Több száz éve elhunyt nő tetemét tárták fel az északi sarkkörön

Harmincöt éves kora körül elhunyt nő tetemét tárták fel orosz régészek az északi sarkkörön, az asszonyt három tucat férfi mellé temették a 12. században - közölte a Daily Mail brit lap pénteken. 

Az elhunyt maradványait a nyugat-szibériai Szalehard város közelében lévő állandóan fagyott talaj konzerválta. A sarki hercegnőnek keresztelt kilencszáz éves lelet haja, szempillája, fogai, arca is épségben maradt. Arcán zöld festék nyomaira bukkantak, a régészek szerint a közösség, amely eltemette, ezzel próbálta óvni a túlvilágon. Az asszony annak a középkori vadászó-halászó életmódot folytató civilizációnak volt a tagja, amely ekkoriban az északi-sarkkörön élt. A tény, hogy egyedüli nőként nyugodott férfiak között, kiemelt társadalmi szerepéről árulkodik.

Szerző
2017.08.07 13:28

Tüntetők tartották fel Orbánt Izraelben

Publikálás dátuma
2018.07.19 21:40
Tüntetők állják el Tel-Avivban az Orbán Viktort szállító konvoj útját
Fotó: AFP/ Gali Tibbon
Soha többet – üzenték Orbán Viktornak a demonstrálók, akik hosszú ideig elállták a miniszterelnöki konvoj útját.
Több tucatnyi tüntető tartotta fel a magyar miniszterelnököt szállító autót Tel-Avivban – írja a The Jerusalem Post. Orbán Viktor korábban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott, és feleségével, Lendvai Ildikóval látogatást tett a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban. Bár a lap több tüntetőről írt, mi összesen 14 demonstrálót számoltunk össze a képeken.
444.hu szerint a tüntetők akkor léptek a a miniszterelnöki autó és konvoj elé, amikor Orbánék elhagyták volna a múzeum területét. A portál úgy tudja, hogy a demonstrálók az Amnesty International aktivistái voltak; a „Soha többé”, „Emlékezz” feliratú táblákat tartották a Orbán Viktor felé, de volt, aki a„ Minden diktátornak van egy Jad Vasemje” -transzparenssel üzent a magyar kormányfőnek.
A holokauszt emlékhely felkeresése sokakból váltott ki ellenszenvet: a lapunknak nyilatkozó, magyar gyökerű izraelieket is megosztotta Orbán vizitje, hiszen a miniszterelnök volt az, aki elismerően nyilatkozott a zsidótörvényeket jóváhagyó Horthy Miklósról, kormánya pedig relativizálja a hazai oldal felelősségét a magyarországi holokausztban, a német megszállás következményeinek állítja be a megtörtént borzalmakat. 
2018.07.19 21:40

A nép helyett már az erdőket irtják Kolumbiában

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:33
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Tömeges erdőirtáshoz vezetett a közel ötvenéves polgárháborút lezáró kolumbiai békemegállapodás – állítják helyi és brit kutatók.
Az erdők látják kárát a kolumbiai polgárháború lezárásának: a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) közel fél évszázadon át hatalmas kiterjedésű esőerdőzónát tartott ellenőrzése alatt az úgynevezett Andok-Amazonas híd területén, ahova csak kevesen mertek belépni a FARC gerillái miatt, így a növényzetet sem bolygatták.
2016-ban azonban a kormány békemegállapodást kötött a lázadókkal, lezárva több mint 220 ezer ember halálával járó harcokat. A gerillák leszerelése után a térségben hatalmi vákuum keletkezett, amelyet kihasználtak a nagy ültetvények tulajdonosai - írja az MTI.  A földbirtokosok aggasztó mértékű erdőirtásba kezdtek, hogy mezőgazdasági területeket nyerjenek illegális kokacserje termesztéshez. A kokatermelőket az sem érdekli különösebben, hogy a kérdéses területen három nemzeti park terül el, amelyek több ezer ritka, egzotikus fajnak adnak otthont, köztük olyanoknak, amelyek már 22 millió éve élnek a térségben-
Hivatalos kolumbiai források szerint 2017-ben több mint 219 ezer hektárnyi erőt - óránként 35 futballpályányi területet - irtottak ki a térségben.
Természetvédők nemzetközi csoportja és kolumbiai, brit tudósok felszólították a kolumbiai kormányt, nyilvánítsa védetté a területet leállítandó az erdőirtást és a fejlesztéseket. A kutatók  a Conservation Letters című tudományos folyóiratban mutatták be miként hat a nagymértékű erőirtás a térségre.  
„A fák rendszeres irtása megszakít egy fontos összeköttetést az Andok és az Amazonas között, amely létfontosságú szerepet játszik az állatok és növények fejlődésében. Ha korán fellépünk ellene, megőrizhetjük a térséget és fenntarthatjuk ezen két pótolhatatlan ökoszisztéma közötti kapcsolatokat” - idézte Chris Jiggins professzort, a Cambridge-i Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A szakemberek szerint a térségbeli erőirtás az emberek számára is problémát jelent - az esőerdők talaján nem könnyű mezőgazdasági tevékenységet folytatni. „Ez nem termékeny mezőgazdasági talaj, nem lesz könnyű azoknak az embereknek, akik ezeken a hegyoldalakon akarnak megélni” - mondta Jiggins professzor,
2018.07.19 20:33