Csányi földeket, klinikát, nyaralót vesz Horvátországban?

Publikálás dátuma
2017.08.07 13:17
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Csányi Sándor megvásárolná Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalatától, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokortól a Bellye Rt.-t (Belje d.d.), a régió egyik legnagyobb és egyben legrégebbi mezőgazdasági vállalatát, valamint az Aviva klinikát Zágrábban és egy tengerparti nyaralót Medvejában - írta a Jutarnji List című horvát napilap, címlapján "magyar oligarchának" nevezve Csányit. Ha az OTP vezérének sikerül megszereznie a vállalatot, ő lesz az EU legnagyobb mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületének tulajdonosa.

Az újság arról cikkezett, hogy Csányi Sándor és Anton Ramljak kormánybiztos a napokban találkozott Zágrábban. A magyar üzletember vásárlási szándékát a horvát konszern új vezetésének egyik tagja erősítette meg a lapnak. A Jutarnji List hosszasan ír Csányi Sándor Magyarországi érdekeltségeiről és befolyásáról. Megemlíti, hogy a magyar milliárdos a OTP bank elnöke és állítólag legnagyobb részvényese, valamint hogy a pénzintézet a horvát piacon is jelen van. Hozzáteszi, hogy Csányi Sándornak a Mol Nyrt.-ben is érdekeltsége van, majd az Agrokor tulajdonosa, Ivica Todoric és a magyar üzletember barátságáról tesz említést, amelyet a lap szerint közös vadászatok mélyítettek el. 

Az újság jelezte: amennyiben Csányi Sándornak sikerül megvásárolnia a Bellye mezőgazdasági vállalatot - amely 20 ezer hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik -, az Európai Unió (EU) legnagyobb mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületének tulajdonosává válik, mert Magyarországon jelenleg 35 ezer hektár szántóföldet birtokol. "Más szavakkal, amennyiben az Agrokor válságmenedzsmentje eladja a Bellyét, Csányi tesz először ajánlatot" - írta a lap, majd hozzátette: a találkozón egyéb üzleti együttműködésről is szó esett az Agrokor és Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vállatok között.

A lap szerint érdekes lesz követni, politikailag mennyire lesz elfogadható a horvát kormány számára Csányi Sándor befektetési szándéka. Mindazonáltal hozzátették, hogy a Société Générale csoport horvátországi leánybankjának, a Splitska Banka-nak a megvásárlása nem ütközött akadályba.

Az Agrokor hónapok óta küzd pénzügyi problémákkal. A Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát. Szakértők szerint a 93 százalékban magántulajdonban lévő vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is: több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és számos kis- és középvállalkozó mehet tönkre. Hogy elkerüljék a csődöt, a horvát kormány áprilisban kinevezte Anton Ramljak rendkívüli biztossá az Agrokor élére. 

Az Agrokor tulajdonában van a Bellye mezőgazdasági kombinát, a Konzum horvát kiskereskedelmi áruházlánc, a Jamnica d.d., Horvátország legnagyobb ásványvíz előállító vállalata, a Sarajevski kiseljak d.d. boszniai ásványvíz gyártó vállalat, a szlovén és szerb Mercator kiskereskedelmi áruházlánc és cégcsoport, a Solana Pag d.d. pági sógyár, a Ledo horvát jégrém vállalat és egyéb más, mezőgazdasági és élelmiszeripari cégcsoport.

Szerző
2017.08.07 13:17

Autóipari védővámok – Válaszintézkedéseket készít elő az EU

Publikálás dátuma
2018.07.19 14:44

Fotó: AFP/ FrankHoermann/SVEN SIMON
Nem akarják fokozni a helyzetet, de nem maradna más lehetőségük – mondta a kereskedelmi biztos.
Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos csütörtökön Brüsszelben. „Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ez esetben nem maradna más lehetőségünk” – szögezte le Malmström, súlyos aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Rámutatott, hogy ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumtermékekre kivetett importvámok idei elrendelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak „katasztrofális” következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba. 
2018.07.19 14:44
Frissítve: 2018.07.19 16:58

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09