MSZP: Simicska készen áll a hatalom leváltására

Publikálás dátuma
2017.08.09 17:31
Molnár Gyula pártelnök FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Az MSZP tiltakozik a Feneketlen-tó környékére tervezett lakópark ellen, válaszokat vár az ügyben a XI. kerület fideszes polgármesterétől, valamint kezdeményezi az újbudai önkormányzat vagyonelemekkel foglalkozó bizottságának összehívását, és akár helyi népszavazást is tartana az ügyben - közölte Molnár Gyula szocialista pártelnök és Keller Zsolt, az MSZP XI. kerületi elnöke szerdán sajtótájékoztatón.

Keller Zsolt a XI. kerületi Diószegi utcában tartott tájékoztatón azt mondta: úgy tűnik, hogy Újbuda lett a "fideszes oligarchák új célpontja", hiszen a Kopaszi-gátra tervezett "Garancsi-féle" 120 méter magas toronyház után most egy másik Fidesz-közeli cég tervez 350 lakásos társasházat a Feneketlen-tó tőszomszédságába. Úgy vélte: a lakásszámot tekintve három és fél tízemeletes panelháznak megfelelő beruházás és a tervezett 500 parkolóhelyes mélygarázs élhetetlenné tenné a környéket, hiszen az itt lévő óvodák, iskolák, játszóterek már most is tele vannak.

A politikus Hoffmann Tamástól, a XI. kerület kormánypárti polgármesterétől arra vár választ, hogy tudott-e erről a beruházásról, és ha igen, miért nem tájékoztatta a környéken élőket. Szerinte az is a kérdés, hogy a beruházás megfelel-e a kerületi építési szabályoknak, és ha nem, akkor tervezik-e azt módosítani. Keller Zsolt közölte: kérdéseit írásban is elküldte a polgármesternek, de még nem kapott választ.

Jó lenne, ha a polgármester most az egyszer nem a "fideszes haverok", hanem az itt lakók érdekeit képviselné - jegyezte meg.

Molnár Gyula pártelnök közölte: azt kérte a helyi MSZP-frakciótól, hogy kezdeményezzék jövő hétre a vagyonelemekkel foglalkozó önkormányzati bizottság rendkívüli ülésének összehívását, de ha ez nem lesz sikeres, akkor szerinte meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy helyi népszavazás döntsön erről a fejlesztésről.

Hangsúlyozta: ez egy beépített, befejezett része a kerületnek, nem pedig fejlesztési övezet, itt nem lehet profitot maximalizálni, hanem az embereknek élhető környezetét kell biztosítani. Úgy vélte: most dől el, hogy Hoffmann Tamás polgármester "pártkatona, aki saját zsebre dolgozik", vagy valóban a kerület megválasztott önálló vezetője.

Arra a kérdésre, hogyan értékelik, hogy a Fidesz 2010-es hirdetései miatt tenne feljelentést Simicska Lajos egyik cége, Molnár Gyula azt mondta: az MSZP ebben az ügyben egy hónapja tett feljelentést, így most feljelentés-kiegészítéssel élnek majd, és felszólítják Polt Péter legfőbb ügyészt, ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy Magyarországon bűncselekmény a költségvetési csalás.

Az MSZP elnöke úgy vélte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska Lajos készen áll arra, hogy akár a saját megvádolása árán is leváltsa ezt a hatalmat.

"Ebben azt gondolom, mi segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót, mi készen állunk arra, hogy ezt a politikában képviseljük" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva a pártelnök arról is beszámolt, hogy az MSZP országjárása szombaton megkezdődött, a terv szerint egy-másfél hónap alatt végig járják a 19 megyét.

Arra a kérdésre, hogy mikor áll fel az MSZP árnyékkormánya, azt válaszolta: 2018. április 8. után gyorsan szeretnének igazi kormányt állítani, de addig is, augusztus 26-áig szeretnének egy "háttércsapatot felmutatni".

Arra a felvetésre, hogy tekinthetik-e fenyegetésnek az MSZP-s képviselőjelölt-aspiránsok azt a pártelnöki nyilatkozatot, miszerint lehúzhatják a választási listáról azt, aki "kibeszél a pártból", Molnár Gyula úgy reagált: aki innentől kezdve úgy gondolja, hogy kívülről kell politikai stratégiát alkotni, annak nincs helye náluk. Szerinte ez nem szól senki ellen, hanem általános szabály.

Szerző
2017.08.09 17:31

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49