Péterfalvi: nyitva állunk mindenki előtt

Publikálás dátuma
2017.08.05 07:02

Fotó: /
A látszólag puha jogosítványaink mögött is komoly presszió van – állítja Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint senkivel sem kivételeznek.

- Fél?

- Nem. Mitől kellene félnem?

- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) politikailag kényes ügyben még csak véletlenül sem marasztal el állami szervet.

- Ez nem igaz. Önkormányzattal szemben is szabtunk már ki bírságot. Sőt az is ebbe a körbe tartozik, amikor jogszabály-módosítást kezdeményezünk. Nem teszünk senkivel kivételt. Márciusban - miután egy hetilap állásfoglalást kért tőlünk - jeleztük, hogy a hatályos jogszabályok szerint Németh Szilárd nem kérhette volna a titkosszolgálatoktól a civilek átvilágítását, ezért egy, a helyzetet tisztázó nyilatkozatra köteleztük a fideszes képviselőt, aki ezt a napokban teljesítette. Egy állásfoglalásban egyébként nincs bírságolás és emiatt talán tűnhet úgy, hogy „eltusoljuk” az ügyet, de ez sem igaz, hiszen abban az esetben is felszólítással zárunk. Ráadásul, amíg egy hatósági ügyben az utolsó szót a bíróság mondja ki, egy vizsgálati ügyben a NAIH, ami ellen nincs helye jogorvoslatnak.

- És?

- Ha egy elmarasztaló állásfoglalás nyilvánosságot kap, akkor bárki tehet büntetőfeljelentést is.

- Tehát a NAIH véletlenül sem puha szervezet.

- A látszólag puha jogosítványaink mögött is komoly presszió van.

- Majtényi Lászlót jó szakembernek tartja?

- Igen, természetesen. Mindig elismerően nyilatkoztam az adatvédelmi biztosi tevékenységéről. Egyébként sem mondhatnék mást, hiszen 1996 januárjától szakértőként dolgoztam az irodájában. Ha bírálnám azt az időszakot, akkor saját magamat is bírálnám, de nincs is okom rá.

- A Yandex-ügy kapcsán a volt adatvédelmi biztos azt mondta lapunknak, hogy az ön érvelése - csak az alvállalkozó hibázott, ezért kerültek az orosz céghez a kormányzati konzultáció online kitöltőinek adatai, viszont az alvállalkozót megbízó Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nem felelős az ügyben - az adatvédelemben nem létezik.

- Olvastam a nyilatkozatát, nem kívánok rá reagálni. Majtényi nyilván nem csak a szakmai szempontokat nézte.

- Csak a szakmai szempontokat nézte.

Nem igaz, hogy nem létezik. Van adatkezelő és van adatfeldolgozó. Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben az adatkezelő az alvállalkozó volt. Hiába mondjuk, hogy van egy megrendelő, de ő nem is tudott róla. Az adatkezelői szerepe a megbízónak is megvan, de nem ebben a kérdésben. Tiszteletben tartom Majtényi László álláspontját, bár azt nem tudom olvasta-e a 15 oldalas jelentést. Egyébként is volt pár durva csúsztatás a média részéről. Ami tény, a jelentésünkben foglalt szakmai kritikákat senki sem cáfolta.

- Elég húzós nyara van: Yandex-ügy, azeri wifi, BKK-botrány.

- Az azeri wifi nem ügy. Hogy valakinek a fejében megfogant-e vagy sem, azt nem tudom, nem vagyunk gondolatrendőrség. Az előzmények ilyen szempontból nem érdekesek, adatkezeléseket vizsgálunk. A BKK sorozatos botrányaival kapcsolatban pedig amire eddig lehetőségünk volt, megtettük. Hatósági eljárást indítottunk a BKK és a T-Systems Magyarország Zrt. által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a Mol Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban, két hónapos határidővel.

- A magyar emberek biztonságban érezhetik az adataikat?

- Semmilyen vonatkozásban nem érezhetik kevésbé biztonságosabbnak, mint korábban, vagy mint más országokban. Adatvédelmi incidensek máshol is előfordulnak. Az tény, hogy az utóbbi pár évben bekövetkezett terrorcselekmények és a migráció magával hozott olyan jogszabály-változásokat, amelyekből érezhetik úgy az állampolgárok, hogy visszább szorult a magánszférájuk a korábbihoz képest. Például biometrikus arcképelemző központ eddig nem létezett, ez más típusú adatbázis, jobban érintheti a magánszférát. A jogalkotás során a kormány figyelembe vette a véleményünket, a központ működését ellenőriztem, alkotmányosan végzi tevékenységét.

- Hol tartunk Európában az adatvédelem szempontjából?

