Nem mindegy, hol vannak a szavazókörzetek határai

Publikálás dátuma
2017.08.08 07:35

Fotó: /
Befolyásolhatja a 2018-as félidős kongresszusi választást, hol húzódnak a szavazókörzetek határai. Az amerikai legfelsőbb bíróság több ilyen ügyben is dönt ősszel.

Észak-Karolina államnak szeptember 1-ig adott határidőt a legfelsőbb bíróság, hogy rajzolják újra a térképet, mivel a 170 közül 28 választókörzetet is úgy módosított a helyi törvényhozás még 2010-ben, hogy megváltoztatták a fehér és fekete lakosság arányát. Fekete körzeteket csatoltak egyébként is fekete többségű szavazókörzetekhez, s csökkentették az afrikai-amerikai szavazók arányát fehér többségű térségekben.

Az afrikai-amerikai lakosság döntő többsége hagyományosan a demokratákra szavaz, s a módosítások a republikánusoknak kedveztek. Több lett a fehér többségű körzet, s alacsonyabb szavazatarányuk ellenére több mandátumot szereztek a republikánusok a 2012-es kongresszusi választásokon az államban. Egy fellebbviteli bíróság már tavaly kimondta, hogy a választókörzetek faji alapú módosítása alkotmányellenes, s ezt idén a legfelsőbb bíróság is megerősítette. Elutasították ugyanakkor az ítélet másik részét, amely arról szólt, hogy az újabb módosításokat követően időközi választást kell tartani. Ez azt jelenti, hogy 2018 novemberében derül csak ki, hogy sikerült-e orvosolni a sérelmeket.

Márpedig a jövő évi félidős választás kulcsfontosságú, a demokraták abban bizakodnak, hogy Donald Trump katasztrofális népszerűségi mutatói nyomán a Republikánus Párt veszteségeket szenved, s végre sikerül visszaszerezniük a többséget a kongresszus egyik, netán mindkét házában. Ez jelenleg szinte reménytelennek tűnik. Amíg republikánus a többség, addig esélye sincs az impeachment-eljárás megindításának a 45. elnök ellen.

A tavalyi elnökválasztás egyik fő tétje az volt, liberális vagy konzervatív lesz-e a többség a legfelsőbb bíróságban. Kevesen gondoltak arra, noha a demokraták igyekeztek tudatosítani, hogy ez milyen sok kulcskérdést befolyásol. Közvetlen módon kihat például a választókörzetekkel való manipulációra (angolul gerrymandering). Ezzel a lehetőséggel mindkét nagy amerikai párt él, a népszámlálások után az a párt rajzolhatja át a szavazókörzetek határait, amelyik egy-egy állam helyi törvényhozásában a többséget birtokolja.

Egy másik vitás ügyben is ősszel hallgatja meg a feleket a legfelsőbb bíróság, amelybe idén már Donald Trump küldhetett új bírót, megerősítve a kilenc tagú taláros testület konzervatív többségét. A törékeny egészségű, 84 éves Ruth Bader Ginsburg, akit még Bill Clinton nevezett ki a legfelsőbb bíróságba, idén júniusban egy egyetemi beszédében azt mondta, a szóban forgó eset, egy Wisconsin állambeli választókerületi manipuláció ügyének eldöntése lehet a legfelsőbb bíróság következő évi legfontosabb határozata. A bíróság a konkrét eseten túlmutató, általános érvényű döntést hozhat arról, hogy alkotmányos-e a szavazókörzetek átrajzolása azzal a céllal, hogy egyik vagy másik párt politikai előnyhöz jusson, mutatott rá Bader Ginsburg.

