Robert Fico;Szlovákia;SNS;kormánykoalíció;
2017-08-10 18:16:00
A szlovák kormánykoalíció azután került válságba, hogy hétfőn a kormányzó szövetségben részt vevő második legerősebb szlovák tömörülés, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Andrej Danko egyoldalúan és teljesen váratlanul felmondta a tavaly szeptemberben kötött koalíciós szerződést, arra hivatkozva, hogy elkerülhetetlenné vált a koalíción belüli kapcsolatok újratárgyalása. A lépést Robert Fico miniszterelnök, a vezető kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia elnöke hétfőn abszurdnak nevezte, és a legkisebb kormánypárt, a Most-Híd is érthetetlennek minősítette.
Az SNS váratlan lépésének okairól a pozsonyi sajtóban sok minden felmerült. Kezdve az ellenzék azon véleményével, hogy a lépés csupán a nemzetiek által vezetett oktatásügyi tárca körüli pénzügyi botrány elfedését célzó manőver, egészen az SNS egyik alelnökének azon állításáig, miszerint a koalíción belüli kapcsolatok újratárgyalását az indokolja, hogy Robert Fico miniszterelnök kormányhivatala bizalmas információk - egy ellenzéki pártnak történt - állítólagos kiszivárogtatásával próbálta lejáratni a második legerősebb kormánypártot. Tény, hogy a koalíciós tanács előző, keddi ülése után sem tisztázódott, hogy mi is volt a koalíciós szerződés felmondásának oka, mint ahogy az sem, hogy mi az, amit az SNS a kormányban maradásért kérni fog.
Ez utóbbi kérdésre derített némi fényt Jaroslav Paskának, az SNS alelnökének csütörtökön a szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozata, amelyben rámutatott: pártja azt szeretné elérni, hogy ne odázzák el az általuk felvállalt kezdeményezések megvalósítását, prioritásaik kerüljenek be az új koalíciós szerződésbe, s jelenjenek meg a leendő költségvetési tervekben is.
A nemzetiek alelnöke által vázolt követelések listáján a közigazgatási dolgozók minimálbérének emelése, a 13. és 14. havi fizetések járulékmentessé tétele, illetve egy nemzeti légitársaság létrehozása mellett több további pont is szerepel. Ilyen az is, hogy kapjon befektetésösztönző támogatásokat a fürdőágazat, hogy az egyes szaktárcák vezetői ne véleményezzék társaik munkáját nyilvánosan, a kormány üléseire ne kerülhessenek a koalíciós tanács által jóvá nem hagyott tervezetek, valamint az is, hogy a pénzügyi tárca vezetője ne gátolja az infrastrukturális beruházások megvalósítását.