- Nem léptünk vissza. Mások lettek a szabályok, ez tény, de nem értékelném visszalépésként a történteket. Az ombudsmani megoldás elegáns, s nagy presztízsű, de azzal, hogy nem tud olyan érdemi döntéseket hozni, amelyek kikényszeríthetőek, kevesebb, mint egy hatóság, amely képes erre, sőt bírságolhat is. 1992-ben fogadta el az országgyűlés az adatvédelmi törvényt, ekkor még nem volt európai uniós adatvédelmi irányelv, utána pedig nem volt politikai fogadókészség arra, hogy vagy az ombudsmant ruházzák fel ilyen erős jogkörökkel vagy hatóságot hozzanak létre. A szabályozáson pedig csak kétharmados többséggel lehetett változtatni. 2010 után megvolt a politikai akarat és a kormányzó pártoknak a többsége a hatóság létrehozására. Nem tartom igaznak, hogy a független adatvédelmi biztos helyett kormányhivatal jött létre. Ez egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a NAIH autonóm szerv, amit maga az alaptörvény nevesít, egyúttal biztosítja a függetlenségét.

- Mi a fő feladatuk?

- A két alkotmányos jog – adatvédelem és információszabadság - védelme.

- Azt hittem az állam ellenőrzése.

- Az állami és a magán szféra ellenőrzése alapvető feladatunk. 2018. május 25-e után új időszámítás kezdődik. Eddig uniós szinten csak irányelv létezett, a tagállamok saját jogszabályaik alapján jártak el adatvédelmi ügyekben. Ezeket az önkéntelenül is differenciált nemzeti szabályozásokat váltja fel az egységes uniós rendelet. Bár a tagállamoknak lesz bizonyos mozgásterük, nem gördíthetnek akadályt a rendelet érvényesülésének útjába. Az új rendeletben tisztázzák többek között az anyagi szabályokat, így az adatkezelési jogalapokat, a kötelező hatásvizsgálatok előírásait, a szankciókat. Ha egységes adatvédelmi rendelet van, akkor sok kérdésben élni fogunk a kölcsönös segítségnyújtással. Németországtól, Franciaországtól fogunk érdeklődni, hogy náluk milyen típusú jogsértéseknél, milyen mértékű bírságot szabnak ki. Nálunk nem elég mély a gyakorlat. Az adatvédelmi ügyekben, így tehát az ellenőrzésben is jórészt megszűnnek a nemzeti sajátosságok, de az információszabadság területén nincs ilyen egységesülési folyamat. Bár én nem lennék ellene, ez a feladatunk egyébként is politikai szempontból "érzékenyebb", így sokszor itt is hasznos lehetne egységes európai megoldásokra hivatkozni. Általában elmondható, hogy mindig az ellenzék a nagyobb nyilvánosság párti, kormányzati oldalról pedig inkább szűkítés pártiak, persze az is igaz, hogy sokszor tűnhet az alkotmányos jog gyakorlása nem rendeltetésszerűnek, vegzálásnak vagy a működés ellehetetlenítésére irányulónak.

- Az elvileg független szervezeteknél, amelyeknek alapvető feladata az állam ellenőrzése lenne – Állami Számvevőszék, Médiatanács -, a hatalom fideszes múltú vezetőket nevezett ki. Önnek mi a titka?

- Nem szoktam dicsekedni, de a falon láthatja Manfred Wörner, egykori NATO főtitkár levelét. Magyarországon az első három személy között voltam, aki NATO-ösztöndíjat nyert el 1991-ben. Az adatvédelem és személyiségi jogok volt a témám. 1986 óta tanítok az államigazgatási főiskolán - ma közszolgálati egyetemen -, onnan pályáztam oktatóként. Nagyon kevesen foglalkoztak akkor még Magyarországon adatvédelemmel. Elvitathatatlan, hogy soha nem vonták kétségbe a függetlenségemet és a hozzáértésemet sem. Az összes parlamenti beszámolómat 100 százalékkal vagy 90 százalék körüli szavazattal fogadták el. Talán ez a titok, nem lehet részrehajlással vádolni. Az nem igaz, hogy nem sértjük senkinek az érdekeit, hiszen akkor nem is működnénk jól. Amennyiben igénybe vesznek minket, nem csak nemet mondunk, hanem ha meg lehet valamit csinálni, azt is megmondjuk, hogyan. Nyitva állunk mindenki előtt.

Névjegy
Péterfalvi Attila
- 1957-ben született, jogász.
- Pályáját a veszprémi tanácsnál kezdte, 1986 óta oktat az államigazgatási főiskolán (ma a közszolgálati egyetemen).
- 1996-tól az adatvédelmi biztos irodájának szakértője volt, 2001 decemberétől hat éven át adatvédelmi ombudsman. Mandátumának lejártakor Sólyom László köztársasági elnök újra őt jelölte a tisztségre, ám az Országgyűlés nem választotta meg.
- 2008 és 2011 között az ombudsmani hivatal vezetője.
- 2012. január 1-jétől az ombudsmani hivatalt váltó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.


