Simicska újra lecsap

Publikálás dátuma
2017.08.08 22:57
A Simicska Lajos-féle Mahir Cityposter Kft. eddig Jobbik által bérelt felületein „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható”
Fotó: /
A tiltott pártfinanszírozás és az adócsalás gyanúját veti ugyanis fel, hogy számla nélkül plakátolhattak a Fidesznek a 2010-es kampányban. Simicska Lajos újra akcióban.

Különös, de erőteljes támadást indított a Simicska-Orbán háborúban az egykori Fidesz-barát nagyvállalkozó. Mint azt a 24.hu megtudta, Simicska Lajos egyik cége látszólag saját maga ellen tervez feljelentést tenni: így hoznák kínos helyzetbe a vállalkozó korábbi „üzlettársát”, a Fideszt ma már a Mészáros-birodalomban szolgáló Liszkay Gábort, valamint a kormánypártot. A jelek szerint ugyanis a Fidesz 2010-es kampányát szervező cég, a Hír Tv Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. – amelynek akkor vezető tisztségviselője volt Liszkay – nem számlázta ki a pártnak a plakátköltségeket, ami a tiltott pártfinanszírozás és az adócsalás gyanúját is felveti.

Arra már korábban is több jel mutatott, hogy Simicska cége, a Mahir Cityposter Kft. – a G-nap, tehát a vállalkozó és a kormányfő összeveszése előtti években – töredékáron adott helyeket a Fidesz plakátjainak. Mára kiderült, hogy a Mahir valóban gyanúsan olcsón, 98 millió forintért plakátolt, de a Fidesz még ennél is kevesebbet, 36 milliót jelentett le az Állami Számvevőszéknek. Simicska mostani lépése azt jelzi, az sem biztos, hogy egyáltalán fizetett a Fidesz. A történtek miatt feljelentés-kiegészítést nyújt be Nyakó István a plakátköltségek miatt tett, július 5-i büntetőfeljelentéséhez.

– 2010-ben a Hír Tv Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. kizárólagos ügynökségként szervezte a Fidesz kampányát, a közterületi plakátkampány lebonyolításával pedig a Mahir Citypostert bízták meg – erősítette meg lapunknak Puskár Anett, a Mahir tanácsadója. Mint elmondta, a Fidesznek kínált nyomott plakátárakról szóló hírek miatt a Hír Tv mostani vezetése áttekintette az akkori iratokat, és súlyos szabálytalanságokra bukkantak. Puskár úgy fogalmazott, a jelek szerint a „Hír Tv a 2010-es kampányban semmilyen közterületi költést nem számlázott tovább a Fidesznek.”

Szerettük volna megtudni, hogy csak számlák nem készültek, vagy nem is fizetett a Fidesz. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy pontosan milyen gyanúval tesznek feljelentést, de a Puskár Anett nem árult el további részleteket, csak annyit közölt, jogászok készítik elő a feljelentést.

– A tiltott pártfinanszírozás vagy az adócsalás gyanúja merülhet fel a hírek alapján – fogalmazott megkeresésünkre Angyal József, okleveles adószakértő. Mint elmondta, ha a Hír Tv valóban nem állított ki számlát a Fidesznek a plakátokról, akkor a párt nem is fizethetett szabályosan a szolgáltatásért. Ha ugyanis számla nélkül fizetett, akkor a befolyt összeget vissza kellett volna utalni a pártnak. Amennyiben nem fizetett a Fidesz, vagy fizetett, de visszautalták a pénzét, akkor tiltott pártfinanszírozás történhetett, hiszen ellenszolgáltatás nélkül plakátoltak – fejtette ki a szakértő. Más a helyzet akkor, ha nem volt számla, fizetett a párt, s nem utalták vissza a pénzt. Angyal József szerint ebben az eseteben adócsalásról lehet szó, hiszen gyakorlatilag „zsebbe” fizetett a Fidesz a plakátolásért. Mindezek után a szakértő fontosnak tartotta megemlíteni: a 2010-es időszak adójogi szempontból már elévült.

