A vendégeket is figyelnék

Publikálás dátuma
2017.08.05 07:15

Fotó: /
Egy tervezet szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik a szállásadók által ezentúl elektronikusan rögzített adatokat.

Minden eddiginél több személyes adatra lesz kíváncsi a Belügyminisztérium. Egy törvénytervezet szerint a szállásadóknak el kell kérni, és tárolni is kell a vendégek nevét, nemét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, valamint az anyjuk nevét. A szállodák kötelesek lennének lemásolni a személyazonosító okmányát, emellett rögzíteniük kellene az érkezés és a távozás várható időpontját - írta a hvg.hu. Az adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik a vendéglátóhelyektől, ha feladatuk indokolja. A szolgálatok azt is meghatározhatják, hogy a szállásadó milyen műszaki feltételek közepette továbbítsa a kért adatokat, és a szállásadó köteles az ehhez szükséges rendszert kiépíteni, ha nincs neki.

- A szaktárca a rendelettervezet kidolgozása előtt nem egyeztetett a kereskedelmi szállásadók, így például a szállodák szakmai, érdekvédelmi szervezetével. Ezt támasztja alá, hogy a javaslatban vannak olyan pontok, amelyek nem életszerűek. Ilyen például az, hogy sem az európai sem más országban az útiokmányokban nem szerepel az „anyja neve”, így az nem is ellenőrizhető - nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Emiatt és a tervezet egyéb pontjai miatt is tárgyalásokat kezdeményez a szövetség a minisztériummal.

- A vendégek alapadatait jelenleg is minden szálloda elkéri, ez nem szokatlan, megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, különösen ami a külföldieket illeti. A schengeni övezetből érkező vendégek esetében egyszerűsített adatkérést tesz lehetővé. A javaslat ezt is megváltoztatná. Az úti okmányok, vagy személyi igazolvány lemásolása sem szokatlan jó néhány európai ország szállodáiban, de nem tudunk arról, hogy ezeket bárhova továbbítani kellene elektronikus úton a szállásadóknak - jegyezte meg a szakember. Ezt a pontot a szövetség aggályosnak érzi, egyebek mellett azért is, mert főleg a kisebb szállásadók nincsenek felszerelve az ehhez szükséges technikai rendszerrel. Ez nem csak többlet költséget, de többlet munkaterhelést is jelent, ami az egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatot nehezen megoldható feladat elé állítaná. Az adatszolgáltatás elmulasztásáért kilátásba helyezett 500 ezer forintos büntetést Kovács István túlzottnak vélte, ráadásul a tervezetből nem derül ki, hogy ez már az első alkalommal ennyi, vagy többszöri szabálysértésért járna.

Érthetetlen az is, hogy a tervezetben csak a kereskedelmi szálláshelyekről esik szó, a magánlakásokat – például Airbnb hálózat - a rendelettervezet nem említi. Tavaly csak Budapesten Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem 1,8 millió vendégéjszakát töltöttek elsősorban külföldiek magánlakásokban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és vezetője, Péterfalvi Attila már többször világossá tette - legtöbbször a banki gyakorlatot bírálva -, hogy a személyi okmányokat még az érintett hozzájárulásával is csak sok egyéb feltételnek megfelelően lehet másolni.

2017.08.05 07:15

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24