2017.08.05 07:02

Negyvenkétmillióért hirdet Mészároséknál a székesfehérvári médiacég

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:30
Harmónia: Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyomtatást és hirdetést is vállal a fehérvári médiacégnél
Fotó: Népszava/
A Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazint, talán természetes, hogy ők nyerték meg a helyi médiacentrum hirdetési közbeszerzését is.
Lépten-nyomon Mészáros Lőrinc érdekeltségébe botlik a Fehérvári Médiacentrum Kft.; a közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. 42 millió forintért vállalta, hogy egy évig maximum 70 oldalnyi hirdetési felületet biztosít a székesfehérvári médiacégnek.
A közbeszerzési dokumentum szerint a pályázat értékét előzetesen 42 millió forintra becsülték – a becslés bejött, hiszen a Mediaworks oldalanként nettó 600 ezer forintért vitte el a munkát.  
Nem ez az egyetlen egybeesés a pályázat kapcsán: a tenderben előfeltétel volt, hogy a nyertes ajánlattevőnek a pályázat idején rendelkeznie kell egy vagy több olyan nyomtatott sajtótermékkel, ami az ország legalább 6 megyéjében, köztük Fejér Megyében is megjelenik, megyénként minimum 5000 előfizetéses és értékesített példányszámban. Ennek az elvárásnak a Mészáros-féle érdekeltség hézagmentesen megfelel, tekintve, hogy már korábban lenyelte a megyei lapok többségét.   
Ha a ez nem lenne elég, a Mediaworks Hungária Zrt. nyomtatja a FehérVár Magazin példányait, a közéleti hetilapot pedig a Médiacentrum adja ki. Közérdekű adatszolgáltatásuk alapján a centrum már tavaly is vásárolt hirdetési felületet a Mediaworks-tól, akkor 30 millió forint értékben szerződtek. 
2018.07.19 20:30
Frissítve: 2018.07.19 20:32

Az ingyengyógyszer árát is visszatérítik

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Aligha így tervezték, de azok is pénzt kapnak a patikákban a visszavitt szennyezett vérnyomáscsökkentőkért, akik ingyen jutottak a készítményhez.
Különös helyzetet teremtett, hogy a hatóságok meghirdették: visszaválthatók a valsartan tartalmú magasvérnyomás-csökkentő gyógyszerek, és a patikák – nyugta, bizonylat nélkül is – visszafizetik a térítési díjat. Így ugyanis akár a közgyógyellátásra kapott gyógyszertámogatás is készpénzre váltható. Vagyis pénzt kaphat az a beteg is, aki ingyen jutott a készítményhez.
Ez azért is meglepő, mert már működik a jelentős befektetésekkel létrehozott úgynevezett egészségügyi szolgáltatási tér, amiből könnyedén kikereshető lenne, hogy ki, mikor, milyen gyógyszert, mekkora térítéssel váltott ki. Így pedig egyszerűen megoldható lenne az, hogy csak a visszatérítésben érdekelteket értesítsék, illetve jóváírják a hibás készítmények után adott támogatást a közgyógyellátottaknak. A gyógyszerhatóságnál és az Állami Egészségügyi Ellátó központnál is érdeklődtünk arról, hogy élnek-e ezzel a lehetősséggel, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Lapunk úgy tudja: a készítmények visszaváltásával nem csak a közgyógyellátottak esetében nagyvonalúak a hatóságok. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem tart ugyanis igényt arra az összegre, amit a visszavitt készítmények után egyszer már támogatásként kifizettek. Egyelőre a gyártók csak a patikai el nem adott készletek nagykereskedelmi árát és a betegeknek visszaadott térítési díjat állják.
Nem csak az elszámolás elnagyolt a valsartan-ügyben. Az is csak szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedték. Ez utóbbi is csak a dán gyógyszerhatóság honlapjáról derül ki. A vizsgálat – amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol – egyebek mellett arra keresi a választ: Pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés? Mekkora kockázatnak voltak kitéve a betegek, és mióta lehetett a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban? Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni arról a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin okozhat a betegeknek.
A károk és a kockázatok felmérésébe fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, azok segítségével derítenék ki, hogy a még piacon lévő valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e szennyeződés. A betegeknek azonban továbbra is azt javasolják, hogy az, aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon az orvosával a készítményváltásról.

A kínai gyártó is lépett

Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózamin-al szennyeződött. Ez egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. A szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban, a cég ugyanis akkor változtatott az előállítási folyamaton. Ezt ugyan szabályosan bejelentette a hatóságoknak, csakhogy a most bajt okozó nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendő anyagok között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag-szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény. Most a kínai gyártó maga is arra figyelmeztetett, hogy a szennyeződés problémája a feltételezettnél szélesebb körű lehet, különösen, ha az általa használt gyártási technológiát más gyógyszeripari vállalatok is alkalmazzák. Tavaly 49 millió dollár értékben adtak el valsartan hatóanyagot, főleg Észak-Amerikában, Európában, Oroszországban, Indiában és Dél-Amerikában. A cég maga is gyárt kétféle, valsartan hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszert.

Szerző
2018.07.19 20:01
Frissítve: 2018.07.19 20:01