Méregkeverők a Tiszazugban

Publikálás dátuma
2017.08.08 07:47

Fotó: /
Méregkeverők címmel jelent meg tanulmánykötet azokról a tiszazugi asszonyokról, akik 1911 és 1929 között arzénnal mérgezték meg hozzátartozóikat. A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botrányáról szóló könyvben számos írás világítja meg az ügy lehetséges okait.

1929-ben a Tiszazug községben található falu, Nagyrév nemcsak a magyar, de a nemzetközi sajtó érdeklődésébe került. A csendőrséghez érkező névtelen feljelentő levelekből kiderült, hogy a nagyrévi asszonyok arzénnal mérgezték meg férjeiket, gyerekeiket és szüleiket. A nagyrévi „boszorkányseregről” a New York Times, a Chicago Daily Tribune, a francia Le Petite Journal és a német Berliner Volkszeitung is beszámolt. Hazánkban a „Tiszazugi méregkeverők” elnevezés pedig Móricz Zsigmond azonos címen írt, az ügy bírósági tárgyalásáról készült írása nyomán vált közismertté.

A bűn elkövetésének okai, az arzénos gyilkosság előzményei azonban homályban maradtak. A nemrég megjelent Méregkeverők című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy hatalmas forrásanyag feldolgozásával, úgymint korabeli újságcikkek, jegyzőkönyvek, levéltári anyagok segítségével felderítsék az eset körülményeit, indítékait.

A Premier Kultcaféban tartott könyvbemutatón a kötet szerkesztője Mátay Mónika történész elmondta, hogy a könyv egy 2011-ben kezdődő kutatás eredménye. Az egyetemi oktató célja az volt, hogy a kutatásba minden képzési szintről vonjon be fiatalokat, vagyis alap-, mesterszakos és doktorandusz történészhallgatókat. Mellettük más tudományterületekről is érkeztek egyetemisták, így a nagyrévi eset a pszichológia, a történeti demográfia és a jogtörténet szempontjából is megvilágítást nyert.

Forrai Zoltán rajza

Forrai Zoltán rajza

A bemutatón a Kultcafé terme teljesen megtelt, közel százötvenen voltak kíváncsiak a kötetre. A közönség ténylegesen ott érezhette magát a bűntény helyszínén, ugyanis a szervezők részleteket mutattak be Schiffer Pál 1968-as Tiszazug és Astrid Bussink 2005-ös Angyalcsinálók című dokumentumfilmjeiből. A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében Pók Attila történész moderálásával Deáky Zita néprajzkutató, K. Horváth Zsolt és Szécsényi Mihály történészek mélyedtek el a méregkeverő asszonyok indítékaiban. Deáky Zita azt mondta, nem tud konkrét választ adni, mivel az újságokból és a levéltári anyagokból nem lehet a bűntényt egy okra visszavezetni, még akkor sem, ha a korabeli írások szívesen emelték ki Oláh Zsuzsanna, az asszonyokat felbujtó nagyrévi bába szerepét.

K. Horváth Zsolt méltatta a nagyszámú közönséget, ugyanis tudományos könyvbemutatón ritka, hogy ennyi ember összegyűlik. A szakember azt is kiemelte, hogy a magyar történelemtudománynak régóta adóssága, hogy a tiszazugi esettel foglalkozzon, mely egyszerre néprajzi és médiaelméleti kérdés is.

Szécsényi Mihály történész, levéltáros szerint a brutális eset az emberi természetre is ráirányította a figyelmet. A beszélgetésen Erős Ferenc szociálpszichológus nem tudott jelen lenni, így egy videó felvételről fejtette ki véleményét. Erős szerint az arzénos gyilkosság még ma is tabu, és összefüggésbe hozható az első világháború tapasztalatával, amikor a halál gondolata a hétköznapok részévé vált az iparszerűvé vált gyilkolás hatására. A világégést követően a korábban létező férfiközösségek felbomlottak, a rokoni kapcsolatok is meggyengültek, miközben egyes nők átvették a háborúban részt vevő férfi szerepét.

A könyvbemutató zárásaként a projekt vezetője, a kötet szerkesztője, Mátay Mónika elmondta, hogy a Méregkeverők az oktatói munkájának izgalmas fejezete volt, és reméli, hogy a könyv megjelenése viszonyítási pont lesz a magyar történettudományban.

Infó:

Méregkeverők

Szerkesztette: Mátay Mónika

Pesti Kalligram

2017.08.08 07:47

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24