Túl hangosan zakatoló balatoni nyár

Publikálás dátuma
2017.08.07 22:20
Illusztráció. Fotó: Népszava
Fotó: /
Jelentős tehervonat-forgalmat zúdítottak a tó déli partján vezető pályára a nyári szezonban. Ráadásul sokak szerint az új, nemrég fektetett síneken az eddiginél is zajosabban robognak a szerelvények.

Zajosabbak a vonatok, mint korábban, a vasútfelújítás előtt. Ezt érzékelik a Balaton déli partján vezető vasútvonal mellett élők és nyaralók, akik szeretnék ha zajvédő falak épülnének – jelezték több helyről is lapunknak. A vasúti pálya mellett pihenők a jelentős teherforgalmat kifogásolva panaszolták azt is: legalább a turisztikai szezonban nem kellene tehervonatokat zúdítani az első számú hazai üdülőrégióra.

A dél-balatoni vasútfejlesztés második üteme még nem ért véget Szántód és Balatonszentgyörgy között, a munkát csak felfüggesztették az idegenforgalmi szezonra, hogy a nyáron újra járhassanak a vonatok a Balaton-parton. A kivitelező konzorcium egyik tagja a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft.

A lakossági panaszok miatt megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), amely a zajhatásokról szólva azt közölte lapunkkal: „A dél-balatoni vasútvonal fejlesztése a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi engedélyt adó jogerős határozatában foglalt zaj- és rezgésvédelmi intézkedések megtételével történik.” Tájékoztatásukban ugyanakkor utalnak arra, hogy a mostani panaszok nem alaptalanok.

Illusztráció. Fotó: Népszava

Illusztráció. Fotó: Népszava

Közölték ugyanis, hogy a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti, 53 kilométeres szakaszon összesen mintegy 15 kilométer hosszan építenek majd zajárnyékoló falat, továbbá körülbelül 32 kilométer hosszan rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot telepítenek a kritikus helyeken, a zaj és rezgés mérséklése, a környéken élők nyugalma érdekében. Zajvédő falat ott építettek eddig, ahol a zajszint és a vonatkozó jogszabályi határérték alapján kötelező, s ahol ezt a helyi önkormányzat a projektet megelőző egyeztetéseken jelezte. Fonyódig már elkészültek a tervezett zajvédőfalak, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő és Balatonberény közigazgatási területén legkésőbb, 2018 nyaráig húzzák fel azokat. A NIF arról is tájékoztatott: a beruházás végén mérik majd a zajszintet, és ha határérték-túllépést tapasztalnak, akkor az illetékes kormányhivatal kötelezheti a beruházót a jogerős környezetvédelmi engedélyben szereplőkön túl további zajvédelmi intézkedésre.

A zajról szólva a MÁV arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony padlós, motorvonat-járatok lényegesen csendesebbek a régi, hagyományos szerelvényeknél. Ezt a vasút közelében élők is elismerték, csakhogy egyelőre még a hagyományos szerelvények vannak túlsúlyban. A vasúttársaság válasza alapján a tehervonatokkal kapcsolatban is jogosnak tűnnek a helyi panaszok. A MÁV ugyanis azt közölte: „a jelenleg tapasztalható teherforgalom-növekedésnek az az oka, hogy a 40-es számú vasúti fővonalon, Pusztaszabolcs és Dombóvár, illetve Sárbogárd és Dombóvár állomások között 2017. június 17-től augusztus 31-ig a vasúti közlekedés – hídfelújítási munkák miatt – szünetel”.

Nem csak a Balaton déli vasútvonala vet fel ugyanakkor kérdéseket. Nemrég jelentette be a MÁV és a NIF, hogy augusztustól szeptemberig a hétvégi és az esti órákban részleges, valamint teljes vágányzárra kell számítani a Budapest és Esztergom közötti vasútvonalon fejlesztési, illetve pályakarbantartási munkálatokat miatt. Mindez azért tűnhet meglepőnek, mert még csak két szűk éve – egészen pontosan 2015. augusztus 20-án – indult újra 44 milliárd forintos fejlesztés nyomán a vasúti közlekedés Budapest és Esztergom között. Az alig használt pályát érintő kérdéseinkre a NIF azt közölte: bár két éve átadták a vonalat, azzal csak a beruházás első üteme zárult le. 2015-ig a kétvágányú vasúti pálya és több új megállóhely épült, ugyanakkor a 2016 óta, tehát ma is tartó második ütemben a teljes szakasz villamosítását alakítják ki és új biztosítóberendezéseket helyeznek üzembe. A vasútvonal villamosítását és a kiegészítő építési munkálatokat a közbeszerzési eljárás nyertese, a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium végzi nettó 33,7 milliárd forintért. A Piliscsaba és Esztergom közötti szakasz és Angyalföld állomás új biztosítóberendezésének kiépítését külön közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, nettó 7,65 milliárd forint értékben szintén a felcsúti polgármester érdekeltsége, az R-KORD Építőipari Kft. végzi.

Felcsút: sokat visz a kisvasút
Indulása óta veszteséges, csak nyeli a pénzt a felcsúti kisvasút – írta az Átlátszó, amely közadatigénylésben kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a vonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját. Bár voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, 2016-os indulása óta 4,1 millió forint veszteséget termelt kisvasút.
A jegyeladásból származó bevétel 2016 augusztusában volt a legnagyobb, 2,9 millió forint. Az üzemeltetési költség pedig 2017 júniusában volt a legmagasabb, csaknem 3,4 millió forint. A vonaton a 2016. április 30-i indulás óta összesen 48 533-an utaztak, tavaly 30 219-en, idén július közepéig 18 314-en.
Az Átlátszó felidézte, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a felcsúti kisvasút megtérülő beruházás, holott a jelenlegi bevételi és kiadási adatok alapján soha nem is fog megtérülni a befektetett 600 millió forintos EU-támogatás.

Szerző
2017.08.07 22:20

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49