Új élet bicikli gumival

Az utóbbi hónapokban megugrott azok száma, akik az Észak-Afrikán és Spanyolországon át vezető migrációs útvonalat választották. Emberi jogi szervezetek a spanyol hatóságok felkészületlenségére panaszkodnak.

Marcel hatszor próbálta megmászni az észak-afrikai spanyol enklávét, Ceutát körbevevő falat, de egyszer sem járt sikerrel. „Nem jött össze, csak annyit értem el, hogy megevertek [a marokkói hatóságok emberei]. A csontjaim is eltörtek… egy alkalommal már a kerítésen másztam felfelé, amikor elkezdték ütni a lábamat, hátha leesek” – idézi a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet jelentése a 34 éves kameruni férfi szavait. Marcel végül feladta, hogy Ceutába átmászva kérjen menekültstátuszt Spanyolországban: helyette a tengeri útvonalat választotta. Mint oly sokan az elmúlt hónapokban.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint idén közel 8000 menekült ért partot Spanyolországban, míg a tavalyi év hasonló időszakában 2476-an választották ezt a migrációs útvonalat. Az Európai Határ-és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerint ennek három fő oka van: a keletebbre húzódó földközi-tengeri útvonalakkal szemben itt „könnyebb” az átkelés; a marokkói és a spanyol partok közelsége miatt egyre több embercsempész használ motorcsónakokat, amiket ekkora távon – mintegy 30 km – könnyen be tudnak vetni; Marokkóban és Algériában több menekülttábort is felszámoltak az utóbbi időben. A spanyol Vöröskereszt figyelmeztetett, hogy a nyugodt nyári időszakban még több menekült fogadására kell felkészülniük a spanyol hatóságoknak.

Az El País beszámolója szerint a forgalom növekedéséhez máris alkalmazkodtak az embercsempészek, akik a tavalyi év duplájáért szállítják Spanyolországba a menekülteket. Minél biztonságosabb a közlekedési eszköz, annál drágább a fuvar, amelynek ára 100 és 3000 euro között mozog. A motor nélküli felfújható gumicsónakok a legolcsóbbak, a jet-skik pedig a legdrágábbak, hiszen alig fél óra alatt meg lehet velük tenni az utat. A mentőmellényért fizetni kell, akiknek nem telik rá, azok kerékpár gumit tesznek a derekuk köré. „Az embercsempész a partoknál leteszi a menekültet, majd visszaszáguld az észak-afrikai partokhoz”– olvasható a Frontex jelentésében, amelyet a spanyol napilap idézett.

A táv hossza ellenére az átkelés így is rendívül veszélyes. Az IOM becslései szerint az év eleje óta 119-en vesztették életüket. A lélekvesztők többsége éjszaka indul, s gyakran 24 órát is a tengeren töltenek, míg a spanyol mentőegységek a partra nem szállítják a menekülteket.

A megpróbáltatásoknak azonban ekkor még koránt sincs vége. Azonosítás céljából három napra őrizetbe veszik őket, majd egy befogadóállomáson kell várakozniuk maximum 60 napot, míg döntenek az ügyükben.

A HRW a közelmúltban ellátogatott azokba a motrili, almeriai és malagai kapitányságokra, ahol őrizetben tartják a menekülteket: volt, ahol a földalatti cellákba nem jutott be természetes fény, nem volt szellőzés, sőt, egyes cellákban mosdó sem. Egyes kapitányságokon csak az orvosi vizsgálat, az ujjlenyomatvétel és a kihallgatás idejére engedték ki a menekülteket, pedig az intézményekhez tartoznak szabadtéri területek.

Tarifában egy hatósági személy azt mondta, azért veszik a menekülteket őrizetbe, hogy eltántorítsák a többieket attól, hogy útra keljenek. A HRW aonban figyelmeztet: a nemzetközi és európai jogok értelmében csak akkor lehet egy menekültet őrizetbe venni, ha nincs más megoldás. A menekültek arra is panaszkodtak, hogy – aligha véletlenül – nagyon kevés információt kaptak a menekültügyi eljárásról és a lehetőségeikről, s gyakran csak az első 72 órát jelentő regisztrációs időszak után. Volt, aki azt sem tudta, hogy folyamodhat menekültstátusért. „A három nap alatt kaptunk enni, mosakodni azonban csak egyszer lehetett. Végig a cellában voltam. Találkoztam az ügyvéddel és a bíróval is, akik ugyan mindent elmagyaráztak, de a menekültstátust nem említették. Azt mondták, hogy vissza akarnak minket küldeni, de kaphatunk egy ügyvédet, aki képviseli az érdekeinket” – számolt be az emberi jogi szervezet munkatársainak egy elefántcsontparti férfi.

Fekete-Afrikából jönnek a legveszélyesebb útvonalakon
A Spanyolországban menekültstátusért folyamodók többsége Szíriából, Ukrajnából, és különböző latin-amerikai országokból – például Venezuelából – érkezik. A szabszaharai-afrikaiak a menedékért folyamodók kevesebb mint egytizedét alkotják, noha többségében ők választják a tengeri és a szárazföldi útvonalakat.

2017.08.09 07:35

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08