Az ügy egyik különösen érdekes momentuma az, hogy Simicska látszólag önmaga ellen tesz feljelentést. Ez azonban szerinte – és a lapunk által megkérdezett szakértő szerint – sincs így. A vállalkozó a 24.hu-nak úgy magyarázta az ügyet: a Hír Tv-ben 2010-ben még csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay Gábor, aki a G-nap után eladta részesedését Simicska Lajosnak. Vagyis az akkori menedzsment mellett épp az a Liszkay lehet érintett a számlabotrányban, aki ma a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworks elnök-vezérigazgatója.

A történtek miatt feljelentés-kiegészítést nyújt be Nyakó István a július 5-i büntetőfeljelentéséhez. Az MSZP szóvivője lapunknak kifejtette: politikailag az MSZP, magánszemélyként pedig ő maga nyújtotta be a választás rendje elleni bűncselekmény, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett csalás gyanúja miatti feljelentéseket a Fidesz 2010-es választási plakátkampánya ügyében. Nyakó most elmondta: semmiféle választ nem kapott a nyomozóhatóságtól, ám az új fejlemények fényében úgy látja: miután Simicska Lajos a Hír Tv Zrt. egykori vezetését és többségi tulajdonosát nevezte meg felelősként a lényegében általa sem tagadott, súlyos költségvetési csalás gyanújában, az eddig ismeretlen tettes ismertre változott. Az MSZP sajtófőnöke arra is emlékeztetett, a választás rendje elleni bűncselekményt három évig, míg a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett csalást 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

Nyakó egyúttal felszólította az ügyben eljáró hatóságokat, hogy minden szabályt betartva, minden körülményt figyelembe véve lássák el munkájukat, s vonják felelősségre a felelősöket. Emlékeztetett ugyanis arra: a BKV e-jegyrendszerét feltörő etikus hekkert egyetlen nap alatt előállították, de az ő egy hónappal korábbi feljelentésére máig semmiféle reakciót nem kapott, holott itt minden idők legnagyobb választási csalásáról van szó. Nyakó kiemelte: a 2010-es kampány minden egyes fideszes plakátja hozzájárult Orbán Viktor kétharmados kormányzásához, ráadásul itt több mint 10 200 köztéri reklámfelületet vehetett birtokba a mai kormánypárt, "azaz az ország minden településén adót és állami kampánytámogatási pénzeket elcsalva népszerűsíthette magát a Fidesz, és csak a Fidesz" - fogalmazott Nyakó.

Szigetvári: "ő maga építette ki ezt a párttámogatási rendszert"
Noha egykori kampányfőnökként semmiféle ehhez hasonló tapasztalatra nem tett szert, Szigetvári Viktor nagyon is el tudja képzelni, hogy a Fidesz számára "ingyen", vagy a képletesnél is alacsonyabb áron jutottak kampányszolgáltatások 2010-ben, és azt követően.
Az Együtt választmányi elnöke (a 2006-os és 2010-es MSZP-kampány vezetője - a szerk.) szerint ugyanis a mai kormánypárt egész finanszírozási rendszere épp arra épül, hogy jelentős érdekeltségeket szerez meg, vagy tart baráti közelségben azért, hogy aztán azok minden igényét kielégítsék. Ezek a jutányos, vagy épp ingyenesen rendelkezésére álló szolgáltatások ugyanakkor Szigetvári szerint egyértelműen kimerítik a burkolt, tiltott pártfinanszírozást, amelyet egyébként adóhivatali úton könnyedén ellenőrizni és büntetni lehetne.
A politikus szerint amit most Simicska Lajos csinált, az felér egy önfeljelentéssel, hiszen cégein, s egyéb érdekeltségein keresztül ő maga építette ki ezt a párttámogatási rendszert, amelyet a Fidesz lényegében nem tett tisztábbá a plakáttörvény júniusi elfogadásával sem. De Szigetvári szerint ugyanezt a módszert alkalmazta Simicska a Jobbik kampányával is. Az ellenzéki politikus arról is beszélt, épp az elévülés lehetősége miatt tettek ők - Juhász Péter, az Együtt elnöke - nem a 2010-es, hanem a 2014-es azonos forgatókönyvű választási kampány ügyében feljelentést, ám még nem kaptak választ.

Szerző
2017.08.08 22:57

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49