Wisconsinban a 2010-es félidős választáson republikánus kormányzót választottak, s a helyi törvényhozás mindkét házában is a republikánusoké lett a többség. Négy évtized elteltével így lehetőséget kaptak a helyi republikánusok, hogy átrajzolhassák a körzethatárokat – anélkül, hogy a demokratákkal egyezkedniük kellett volna. Éltek is a lehetőséggel, egy titkos „térkép-szobát” állítottak fel, s a demokraták teljes kizárásával drasztikusan megváltoztatták a szavazókörzetek határait. A művelet jól sikerült, míg 2012-ben a republikánusok a voksok 48,6 százalékával 60 mandátumot szereztek a helyi törvényhozásban, 2014-ben a voksok 52 százalékával 63 mandátumot nyertek el. Ezzel a helyi viszonylatban szokatlanul magas többséggel gyakorlatilag szabad kezet kaptak egy sor ellentmondásos intézkedés megszavaztatásához. 2015-ben wisconsini választók egy csoportja felvázolt egy sokkal igazságosabb tervezetet, s bírósághoz fordultak. A bíróság pedig arra jutott, hogy „agresszív pártpolitikai manipuláció” zajlott Wisconsinban, s az alkotmány két kiegészítését is megsértették. Sem a szavazáshoz való egyenlő jog elve, sem a szólásszabadság nem érvényesült a bíróság szerint. Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti a kerülethatárok mesterséges átrajzolásának alkotmányellenességét, akkor annak szélesebb körű – más államokra is kiható következményei lesznek, s végleg véget vethetnek a politikailag motivált „nagy átrajzolások” gyakorlatának. A választókerületek határait egyébként legközelebb 2021-ben, a következő népszámlálást követően lehet majd módosítani.

A választókerületi manipulációt – erre a legfelsőbb bíróság bírái is rámutattak – nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az átrajzolás nyomán kedvezőbb helyzetbe került párt mondhatja, hogy nem mesterségesen idézték elő ezt, hanem egyszerűen módosultak az adott körzetben a választói pártpreferenciák. Anthony Kennedy bíró, aki gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a legfelsőbb bíróságban, s a visszavonulását tervezgeti, még 2004-ben írt egy véleményt, amelyben felvetette, nincsenek átfogó, semleges kritériumai annak, meddig jogos a körzethatárok áthelyezése, s mikortól minősíthető faji vagy pártpolitikai elfogultságnak.

Barack Obama volt igazságügyi minisztere, Eric Holder vezeti a demokratáknál azt a csoportot, amely a körzethatárok módosításáért lobbizik, hogy javítsák a demokraták pozícióit a következő választásokon. A csoport fél év alatt 10,8 millió dollár adományt szerzett, s eltökélték, hogy minden gyanús körzethatár-manipuláció esetén pert indítanak, a bíróságokon, választási kezdeményezésekkel harcolnak egy igazságosabb választási rendszer kialakításáért. Obama maga is személyesen részese ennek a küzdelemnek, a volt elnök szóvivője azt nyilatkozta: a tisztességtelen körzetmódosítások révén megfosztják a véleménynyilvánítás jogától az amerikai választókat.A választókerületi manipulációt – erre a legfelsőbb bíróság bírái is rámutattak – nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az átrajzolás nyomán kedvezőbb helyzetbe került párt mondhatja, hogy nem mesterségesen idézték elő ezt, hanem egyszerűen módosultak az adott körzetben a választói pártpreferenciák. Anthony Kennedy bíró, aki gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a legfelsőbb bíróságban, s a visszavonulását tervezgeti, még 2004-ben írt egy véleményt, amelyben felvetette, nincsenek átfogó, semleges kritériumai annak, meddig jogos a körzethatárok áthelyezése, s mikortól minősíthető faji vagy pártpolitikai elfogultságnak.

Előnyben a republikánusok
Még az 1960-as évek elején tárgyalták az első gerrymandering-ügyeket az Egyesült Államokban, a legfelsőbb bíróság 1964-ben adott ki egy állásfoglalást, amely leszögezte, a választókörzeteknek nagyjából hasonló népességűnek kell lenni, s a határokat az évtizedenként tartandó népszámlálás eredményei alapján kell meghúzni. A helyzet máig sem egyértelmű, államonként különféle, zavaros a szabályozás. A Republikánus Párt legalább tíz éve törekszik arra, hogy a helyi törvényhozásokban többséget szerezzen, s ez a legutóbbi választásokon nagyon jól sikerült. Az 50 állam közül 30-ban republikánus többségű a helyi törvényhozás, 33-ban republikánus a kormányzó, 25 olyan állam van, ahol a többség is, a kormányzói poszt is a republikánusoké. Az AP elemzése szerint 2016-ban a republikánusok legalább 22 képviselőházi mandátumot szereztek a szavazókörzetek határainak kreatív átrajzolásával, s jövőre is kedvezőbb pozícióban lesznek, mint a demokraták, akiknek legalább 24-gyel kellene növelni mandátumaik számát ahhoz, hogy megszerezzék a többséget.

2017.08.08 07:35

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08