Szerényen melegedő otthonok

Publikálás dátuma
2017.08.08 07:20
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Augusztusban mosó- és hűtőgép-, szeptembertől pedig gázkonvektorcsere-támogatást ad az állam. A meghirdetett minimális háztartásinagygép-keretet már a szaktárca se veszi komolyan.

Az észak-alföldi térséggel tegnap újraindult az Otthon Melege Programnak hívott hűtő- és mosógépcsere-támogatás. Szerdán a Dél-Alföld a soros, majd azután Észak-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl következik, azután 28-i kezdettel Közép-Magyarország (Pest megye és a főváros) zárja a sort. Ennek keretében ügyfélkapus kóddal bárki kérvényezhet támogatást az e célra szolgáló hgcs2017.nfsi.hu honlapon. A nyertesek a bevont kereskedőknél lévő meghatározott termékek árának felét kapják meg. A támogatási plafon A+ energiaosztály esetén 25 ezer, A++ esetén 40 ezer, A+++ esetén pedig 45 ezer forint. Nem jelentkezhet, aki már nyert az adott típusból (vagyis a hűtőgépnyertesek pályázhatnak mosógépre és viszont), illetve a lakásban már üzemel támogatott készülék.

Szabó Zsolt, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára tegnapi tájékoztatóján újdonságként megemlítette, hogy az egybeépített mosó- és szárítógépek is a palettára kerültek, illetve a korlátozottan cselekvőképesek is jogosulttá váltak. A mostani fordulóban 50 ezer darab sikeres anyagra számítanak.

Az észak-alföldiekre jutó 90 millió forint kilenc óra alatt tegnap fogyott ki. A szaktárca délután 5 órai, lezáró közleménye tanúsága szerint addig a térségből 5 ezer darab jelentkezést iktattak. Holnap a dél-alföldiek 70 millió forintra számíthatnak, a teljes keret egyébként 600 millió forint, amit lakosságarányosan osztottak fel.

Eme összeg minden eddiginél szerényebbnek mondható. Eddig a hűtőgép-csereprogramok 2015-ben és 2016-ban 627 millió, illetve félmilliárd forintról, a 2015-ös mosógépcsere pedig hasonlóképp félmilliárd forintról indult, de a mostani program – első alkalommal - a két terméktípusra együtt vonatkozik. Igaz, a szaktárca mindhárom esetben akár az eredeti összeg többszörösével is „kitoldotta” a keretet, így végül lényegében az összes érvényes pályázó nyerhetett. Számításunk szerint így eddig összesen 115 ezer darab háztartási nagygép kelt el közel 4,2 milliárdos forintos állami támogatással.

MSZP: bicskanyitogatóan kevés a keret
A kormány "üveggyöngyöket" szórva nevetségesen alacsony összegű programmal kampányolgat - közölte a hír kapcsán az MSZP. Bicskanyitogatónak tartják, hogy a Fidesz az erre szánt összeg többszörösét költi el akár egy közepes plakátkampányra is.
Orbán rendszerében jövedelemtől függetlenül bárki pályázhat, így a rászorulókat bármikor beelőzheti egy fideszes képviselő felesége - teszik hozzá. 2018 után a szocialisták mindenkin segíteni fognak, akik télen önerőből nem tudják önerőből az "otthon melegét" biztosítani és folytatják a 2010-ben leállított panelfelújítási programot.

A kezdetként meghirdetett keretnek tehát ma már lényegében semmi jelentősége nincsen. Olyannyira, hogy egy gépre most már - az államtitkár szavai alapján is - 12 ezer forintos támogatás jut, miközben a legkisebb támogatási összeg 25 ezer forint. A térségenkénti lezárás időpontjának meghatározásában a tavalyi hűtőgépcsere-forduló komoly következetlenségeket mutatott: míg az első térségeknek több órát hagytak, a végén szinte azonnal bezártak. (A keret néhány órás kimerülése a lakossági energiatámogatási programok esetében manapság már megszokott.) Tetézte a gondokat, hogy az első napokban mindig csak a nagycsaládosok és nyugdíjasok léphettek be, és csak ezt követően nyílt meg a lehetőség a többiek számára, gyakorta a keret hivatalos kimerülése után. Szabó Zsolt mindezek kapcsán tegnap lapunk kérdésére hangsúlyozta: a tárca most is tartalékol az esetleges túljegyzési igények kielégítésére.

Cserélik az 1960–1980 közötti fűtőkészülékeket
Szeptember 20-tól indul a 60-as-80-as években beszerelt gázkonvektorok cseréjét célzó pályázat – jelentette be Szabó Zsolt. Mint az államtitkártól megtudtuk, itt a keret kétmilliárd forint, az érdeklődők pedig minden eddiginél nagyobb, 80 százalékos támogatási arányra számíthatnak.
A június óta nyitott, 40 százalékot biztosító kazáncsereprogram viszont az adatok tanúsága szerint messze várakozásokon alul teljesít: míg a szaktárca tájékoztatása szerint az első nap a 3,5 milliárdos keretből 2 milliárd forintot lejegyeztek, addig Szabó Zsolt tegnapi közlése szerint itt még egymilliárd elérhető.
Így most lazítanak a feltételeken és mostantól engedélyezett, de nem kondenzációs kazánok beszerelését is támogatják, augusztus 31-ig. Szakértők korábban figyelmeztettek: a hazai gázkészülékek zöme elavult, de ezek közül is messze a legnagyobb arányt a korszerűtlen gázkonvektorok teszik ki. Szabó Zsolt kérdésünkre közölte: idén további, hasonló – szén-dioxid-kvóta-alapú, vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatási - kiírás nem várható.

Szerző
2017.08.08 07:20

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00