Kisterenye, ahol a túloldalra születni kell

Sok településen könyörögnek új útért, ám Bátonyterenyén épp ezért átkozódnak: a négysávos kettészeli majd a várost. S hogy miért nem inkább elkerülő épül? Például azért, mert az a helyi potentátok vadászterületét érintené.

Csendes nyári nap. Posztolunk a 21-es főút mellett egy autóban Bátonyterenye kisterenyei városrészénél, útitársunk a helyi lokálpatrióta egyesület egyik aktivistája. Pár perce állunk csak itt, de már tucatnyi kamion haladt el az orrunk előtt, s ennyi idő alatt az a babakocsis kismama sem tudott átkelni a túloldalra, aki vélhetően a szemközti városrészben lévő orvosi rendelőbe vagy boltba igyekezett.

Amit most látunk, hamarosan még nagyobb káoszba torkollik – kongatják a vészharangot a helyi városvédők. Először 2008-ben vetődött fel komolyabban az M3-as autópályát Salgótarjánnal összekötő 21-es főút „négysávosítása”, ám az ötlet ellen már akkor is tiltakoztak a városlakók. Azzal érveltek, hogy a zaj és a por csak növekedni fog, ha az eddigi egy nyompár helyett kétszer két sávon dübörögnek majd az autók. A helyiektől úgy tudjuk, több javaslatot is megfogalmaztak, merre lehetne elkerülő utat építeni a kisterenyei városrészt kettészelő jelenlegi főút helyett. Az egyik ötletük az volt, hogy a már meglévő, amúgy is egyfajta határvonalat képező vasúti sínpár mellé helyezzék el az új műutat, kikerülve ezzel a lakóövezeteket. A másik északabbra vitte volna el a forgalmat, igaz, a nyomvonal egy olyan vadászterületen vezetett volna át, amelyet jelenleg is használ a város több potentátja, önkormányzati vezetője. Olyan vehemensen védték a vadászterületüket, mintha bizony Natura 2000-es vagy nemzeti parki sávot védtek volna, miközben ilyen védettséget nem élvez az a rész.

– Bezzeg az emberek egészsége már nem ilyen fontos, pedig ha itt négy sáv lesz, sokkal több port és benzingőzt nyelünk majd, mint korábban – mondja egy nyugdíjas férfi. Szavai szerint az történik majd velük is, mint az ominózus viccben az autópályán áthaladni akaró csigával: a túloldalra születni kell, mert az átjutás körülményessé válik.

Köves Tibor, a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága elnöke az utóbbi néhány évben több levélben is megfogalmazta aggályaikat, de sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, sem a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-től nem kapott megnyugtató válaszokat. Leginkább azzal érveltek a hivatalok, hogy az út előzetesen megkapott minden építési és hatósági engedélyt. Pedig a társaság arra is felhívta a figyelmet, hogy az épülő négy körforgalom lassítja majd a járműveket, így a most nagyjából egyenletes tempóban haladó kamionok több helyen is változtatják majd a sebességüket, ami újabb baleseti forrást teremt. Három kilométeres szakaszra pedig mindössze három helyen épülne ki gyalogos átjáró: a lokálpatrióták szerint szinte bizonyos, hogy az itt lakók nem gyalogolnak majd egy kilométert, ha boltba akarnak menni, hanem a korlátokon átmászva próbálnak majd rövidebb utat keresni.

Letovai Zoltán Bátonyterenye alpolgármestere a felvetésekre úgy reagált a legutóbbi önkormányzati ülések egyikén, hogy nem kellene már tovább „verni a palávert”, legjobb, ha elfogadják a jelenlegi helyzetet. Ígérete szerint majd zöld növényekkel, biztonságos átkelőkkel javítják a kisterenyeiek komfortérzetét. A lokálpatrióták azonban nem akarnak „megnyugodni”, szerintük ha a beruházásra végleg pontot tesznek, soha az életben nem kapnak másik, élhetőbb és jobb megoldást, mindig az lesz az érv, hogy mit hőbörögnek, hiszen most lett új utuk. Ezt az „érzetüket” erősíti, hogy Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője Orbán Viktor márciusi salgótarjáni látogatása után egy sajtótájékoztatón azt mondta: a kisterenyei embereknek igazuk van, ez megoldásra váró probléma, most azonban meg kell épülnie az útnak. Neki és a kormánynak pedig az lesz a feladata, hogy az ott élők igényét is kielégítsék, s a Kisterenyét elkerülő út megépüljön. Szavai szerint a miniszterelnök is ígéretet tett a megoldásra, persze „nem most, egyik napról a másikra.”

A lokálpatrióták e nyilatkozat tükrében még kevésbé értik, minek kell milliárdokat ölni egy olyan útba, amiről már maga a miniszterelnök is azt gondolja, hogy rossz. Esélyeiket egy jobb megoldásért pedig tovább rontja, hogy a négysávos út megépítése minden tiltakozásuk ellenére nyár elején el megkezdődött.

2017.08.09 07:07

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49