Hullámzó államháztartás

Korábban nem ismert hullámzásokat ír le - éven belül - a magyar GDP arányos államháztartás mérlege. Korábban megszoktuk, hogy az esztendő viszonylag jelentős hiánnyal indul, amelyet a különböző, meghatározott időpontokban befolyó adók az év végéig korrigálnak, a költségvetési törvényben meghatározott, a maastricht-i kritériumoknak megfelelően. A közgazdászok azonban joggal kifogásolják, hogy a hiány lefutása egyre nehezebbé teszi a tervezést. Ezt bizonyítja a nemzetgazdasági tárca által hétfőn közölt adat is. E szerint júliusban 94,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás - önkormányzatok nélkül számolt - mérlege. (A zavart mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kommentárok így fogalmaznak: "többlettel zárt a hiány".)

Tavaly ugyanebben az időpontban 62,7 milliárd forint volt a hiány. A mostani többlet - a részleteket csak a hónap végén ismerjük meg - a jelentős béremelésekhez kapcsolódó plusz személyi jövedelem-adóbefizetéseknek, és a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékoknak köszönhető. Emellett az idei adatokban megjelentek a termőföld-értékesítésből származó bevételek is. A tárca mindezt a stabilizáció jelének tekinti, amiből az adóalanyok annyit észlelnek, hogy többet vonnak le a jövedelmükből. Emellett bár idén is bővült a csökkentett általános forgalmi adókulcs alá vont termékek köre, és átmenetileg a lakásáfa mértéke is mérséklődött, a megnövekedett forgalomnak köszönhetően az adóbevételek mégis magasabbak lettek.

Az év első hét hónapjában a központi költségvetés hiány a júliusi többlettel együtt 816,8 milliárd forintra csökkent ugyan, de ez is jóval meghaladta a tavalyi 464,8 milliárd forintos deficitet.

A magas hiány annak tudható be, hogy az év első felében meglódultak az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések. S miután az Unió még egyetlen számlát sem fizetett még ki az új pénzügyi ciklusban, a költségvetés megelőlegezi az uniós pályázatok keretében elvégzett munkákat. A kifizetések már elérték a 1090 milliárd forintot, míg az előző év azonos időszakában ez az összeg 601,7 milliárd forint volt. Ezt ugyan a kormány nemzetgazdasági szempontból előnyösnek tekinti, azonban korántsem bizonyos, hogy Brüsszel valamennyi, kormány által teljesítettnek vélt projekt ellenértékét meg fogja téríteni.

Szerző
2017.08.08 07:22

Eltörheti intézkedés közben a delikvens karját a rendőr - legalábbis néha

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:01
illusztráció
Fotó: AFP/
Rátörtek otthonában egy beteg nőre, kirángatták fürdőkádjából, és eközben eltörték a kezét a hatóságok. Az ügyészség szerint mindez szakszerű volt - és az ítélet jogerős.
A pszichiátriai problémákkal küzdő nőhöz aggódó anyja előbb mentőt hívott, majd mikor ő nem nyitott ajtót, a mentősök szóltak a rendőrségnek - számol be az egy évvel ezelőtti esetről a Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök a fürdőkádjából rángatták ki a beteget, megbilincselték, az egyik karja az intézkedés során eltörött.
Az orvosi dokumentáció szerint a nő karja a fürdőkádból kicsúszás során tört el. Azonban szinte minden mozzanatot rejtett kamera rögzített, így bizonyítható, hogy a rendőri intézkedés alatt következett be a súlyos sérülés.
Az ügyészség mégis megszüntette a büntetőeljárást, mondván, bűncselekmény nem történt. A Helsinki Bizottság szerint számos körülmény mutat arra, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt, ezért panaszt nyújtottak be a döntéssel szemben - írták júniusi közleményükben.
Az eljáró rendőröket ki sem hallgatták, az ügyészség úgy állapította meg, hogy bizonyára nem hibáztak.
A nő ügyvédjének ezzel kapcsolatos panaszát elutasították - derül ki az RTL Híradóból. Most a Strasbourgi nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. Az ügyészség csak annyit nyilatzkozott az RTL-nek: a döntés jogerős.
2018.07.17 11:01
Frissítve: 2018.07.17 11:02

A pékek dupláznák a kenyér árát - immár biztos a drágulás

Publikálás dátuma
2018.07.17 11:00
Népszava fotó
Fotó: /
Nem terem a búza, akár 15 százalékkal is drágulhat a liszt - duplájára kellene emelni a kenyér árát, hogy ne legyen veszteséges a sütőipari cégek több mint fele.
„A sütőipari cégek 60 százaléka veszteséges, nem tudja rendesen fizetni a dolgozóit”
 - fogalmazott Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója az ATV Híradónak. Szerinte Duplájára kéne emelni a kenyérárakat: a sütőipari ágazat szenved a pénzhiánytól. Ők két lisztáremelést csináltak végig idén úgy, hogy nem emelték a kenyér árát, de a mostani emelkedést szeptembertől már a fogyasztók is érezni fogják.
10-15 százalékos drágulás jöhet: kevesebb búza terem az idén, így várhatóan emelkedik a liszt, és így a kenyér ára is.
Ez azt jelenti, hogy aki például a jelenleg 380 forintos parasztkenyeret választja a pékségben, az ősztől akár 440 forintot is fizethet.
2018.07.17 11:00