Maduro gyenge pontja az olaj

Az Egyesült Államok újabb szankciókat érvényesített Venezuelával szemben, szakértők szerint azonban vannak a mostaninál hatékonyabb módszerek, amelyekkel valódi nyomást tudnának gyakorolni a polgárháborús állapotokért felelősnek tartott caracasi vezetésre. A hét közepén elfogadott szankciók célkeresztjében a frissen megválasztott – és a kormány ellen tüntető tömeg haragját kiváltó – alkotmányozó nemzetgyűlés hat tagja áll, akiknek az Egyesült Államokban tartott vagyonát a döntés értelmében befagyasztották. Korábban hasonló módon jártak el az elnökkel, Nicolás Maduróval szemben is, akinek kormányzását „diktatúrának” nevezte Washington. A szankciók kétségkívül kellemetlenül érintik a venezuelai politikusokat, ám aligha tántorítja el őket, hogy kidolgozzák az új – Nicolás Madurónak elsöprő hatalmat biztosító – alaptörvényt.

Szakértők szerint az igazi csapást az jelentené a gazdasági krízisben lévő országnak, ha az olajipart érintő szankciókat hozna az USA. Venezuela rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékával, s a nyersanyag világpiaci árának zuhanása ellenére az olajexport jelenti a legnagyobb bevételi forrást az országnak, és persze a politikai-katonai elitnek. Nem kizárt azonban, hogy Washington meglépi ezt, Steven Mnuchin pénzügyminiszter már tett ilyen utalásokat. A Financial Times ennek apropóján publikált egy elemzést arról, hogy milyen eszközökhöz is folyamodhat az Egyesült Államok.

A legsúlyosabb lépés az lenne, ha megtiltanák a venezuelai nyersanyag importját. Ez azonnal éreztetné hatását a latin-amerikai országban, az amerikai finomítók ugyanis a legnagyobb felvásárlói a venezuelai olajnak. A hét legnagyobb vállalat csak áprilisban több mint egymillió hordót importált. Az FT elemzése rámutat, hogy a venezuelai gazdaságot nem bénítanák meg teljesen a szankciók, ugyanis máshol, így az ázsiai – különösen a kínai – piacokon értékesíteni tudnák a nyersanyagot. „A venezuelai állami olajvállalat, a PDSVA mindenképpen megpróbálna új piacot keresni, ám vélhetően sokkal nyomottabb áron tudna csak túladni az olajon, és a szállítási költségek is megugranának” – mutatott rá Joseph McMonigle, a Hedgeye Risk Management pénzügyi elemző cég munkatársa. E két tényező miatt a Goldman Sachs becslése szerint Venezuela mintegy 2,5 dollárt veszítene hordónként (!), ha az USA betiltaná az olaj behozatalát. A szankciók azonban nem csupán Venezuelában éreztetnék hatásukat, hanem az USA-ban is. „Az olajellátás nem szűnne meg, csak éppenséggel más piacokról kellene beszereznünk. Ez vélhetően megemelné valamelyest az árakat az Egyesült Államokban” – magyarázta Gary Simmons, a Valero olajipari vállalat beszerzési igazgatója, hogy milyen hatással lennének szankciók az amerikai piacra.

A politikai-pénzügyi napilap szerint az USA továbbá úgy is nyomást tudna gyakorolni Venezuelára, ha megtiltaná, hogy amerikai vállalatok olajat exportáljanak Caracasba. Bár Venezuela bővelkedik a nyersanyagban, az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségben szorult importra: az Egyesült Államokból például egy könnyebb fajsúlyú nyersanyagot vásárol, hogy azt vegyítsék a sűrűbb venezuelai olajjal.

Ha Washingtonban zöld utat adnak ezen szankcióknak, azt Nicolás Maduro már a saját zsebében is megérezné.

Szerző
2017.08.11 07:31

Musk lepedofilozta, pert fontolgat a gyerekek mentésében részt vevő búvár

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:38
Elon Musk
Fotó: AFP/ PETER PARKS
Vern Unsworth kritizálta a SpaceX vezérigazgatójának mentőkapszuláját, válaszul Musk durván kiosztotta Twitteren.
Fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk ellen egy brit búvár, aki részt vett a vízzel elárasztott barlangba szorult 12 fiú és edzőjük kimentésében Thaiföldön – írja a BBC. Az ügy előzménye, hogy Elon Musk tervezett egy mentőkapszulát, amivel szerinte ki lehetett volna hozni a gyerekeket. A búvár, Vern Unsworth viszont „PR trükknek” titulálta felajánlását és kritizálta a találmányt, kiemelve, szerinte esélytelen, hogy működjön. Musk találmányát  egyébként végül nem használták a mentőakció során. Válaszul Elon Musk Twitteren, egy azóta már eltávolított bejegyzésben „pedo fickóként” említette a búvárt, akiről kétségbe vonta, hogy valóban részt vett a mentésben. Bár a nevét nem említette, egy Thaiföldön élő britről írt, és azt üzente neki: készít majd egy videót, ami bizonyítja a mentőkapszula működőképességét.  A BBC beszámolója szerint Vern Unsworth kulcsszerepet játszott a mentésben.
2018.07.16 17:38

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. 
A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12
Frissítve: 2018.07.16 18:07