Vádesküdtszék vizsgálja Donald Trump ügyeit

Publikálás dátuma
2017.08.05 07:37
Fotó: AFP/Ron Sachs
Fotó: /
Robert Mueller, az orosz beavatkozást feltáró különleges ügyész lépésével új szakaszba lépett az elnök és emberei elleni nyomozás.

A hírt elsőként a Wall Street Journal jelentette. Mueller szóvivője nem erősítette meg a vádesküdtszék (grand jury) felállításának hírét, s a Fehér Ház is azt közölte, hogy nincsenek tudatában új fejleménynek. Az elnök nemrégiben felvett ügyvédje, Ty Cobb szerint a Fehér Ház üdvözli, ha felgyorsul a nyomozás, s teljes mértékben együttműködnek a vizsgálattal. A Washington Post szerint Mueller már hetek óta dolgozik egy washingtoni szövetségi bíróság vádesküdtszékével. Mike Flynn leváltott nemzetbiztonsági tanácsadó orosz kapcsolatait eddig egy virginiai vádesküdtszék vizsgálta.

A Reuters úgy értesült, hogy a vádesküdtszék máris idézéseket küldött ki, tanúskodni hívják azokat, akik részt vettek Donald Trump legidősebb fia, Don Junior és a Kreml-közeli kapcsolatokkal rendelkező orosz ügyvédnő, Natalja Veszelnyitszkaja tavaly júniusi találkozóján. A találkozóról a Fehér Ház ellentmondásos információkat adott, Trump fia eredetileg azt állította, hogy csupán orosz gyerekek amerikai örökbefogadásának ügye volt a téma, utóbb azonban közzé tett egy e-mail-üzenetváltást, amelyből kiderült, hogy Hillary Clintonra nézve terhelő információkat reméltek a megbeszéléstől, amely akkor zajlott, amikor már biztosra lehetett venni, hogy Trump és Clinton mérkőzik meg az elnöki posztért novemberben. A találkozón ott volt az elnök veje, Jared Kushner, az akkori kampányfőnök, Paul Manafort és egy tolmács is. A Fehér Ház azt állítja, hogy Trump csak nemrégiben értesült az orosz ügyvédnővel folytatott megbeszélésről. A Washington Post derítette ki, hogy az elnök maga diktálta a fiának a sajtó számára szánt cáfolatot, s ez ismét felvetette az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúját. Jogi szakértők szerint ugyanakkor a médiát félrevezetni nem bűncselekmény, de aláássa az adminisztráció tekintélyét és az elnök szavahihetőségét. Az elnök ezzel nehéz helyzetbe hozta a fiát, akit nem csupán a vádesküdtszék idézhet be, hanem ősszel a kongresszus vizsgálódó bizottságai is meghallgatják.

Miközben az amerikai elnök „boszorkányüldözésnek” tartja a Trump-kampány és Oroszország összejátszását vizsgáló nyomozást, a washingtoni kongresszus biztosítani akarja, hogy Trump ne tudja leállítani a vizsgálatot. A republikánus Lindsey Graham és a demokrata Cory Booker kétpárti kezdeményezést tett, olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amelynek értelmében az elnök csak egy szövetségi bírói tanács jóváhagyásával meneszthetné Muellert. Booker szerint ez garantálná a nyomozás függetlenségét, megakadályozná, hogy a különleges ügyészt bárki befolyásolni próbálja vagy megfélemlítse. Hasonló javaslatot nyújtott be Thom Tillis republikánus és Christopher Coons demokrata szenátor is, szintén azzal a céllal, hogy a Fehér Ház ne állíthassa le az orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatot. Trump már korábban bírálta Robert Muellert, mert szerinte Clinton-párti jogászokat szerződtetett a csapatába, ráadásul jó barátságban van a menesztett, volt FBI-igazgatóval, James Comey-val. Az elnök nehezményezi, hogy Mueller - kérése ellenére - az orosz pénzügyi szálak felgöngyölítését helyezte a vizsgálat fókuszába.

A Fehér Ház új személyzeti főnöke, John Kelly ígéretet tett arra, hogy nem fogják leváltani az igazságügyi minisztert, Jeff Sessionst. Erre azért volt szükség, mivel Trump egyre élesebben bírálta a tárcavezetőt amiatt, hogy összeférhetetlenségre hivatkozva kivonta magát az orosz ügyekben folyó vizsgálatokból. A nyomozást a tárca részéről így a miniszter helyettese, Rod Rosenstein felügyeli. Ő szintén azt erősítgeti, hogy csak rendkívüli okból menesztené a különleges ügyészt, ám ha Trump új minisztert nevezne ki, változhatna a helyzet. A szenátus jelezte, hogy nem lennének hajlandók meghallgatásokat tartani, ha az elnök leváltaná az igazságügyi tárca vezetőjét. A miniszeri kinevezésekhez a száz tagú testület hozzájárulása szükséges, de az sem zárható ki, hogy Trump megkerülné a szenátust, s a kongresszusi szünetben – elnöki hatalmával élve – mégiscsak mást állítana Sessions helyére. Ez durva lépés, de nem példa nélküli, elődei, Clinton, Bush és Obama is éltek ezzel az eszközzel. Kelly szerint azonban az igazságügyi miniszternek nem kell aggódnia az állása miatt.

Donald Trump tegnap egy nyugat-virginiai nagygyűlésen ismét azt mondta, hogy a Trump-kampány és Oroszország összejátszására utaló információk fabrikációk, álhírek, a demokraták csak azért terjesztik, hogy ezzel igazolják „minden idők legnagyobb választási vereségét”. Az elnök tegnap szabadságra indult, 17 napos vakációját saját golfklubjában, a New Jersey állambeli Bedminsterben tölti.

Egykor Clintont is beidézték

A vádesküdtszék felállítása annak jele, hogy a különleges ügyész fontos bizonyítékokra bukkanhatott, s már nem csak Michael Flynn, hanem az amerikai elnök belső köre is a vizsgálat célkeresztjébe került. Míg egy hagyományos esküdtszék 6-12 tagból áll, egy szövetségi vádesküdtszéknek 16-23 tagja is lehet, az esküdteket több hónapos szolgálatra kérik fel. Ez a testület azonban nem hoz döntést a vizsgálatban érintettek bűnösségéről, a különleges ügyésznek kell döntenie arról, hogy a feltárt bizonyítékok alapján szükségesnek tartja-e a vádemelést. A vádesküdtszéknek jogában áll tanúkat meghallgatni, bizonyítékokat bekérni. Tagjainak nem kell egyhangú döntésre jutni, kétharmados vagy háromnegyedes többség is elégséges.

Az esküdtszék meghallgatásai szigorúan bizalmasak, az esküdtek nem nyilatkozhatnak, az eskü alatt alatt valló tanúk azonban utólag nyilvánosságra hozhatják, mit mondtak el. Bill Clinton volt az első amerikai elnök, akit vádesküdtszék elé idéztek. A Monica Lewinsky-ügyben, 1998 augusztusában videóláncon négy óra hosszat faggatták arról, volt-e szexuális kapcsolata a fehér házi gyakornoklánnyal. Clinton ellen utóbb megindult az impeachment-eljárás. Hillary Clinton volt az első First Lady, akit a Whitewater-ügyben szintén vádesküdtszék hallgatott meg. Tavaly, Hillary e-mailjei ügyében is felállítottak vádesküdtszéket, de a volt külügyminiszter ellen nem emeltek vádat. Egyelőre nem tudni, Donald Trumpot magát beidézik-e.

2017.08.05 07:37

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08