul Merkel stabilizálta a helyzetét Németországban, és a Trump- adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak. A lázadás évét így inkább az a narratíva követte a miniszterelnök legutóbbi bálványosi beszédében, hogy Magyarország és a visegrádi négyek képviselik azt a nemzeti identitásában erős Európát, ami képes megmenteni az egész kontinenst a brüsszeli elit és Soros ármánykodásától. A centrumban lévő lázadás helyett tehát a végeken harcol a magyar kormány, vállvetve a közép-európai országokkal – összegezte Mikecz Dániel.

Hasonló következtetésre jutott László Róbert, a Political Capital választási szakértője is. A miniszterelnök szerinte vélhetően arra számított, hogy a Brexittel és Trump győzelmével fémjelzett „lázadás” európai paradigmaváltáshoz vezet. Azóta viszont sok jel mutat arra, hogy 2017 mégsem söpri el tornádóként a „leszerepelt nyugati elitet”. Közülük is a leglátványosabb Macron győzelme Franciaországban – tette hozzá László Róbert. A lényeg: 2017 mégsem lett a lázadás éve, így a fideszes kampánygépezet könnyedén elengedte ezt az üzenetet.

A lázadás éve jól illett a szabadságharcos retorikába, de Európában nem úgy alakultak az erőviszonyok és a választási eredmények, ahogyan azt a miniszterelnök elképzelte – erősített rá Róna Dániel (Corvinus Egyetem).

Máskor is előfordult, hogy a Fidesz egyik pillanatról a másikra megszabadult valamelyik szlogenétől. László Róbert és Mikecz Dániel egyaránt a „keményen dolgozó kisemberek” esetét említette. Róna Dániel ugyanakkor nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a Fidesz váltogatja a jelszavait.

A „polgári” jelző például, amely 1998 és 2002 között uralta a Fidesz kommunikációját, ma már halvány nyomokban sem létezik. Más szavak időnként eltűnnek, majd újra előkerülnek: ilyen a „nemzeti”. Mindebből nem feltétlenül kell politikai stratégiaváltásra következtetni. A jelzők jönnek és mennek, egy politikusnál sosem lehet pontosan tudni, mit és miért mond.

Hasonló jelenségek nem kizárólag a Fidesznél, hanem ellenzéki pártoknál is megfigyelhetők – jegyezte meg Róna Dániel. Szerinte nehezebb lenne olyan jelzőt találni, amely valamelyik párt életében egy törvényhozási ciklusnál hosszabb ideig fennmaradt.

Emblematikus visszavonulások
Bár kérdésünk a politikai szlogenekre vonatkozott, László Róbert hangsúlyozta: a kormányzásnak is volt jó pár olyan eleme, amit a Fidesz elengedett – pedig korábban foggal-körömmel küzdött érte, és próbált a nyilvánosság előtt védeni. A leginkább elfeledett ilyen intézmény az előzetes választói regisztráció 2012-es ötlete volt. Mintegy fél éven át „érveltek” mellette (Pálffy István kommunista csökevénynek nevezte a központilag vezetett választói névjegyzéket).
Mégis megváltak tőle, miután látták, hogy hiába minden erőfeszítésük, még a saját táboruk is elutasítja az ötletet (az alkotmánybírósági határozat csak hivatkozási alapként szolgált). Emblematikus volt a vasárnapi boltzár és az olimpia is: mindkettőt egy népszavazás veszélye, illetve az azt megelőző kampány küldte a süllyesztőbe. Az internetadót szokták még emlegetni, ami László Róbert szerint éppen a gyors lefolyása miatt egyedi eset. A Fidesz alig néhány héttel a netadó ötletének bedobása után végérvényesen visszakozott. 

2017.08.03 07:03

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10