Márton Anita - Parádés ezüstérem

Publikálás dátuma
2017.08.10 01:00
Fotó: DPA/Sven Hoppe
Fotó: /
Márton Anita az utolsó sorozatban elért 19,49 méteres eredménnyel a második helyen végzett súlylökésben a londoni atlétikai világbajnokságon.

Szakadó esőben, nagyon nehéz körülmények között rendezték a női súlylökés döntőjét. Márton Anita az első sorozatban 18,50-nel kezdett és negyedik volt, a másodikban 18,89-cel már második volt, a harmadikban 18,65 métert lökött, és harmadikként zárta az első szakaszt, ami után nyolcan maradtak a tizenkettes mezőnyből. A negyedik sorozatban 18,33, az ötödikben 18,54 következett, és a magyar atléta visszaesett a negyedik helyre. A legendás utolsó sorozatban - ahol többször ért már el legjobb eredményt - Márton túlnőtt önmagán, és 19,49 méteres dobással odaért a második helyre, megelőzve az olimpiai bajnok Michelle Cartert. A győzelmet a kínai Li-csiao Gong szerezte meg 19,94 méterrel, aki ebben az évben minden versenyt megnyert, ahol elindult.

Ezekiel Kemboi, minden idők legeredményesebb akadályfutója a szám kedd esti döntője után bejelentette, hogy többet nem versenyez ezen a távon és a jövőben az utcai futásra koncentrál. A 35 éves kenyai sztár utolsó vb-jén 11. lett. „Nem vagyok csalódott, örülök, hogy részt vehettem a nyolcadik világbajnokságomon"– jelentette ki Kemboi.

Ő az egyetlen, aki sorozatban hét világbajnokságon szerzett érmet, 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben egyaránt ezüstöt, majd 2009-ben, 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben aranyat. Kemboi a 3000 méteres akadályfutás egyetlen többszörös világ- és olimpiai bajnoka, ugyanis a 2004-es athéni és a 2012-es londoni játékokon is diadalmaskodott.

„Hosszú karrier áll mögöttem. Kipruto még 10 éves sem volt, amikor megnyertem az első nagy címemet" – utalt Kemboi a kedden vb-t nyert honfitársára, a 22 éves Conseslus Kiprutóra, aki már 40 méterrel a cél előtt elkezdte ünnepelni a sikerét, miközben üldözője, a marokkói Szufiane Elbakkali csak pár méterrel volt mögötte.

A szám legendás alakjának, Kemboinak konkrét tervei vannak a jövőjével kapcsolatban, két héten belül már egy 10 kilométeres utcai versenyen áll rajthoz, decemberben félmaratonit, jövő áprilisban pedig maratonit szeretne futni.

A férfiak 800 méteres döntőjében meglepetésre a francia Pierre-Ambroise Bosse győzött, a 25 éves atléta junior Eb-t nyert korábban, a felnőttek között egy Eb-bronz volt az eddigi legjobb eredménye. A második helyen is európai futó, a lengyel Adam Kszczot végzett, aki eddig fedett pályán jeleskedett: a dohai vb-n bronzérmes lett, a párizsi Eb-t (még 2011-ben) megnyerte. A harmadikként beérő kenyai Kipyegon Bett sem lehetett csalódott, a 19 éves sportoló tavaly megnyerte ezen a távon az U20-as világbajnokságot, a felnőttek között bronzzal zárta első kiemelkedő versenyét.

A férfi 400 méteres síkfutás döntőjében elmaradt a meglepetés, a riói olimpiai bajnok dél-afrikai Wayde van Niekerk közel fél másodperc előnnyel győzött a bahamai Steven Gardiner és a katari Abdalelah Harun előtt. A rajtnál csak heten voltak, a botswanai Isaac Makwala ugyanis ételmérgezést kapott a szállásán, ezért vissza kellett lépnie. Ebben a számban nem került európai futó a fináléba.

A férfi rúdugrást Sam Kendricks nyerte, az amerikai hadsereg alhadnagya a lengyel Piotr Liseket utasította maga mögé, aki a 2015-ös pekingi vb-n bronzérmet szerzett, tavaly Rióban negyedik volt. Harmadik lett a 616 cm-rel világcsúcstartó francia Renaud Lavillenie, aki Eb-n fedettpályán 2009, szabadtéren 2010 óta nem talált legyőzőre, a 2012-es londoni olimpiát megnyerte, Rióban második volt. A 30 éves Lavillenie szabadtéri világbajnokságokon 2009. óta mindig dobogós, de nyernie még nem sikerült, egy ezüst mellett négyszer volt bronzérmes, fedettpályán két vb-arany tulajdonosa.

A női gerelyhajítóknál a kétszeres olimpiai bajnok cseh Barbora Spotáková bizonyult a legjobbnak.

