Elvennék a román állampolgárságot Kelemen Hunortól

Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezi egy múlt heti nyilatkozata miatt a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR). 

A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság uszító jellegűnek találta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó nézeteit.

Kelemen Hunor a Szabadság kolozsvári napilapban pénteken közölt interjúban kijelentette: "a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at". Az RMDSZ elnöke úgy vélte: mind a magyarok, mind a románok ugyanúgy tekintenek 1918-ra és az elmúlt száz évre, mint korábban, és ez a következő hónapokban sem fog változni. Megjegyezte, az elmúlt évtizedekben "folyamatosan újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól".

Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság "sündisznóállásba" zárkózna Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma évében. "El kell mondanunk, mit gondolunk és mit várunk el a román államtól száz év után, de ugyanakkor a másik bőrébe is be kell valamelyest bújni" - vélekedett. Ezért olyan tudományos konferenciákat kell szervezni, amelyeken történészek és szakemberek bevonásával lehet elemezni, kibeszélni és újraértelmezni az eltelt száz évet. Hozzátette: a szövetség kiadványokkal készül felmutatni, hogy mit tett a magyarság az elmúlt száz évben, és mivel járult hozzá Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta a centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában. Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt. 

"Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország" - vélte az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot.

A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) közleményben tudatta: az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsnál és a parlamentnél tesz panaszt a kijelentés miatt, mely - értelmezése szerint - kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást.

A társaság felszólította Kelemen Hunort, hogy mondjon le a parlamenti képviselői mandátumáról, és tisztázza az RMDSZ viszonyát a román állammal. Kilátásba helyezte, hogy - ha ez nem történik meg - kezdeményezi Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását.

A CNMR úgy vélte: az RMDSZ elnöke az idegen állampolgár szemszögéből belülről támadja a román államot, és elvitatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen. Ezek az intézkedések - a CNMR szerint - a pozitív diszkrimináció határáig mentek, és oda vezettek, hogy a román lakosság elvándorolt vagy elszigetelődött a magyar többségű térségekben.

A társaság szerint az RMDSZ elnöke e megnyilvánulásával a saját pártja kudarcát próbálja leplezni, hiszen a szövetség politikusai évtizedek óta katasztrofális szociális és gazdasági eredményekkel vezetik a magyarok lakta vidékek önkormányzatait.

A közlemény Alexandru Cumpanasut, a CNMR elnökét is idézte, aki felszólította a romániai magyarokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni egyes magyar vezetők gyűlöletre és megosztásra irányuló kijelentéseitől, és keressék a harmonikus együttélés lehetőségeit.

Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseit többen is bírálták a román médiában, miután az interjú megfelelő részét román nyelven is közölte a Hotnews.ro portál.

Szerző
2017.08.07 16:10
Frissítve: 2017.08.07 17:44

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08