Álhírgyártás a Fehér Házban

Publikálás dátuma
2017.08.11 07:35
Fotó: AFP
Fotó: /
Donald Trump, ha csak teheti, megkerüli a hagyományos médiát, rajong viszont az összeesküvés-elméletekért. Egy per kapcsán kiderült, hogyan fabrikálják a hamis híreket.

Az Egyesült Államok 45. elnöke a beiktatása óta eltelt első 200 nap során mindössze egyetlen önálló sajtóértekezletet tartott, ahol az újságírók korlátozás nélkül kérdezhették. Donald Trump nem tágít attól, hogy ehelyett inkább nyúlfarknyi Twitter-üzenetekkel kommunikáljon híveivel, de időközben tovább szélesítette a kört: Facebook-oldalán, melynek 23 millió követője van, mostanság már rendszeresen jelentkezik az úgynevezett Trump-tévé, amely – a gyermeklelkű milliárdos örömére – csupa jó hírt közöl összefoglalóiban a Fehér Ház „eredményeiről”. Igaz, ezek a diadalmas, „termelési jelentés” stílusú beszámolók jobbára köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel, de ez a Trump-univerzum lakóit eddig sem zavarta. (Trump például máig ragaszkodik ahhoz, hogy novemberben nagy többséggel nyerte az elnökválasztást, s hogy többen voltak a beiktatásán, mint elődje, Barack Obama eskütételén, s következetesen elutasítja azokat a hírszerzési jelentéseket, amelyek egybehangzóan bizonyítják, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni az amerikai voksolásba.)

Trumpot idegesíti a mainstream média, jórészt a FoxNews televízióból tájékozódik, s kedveli az összeesküvés-elméleteket gyártó portálokat. A konzervatív hírcsatorna ellen a minap indított per révén bepillantást nyerhettek az amerikaiak, hogy a Fehér Ház hogyan segíti az alternatív hírgyártást. A tavalyi elnökválasztás egyik slágerhíre lehetett Trump számára, amikor a Demokrata Pártot, s Hillary Clinton kampánystábját meggyanúsították azzal, hogy eltették láb alól egyik munkatársukat, Seth Richt, minden alap nélkül azt állítva, hogy ő adta ki a Wikileaks leleplező portálnak a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), s Clinton kampányfőnöke, John Podesta e-mailjeit.

A történetnek mindössze annyi volt az igazságmagva, hogy a fiatalembert 2016 júliusában, otthona közelében két lövéssel megölték egy washingtoni utcán. A bűntettet máig nem sikerült felderíteni, a washingtoni rendőrség szerint félresikerült rablás történhetett. Richtől nem vettek el semmit, hitelkártyái, értékei a zsebében maradtak. A 27 éves fiatalember szülei azóta többször kikérték maguknak, hogy fiuk emlékét bemocskolják.

Egy régi álhír
Hamis hírgyártás Bill Clinton elnöksége idején is működött, ha nem is ilyen „nagyipari” méretekben. Amikor a Fehér Ház helyettes jogászát, a Clinton-házaspár régi, arkansas-i barátját, Vince Fostert 1993-ban holtan találták egy Washington környéki parkban, elterjedt a hír, hogy a férfit valójában megölették, mert túl sokat tudott Clintonék „viselt dolgairól”. Pedig több vizsgálat is megerősítette, hogy semmi nem utalt idegenkezűségre, Foster öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni a fehér házi poszttal járó feszültségeket.

Idén májusban „szenzációs leleplezést” közölt a FoxNews, felmelegítve a tavaly nyári híreszteléseket arról, hogy Clintonék, lám, „öldökléstől” sem riadnak vissza a győzelem érdekében. A csatorna újfent azt állította, nem orosz hackereket kell a kiszivárgott e-mailek mögött keresni, hanem „belső munkáról” volt szó, Seth Rich laptopján ugyanis az FBI bizonyítékot talált arra, hogy a DNC-alkalmazott lopta el és adta ki a Wikileaks-nek a demokratákra nézve hátrányos információkat tartalmazó elektronikus leveleket. Csakhogy a hírt azonnal cáfolta a család, a demokrata pártvezetés, s nem utolsó sorban az FBI, így végül a Fox egy héten belül kénytelen volt levenni honlapjáról a sztorit.

Pár napja aztán fény derült a háttérre: augusztus elején beperelte a csatornát egy magándetektív, aki azzal vádolja a FoxNewst, hogy eszközként használták őt a Fehér Ház hírmanipulációjához. Rod Wheeler május 10-én – épp James Comey FBI-főnök botrányos menesztésének másnapján – kapott egy fülest Trump egyik texasi támogatójától az állítólagos FBI-bizonyítékról. A tehetős befektető, Ed Butowsky, aki állítólag Seymur Hearst ismert nyomozó riportertől hallott valamit az FBI-vizsgálatról, 5 ezer dollárért bérelte fel Wheelert a Rich-ügy hátterének felderítésére. A szájába rágta: arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy nincs szó orosz beavatkozásról. Az egykori rendőrségi nyomozó szerint Butowsky naponta sürgette a sztori közreadását. „Az elnök most olvasta az anyagot, szeretné, ha mielőbb megjelenne” – írta sms-ben Butowsky a detektívnek, de a csatorna vezetőire is nyomást gyakorolt.

Wheeler, aki egyébként 2005 óta dolgozott alkalmanként a FoxNews-nak, azt állítja, hogy a hírtévé riportere, Malia Zimmerman, aki végül elkészítette az anyagot, meghamisított idézeteket adott a szájába, s a sztorinak nem volt más célja, mint a figyelem elterelése Comey kirúgásáról. A Fox persze cáfolja a nyomozó állításait, Sean Spicer volt fehér házi szóvivő ugyanakkor elismerte, egy hónappal a sztori publikálása előtt találkozott Butowskyval és Wheelerrel. Butowsky Twitteren azt kérdezte: mennyit fizetett a DNC Wheelernek? A fekete-afrikai magánnyomozó mellesleg amiatt is neheztel a csatornára: szerinte a bőrszíne miatt diszkriminálják, s más szakértőkhöz képest kevesebbet foglalkoztatják.

Trump „rajongója”
Az amerikai elnök a minap köszönetet mondott egy hazafias diáklánynak, Nicole Mincey-nek a támogatásáért, aki a saját klubjában golfozó elnökről azt írta Twitteren: „Trump keményen dolgozik az amerikai népért”. Trump bejegyzése híressé tette Nicole-t, akiről azt gyanították, csupán egy automatizáltan kattintgató „rajongó”. Több médium is kiderítette azonban, a lány valóban létezik, a New Jersey állambeli Newarkban lakik, csakhogy nem ez a neve, nem igazi a fotója, s az sem igaz, hogy Twitter-oldalának 146 ezer követője lenne. Nicole portálján Trump-sapkákat és trikókat lehet viszont rendelni.

2017.08.11 07:35

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08