Rendkívüli sorozás kezdődött Ukrajnában

Petro Porosenko elnök rendelete alapján rendkívüli sorozás kezdődött kedden Ukrajnában, mert a szokásos tavaszi sorkatonai behívással nem sikerült elegendő újonccal feltölteni a nemzeti gárda állományát - írta a Szohodnyi című ukrán lap internetes oldala.

A hírportál értesülései szerint újabb, mintegy ezer fiatalt hívnak be augusztus végéig az ország valamennyi régiójából sorkatonai szolgálatra. Ezt követően legközelebb októberben lesz ismét általános sorozás. A Szohodnyi forrása ismételten biztosított afelől, hogy sorkatonákat nem küldenek a fegyveres konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségbe.

2014-ben a Krím Oroszország általi önkényes elcsatolása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása miatt Kijev arra kényszerült, hogy visszaállítsa a kötelező sorkatonai szolgálatot, amelyet egy évvel korábban eltöröltek. Évente kétszer, ősszel és tavasszal indul sorozás Ukrajnában. A 20-27 év közötti férfiakat másfél évre hívják be a fegyveres erőkhöz - a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket 12 hónapra -, akik a szolgálati idő letelte után tartalékosokká válnak. Kijev ezzel párhuzamosan igyekszik növelni a fegyveres erőknél a szerződésesek arányát, remélve, hogy a sorkatonai szolgálatra behívottak közül évről-évre egyre többen választják ezt megélhetési lehetőségként. A kijevi vezetés komoly kampányt folytat a szerződéses állomány növelésére. Egyebek mellett társadalmi célú televíziós hirdetésekben népszerűsíti a szerződéses katonai szolgálatot, legalább 7 ezer hrivnya, azaz csaknem hetven ezer forintos kezdő havi zsoldot, ingyenes továbbképzést és egyéb kedvezményeket ajánlva, ami vonzó lehet az olyan fiatal férfiak számára, akik nem rendelkeznek munkalehetőséget könnyen biztosító szakképzettséggel. A sorkatonák jelenleg 3200 hrivnya, azaz kevesebb mint 32 ezer forint zsoldot kapnak havonta. Ukrajnában jelenleg ugyanennyi a minimálbér.

Idén összesen mintegy 30 ezer fiatalt terveznek besorozni a fegyveres erőkhöz. A május elejétől június végéig tartott sorozással több mint 14 ezer sorkötelest hívtak be, nagyjából ugyanennyit terveznek behívni októberben és novemberben. Májusban az általános sorozással egy időben tartalékos tiszteket is hívtak be szolgálatra, Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen ezret. A tárcavezető kijelentette, hogy közülük csak azokat küldik a hadműveleti övezetbe, akik erre leszerződnek a fegyveres erőkkel.

A Szohodnyi emlékeztetett arra, hogy tartalékosokat először 2014-ben mozgósítottak Ukrajnában, az évben több mint 105 ezer ukrán állampolgárt hívtak be szolgálatra a fegyveres erőkhöz. A hadsereg vezérkarától kapott adatok szerint 2014 óta máig összesen 210 ezer ukrán tartalékost mozgósítottak.

A kijevi parlament 2014 márciusában hozott törvényt az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat újbóli létrehozásáról.

A fegyveres testület korábban 1991-2000 között működött, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda újbóli létrehozása mellett a kijevi vezetés főként azért döntött, mert feloszlatta az európai integrációs és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések több mint száz halálos áldozatot eredményező, véres leverési kísérletében oroszlánszerepet játszó Berkut rohamrendőri alakulatot. A gárda látja el jelenleg egyebek mellett tüntetésekkor és egyéb köztéri rendezvényeken a rend biztosítását. A törvény szövege alapján a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda feladata az állampolgárok életének, szabadságának és törvényes érdekeinek védelme a büntetőjog alá tartozó és egyéb törvénytelen túlkapásokkal szemben, a társadalmi rend védelme és a lakosság biztonságának szavatolása, valamint a rendvédelmi szervekkel együttműködve az állambiztonság biztosítása, az államhatárok védelme, terrorcselekmények elhárítása, valamint illegális fegyveres csoportok, terror- és bűnszervezetek tevékenységének megakadályozása.

Szerző
2017.08.08 16:41

„Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával!”

Publikálás dátuma
2018.07.23 09:00

Fotó: AFP/
Egyre élesebb a hangnem az Egyesült Államok és Irán között. Teherán háborús fenyegetéssel vádolja Washingtont.
Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”. Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve. 
Donald Trump szerint az elődje, Barack Obama hivatali idejében aláírt megállapodás rossz, mert nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és Teherán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét. Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt. 
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Irán felkészült kiterjedt kibernetikai támadások végrehajtására amerikai, európai, illetve közel-keleti elektromos hálózatok, vízművek, egészségügyi intézmények és technológiai cégek ellen.
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
 Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek. Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.

Az ajatollah nem hisz a tárgyalásban

A Róháninál keményvonalasabbnak tartott Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője előzőleg, szombaton közzétett nyilatkozatában az államfőnél is tovább ment, amikor leszögezte: hatalmas hiba lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalások útján rendezni lehet a problémákat. Hamenei szerint az atomalkuból történt amerikai kihátrálás éppen azt tanúsítja, hogy Washingtonnak a saját aláírása sem számít. 

Témák
USAIrán
2018.07.23 09:00
Frissítve: 2018.07.23 09:13

Lövöldözés Torontóban - két ember meghalt, tizenhárman megsérültek (videó)

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:06
Rendőrök állnak őrségben a torontói vérontás helyszínén
Fotó: AFP/ Cole Burston
Egy nőt agyonlőttek, tucatnyi ember pedig megsérült a vasárnap éjszaka a torontói támadásban. A merénylővel a rendőrök végezhettek.
Halálos áldozata is van a torontói fegyveres lövöldözésnek: helyi rendőri jelentések szerint egy, eddig meg nem nevezett támadó civilekre támadt Greektown városrészben – egy fiatal nő meghalt, 13-an pedig megsérültek a golyózáporban. A sérültek között van egy válságos állapotú lány is - tudatta a torontói rendőrség. A támadót szintén lelőtték, ám a hatóságok jelenleg is szemtanúkat keresnek a vérontással kapcsolatban, a merénylet háttere, kiváltó okai még nem ismertek.
Egy férfi ablakból kihajolva videózott a lövöldözés közben, felvételén hat lövés dördül el - valószínűleg ez már a támadó és a rendőrök tűzpárbaja közben történhetett (a szemtanú ekkor még kilenc sérültről tudott). A helyszíni képeket itt találja.
BBC idéz egy túlélőt, Jody Steinhauer told, aki éppen családjával vacsorázott a környéken, amikor meghallotta a lövéseket: 10-15, tűzijátékra emlékeztető durranást hallott az utcáról, aztán az emberek sikoltozni kezdtek.  
2018.07.23 06:06
Frissítve: 2018.07.23 09:40