Megfigyelnék a polgárokat - Kiakadt Péterfalvi és az ellenzék

Titkos információgyűjtésre használható, képi megfigyelőrendszert épít a kormány - így látja Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi hivatal elnöke a Belügyminisztérium azon salátatörvény tervezetét, mely egyebek mellett központi adattároló szervezetre bízná például a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelné, és nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat. A DK felszólította a Belügyminisztériumot, hogy vonja vissza azt a törvénytervezetét, az Együtt pedig közleményében azt írta, hogy a megfigyelőrendszer csak Orbán határtalan rendőrállamát építi.

Péterfalvi Attila a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta, azt is kifogásolja, hogy az állampolgárokat úgy tudnák megfigyelni, hogy nem is tudnának róla. Komoly gond az is, hogy a rendszer szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez.

Míg ugyanis most egyenként kell hasonló adatokért folyamodni, és az egyedi engedélykérelemben dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a kért adat szükséges az adott szervezet törvényben rögzített feladatainak ellátásához, az új rendszer szerint bármely hatóság kutakodhatna az adatok között minden akadály nélkül. A törvénytervezet szerint azonban ezentúl általános, keretjellegű engedély alapján adnák át az adatokat. Ez nem fogja garantálni az egyes adatfelhasználások dokumentálását, így az adatfelhasználás utólagos ellenőrzése sokkal nehezebb - fejtette ki az adatvédelmi hatóság elnöke.

Péterfalvi Attila több javaslatot tett a törvénytervezethez: így például elvárja, hogy az adatfelhasználó minden egyes esetben külön azonosíthatóan dokumentálja, miért kérte ki az adatot, illetve hogy kérelme az adatok milyen körére vonatkozik és a NAIH hivatalból ellenőrizhesse az adatok felhasználását. Emellett javasolja, hogy egyes helyeken (pl. templomok, szavazóhelyiségek közelében, politikai gyűléseken) rögzített adatok felhasználásának szabjanak további feltételeket a törvényben. Az adatvédelmi hatóság azzal sem ért egyet, hogy a szállásadók készítsenek fénymásolatot vendégeik személyazonosító okmányáról.

A Belügyminisztérium törvénytervezetét az ellenzék sem támogatta, Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke például az állami túlhatalmat szolgáló, szabadságkorlátozó, sőt: Orbán Viktor rendőrállamát továbbépítő javaslatnak tartja azt, amely adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan. Mivel Orbán Viktor példaképe Vlagyimir Putyin, nyilvánvaló, hogy a kormányt nem jó szándék és demokratikus meggyőződés vezeti, amikor ilyen szabadságkorlátozó törvényt tervez bevezetni, ez is pusztán a miniszterelnök korlátlan hatalmi törekvéseit szolgálja - jelezte Szigetvári. Az Együtt felszólította a Belügyminisztériumot, hogy azonnal vonja vissza ezt az állami túlhatalmat szolgáló javaslatot.

Brüsszelhez fordulna a DK

A Demokratikus Koalíció (DK) szintén erre szólította fel Pintér tárcáját, szerintük ugyanis a törvényjavaslat lehetővé tenné az állampolgárok "totális ellenőrzését". Niedermüller Péter, az ellenzéki párt társelnöke, EP-képviselője hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, parlamenti vitára alkalmatlannak tartják a belügyminiszter személyes adatok kezelését érintő indítványát, amelynek több pontját Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is kritizálta. A DK politikusa szerint a tervezet semmilyen formában nem felel meg az adatkezelés szükségességre, arányosságra és célhoz kötöttségre vonatkozó alapelveinek.

Példaként említette, hogy a javaslatból nem derül ki, milyen feltételekkel működhet az új központi tárhelyszolgáltató, továbbá szerintük elfogadhatatlan az is, hogy a rendőrség akár valós időben, vagyis nem csak egyedileg indokolt esetekben férhetne hozzá ezen adatokhoz. Ez ugyanis lehetővé tenné bármely állampolgár megszakítás nélküli megfigyelését - tette hozzá. Niedermüller Péter kijelentette, amennyiben nem vonják vissza a javaslatot, és azt változatlan formában elfogadja a parlament, az Európai Bizottsághoz fordulnak.