2017.08.10 01:00

BL-selejtező: Jobb folytatást vár a Vidi edzője

Marko Nikolic szerint a csapat napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebb, ezért mindenképpen jobb teljesítményt vár, mint Luxemburgban.
A magyar bajnok MOL Vidi FC a Bajnokok Ligája, míg a Budapest Honvéd a labdarúgó Európa-liga első selejtezőkörében játszik visszavágót kedden. Az idegenben elért eredményre egyik klub sem lehet büszke: a Honvéd 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki vendégeként, míg a székesfehérváriak 1-1-re végeztek a luxemburgi Dudelange otthonában.
„Számomra a Bajnokok Ligája a legértékesebb sorozat, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy a csapatommal mi képviselhetjük Magyarországot” – kezdte a luxemburgiak elleni mérkőzést felvezető hétfői sajtótájékoztatót Marko Nikolic, a Vidi vezetőedzője. – Megdolgoztunk ezért a lehetőségért, melyet nem szeretnénk kihasználatlanul hagyni. Úgy gondolom, hogy a csapatom napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebbek vagyunk, ezért mindenképpen jobb teljesítményt várok a játékosaimtól, mint Luxemburgban. Kellemetlen ellenfél jutott nekünk, amely a korábbi években nálunk magasabban jegyzett riválisokat is megszorongatott, ám hazai pályán mindenképpen a továbbjutás kivívása lesz a célunk.” 
Ez a hazai pálya továbbra is a Pancho Aréna lesz, az új fehérvári aréna átadásáig – várhatóan az őszig – ugyanis Felcsúton szerepel a Vidi (a Dudelange ellen 20.15-től, tv: M4 Sport). Továbbjutás esetén minden bizonnyal a bolgár Ludogorets következne, amely a maga párharcát gyakorlatilag már az első mérkőzésen eldöntötte, hiszen 7-0-ra verte észak-ír ellenfelét.
A Honvéd ugyancsak otthonos környezetben, a Bozsik-stadionban folytatja a Rabotnicki ellen, ám azt a találkozót legfeljebb a televízióban láthatják a drukkerek (18.00, tv: M4 Sport): az európai szövetség korábbi, két meccsre elrendelt zárt kapus szankciójából egy még maradt. Ahhoz, hogy a saját szurkolói is láthassák a Honvédot a nemzetközi porondon, tovább kell jutnia a csapatnak.
Szerző
2018.07.16 19:33

Gyermekkereskedelemmel foglalkozott egy klinika Ukrajnában

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hatóságok külföldi szervekkel is kapcsolatba léptek, hogy feltárják, hány gyermek került ki az országból.
Az ukrán hatóságok lelepleztek egy mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikát Kijevben, amely éveken át hamis dokumentumokkal külföldre adott el ukrán béranyák által megszült gyermekeket – hozta nyilvánosságra Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök hétfőn Kijevben. Az MTI összefoglalója szerint Jurij Lucenko főügyésszel közösen tartott sajtótájékoztatóján a rendőrségi vezető elmondta, hogy a hatóságok több száz béranya kilétét azonosították. A klinikát egy 41 éves külföldi állampolgárságú férfi hozta létre Ukrajnában még 2011-ben. Knyazjev ugyanakkor nem fedte fel sem a klinika, sem a férfi nevét. A klinika úgy működött, hogy a külföldi párok több esetben a béranya mesterséges megtermékenyítésekor nem is tartózkodtak Ukrajnában, és az eljáráshoz szükséges saját biológiai anyagot – spermát, illetve petesejtet – sem adtak. A meghamisított dokumentumokban viszont úgy szerepeltek, mint a gyermek biológiai szülei. Ez alapján állították ki nekik a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és vihették ki az újszülöttet külföldre. A főügyész példaként hozott egy olasz párt, akik 2011 októberében vittek ki ily módon egy újszülött gyermeket az országból. A klinika a „szolgáltatásért” 32 ezer eurót kapott, a béranya 6 ezer eurót – tette hozzá. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ukrán hatóságok megállapították azoknak a személyazonosságát is, akik toborozták és kifizették a béranyákat, legalizálták a befolyó pénzt, továbbá azokét, akik a külföldiekkel foglalkoztak, illetve reklámozták a klinikát. Az ukrán hatóságok külföldi partnerszervekkel is kapcsolatba léptek, hogy feltárják, konkrétan hány gyermek került ki az országból illegálisan külföldre. Eddig 16 hivatalos megkeresést küldtek más államokba, hogy DNS-teszteket és egyéb vizsgálatokat kérjenek olyan konkrét személyektől, akik esetében felvetődött a gyanú, hogy nem a biológiai szülei az általuk nevelt gyermeknek. „Amikor megkapjuk a válaszokat derül majd ki, mekkora volumenű is ez a bűncselekmény” – jegyezte meg Knyazjev. Arra is rámutatott, hogy éppen ez a nyomozás derített fényt arra, hogy az ukrán jogszabályokban is vannak hiányosságok. „A parlamenthez fordulunk, hogy az egészségügyi minisztériummal együttműködve dolgozza ki a világos jogi szabályozási keretet, amely pontosan meghatározza, hogy az ehhez hasonló esetekben mi bűncselekmény, és mi nem az” – tette hozzá a rendőrfőnök. 
2018.07.16 19:29
Frissítve: 2018.07.16 19:29