Reménytelen várólista az idősotthonokba

Publikálás dátuma
2017.08.10 22:00
Illusztrációk - AFP fotók
Fotó: /
Eredménytelenek bizonyultak az idősgondozásban is folyamatossá váló változtatások: soha annyian nem vártak idősotthoni elhelyezésre, mint ma.

Az utóbbi években megszámlálhatatlan mennyiségű jogszabály született az idősgondozás hazai rendszerének átszervezésére, de ezek többsége eddig életképtelennek bizonyult – ezt állította lapunknak minden megkérdezett szociális munkás.

Trükkös nyugdíjcsökkentés jöhet

Trükkös nyugdíjcsökkentés jöhet Magyarországon – vetette fel a Világgazdaság a napokban. A lap szerint a nyugdíjkassza fenntarthatóságának megőrzéséhez akár ilyen lépésekhez is folyamodhat a kormány, ha a következő öt évben a félmilliós Ratkó generáció eléri a nyugdíjkorhatárt és befizetőből nyugdíjjogosulttá válik. Már most is ezért emelkedik a nyugdíjkorhatár, de elképzelhető az is, hogy a nyugdíjemelések később nem követik az inflációt vagy a mostaninál kevesebb induló nyugdíjat számolnak ki - találgatott a lap. Egyik sem segíti az ellátásra szorulókat abban, hogy később meg tudják fizetni az idősgondozást, miközben folyamatosan nő azok száma is, akik több százezer forintos vagy akár egymillió fölötti ellátásra jogosultak havonta. Őket célozzák meg a magánellátók.

Amikor azt próbáltuk kinyomozni, vajon tudnak-e róla, hogy mi valósult meg az egészségügyi államtitkár nagy hangon megígért ötletéből, hogy a kórházak krónikus belgyógyászati osztályait átadják a szociális ágazatnak, senki nem tudott lezajlott átadásról. Amikor arra kérdeztünk rá, vajon a házi idősgondozás pontrendszerének megbolygatása hozott-e érezhető változást, szintén nemleges volt a válasz.

Kicsi az esély

Minden eddiginél többen, már 29 és fél ezren szeretnének bejutni valamilyen idősotthonba, egy év alatt 8 és félezerrel nőtt a bentlakásos ellátásra várakozók száma az országban. A szociális ágazati portál (szocialisportal.hu) tavaly nyártól közreadott adatsora alapján az látszik, hogy januárban már volt egy hasonló csúcs, miközben a férőhelyek száma nem változott.

A megyei adatok szerint a legkevesebb esélye a bejutásra a Győr-Moson-Sopron megyei időseknek van, de rossz a helyzet Hevesben, Zalában és a fővárosban is. Összességében ki lehet mondani, hogy az ország nyugati felében nagyon nagy a férőhelyhiány, bár abban, hogy Keleten kisebb az igény, vélhetően az is szerepet játszik: a keleti országrész kisnyugdíjasai tudják, hogy nem képesek megfizetni a nem egyszer borsos beugrókat ezekbe az intézményekbe.

A házi szociális gondozásban év elejétől bevezették a szociális gondoskodást, amit akár közmunkások is végezhetnek, ha az idős embernek csak a ház körüli teendők ellátásába kell besegíteni. Tóth László, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) XIII. kerületi elnöke - maga is gyakorló szakember - azonban azt mondta, a valóságban ilyen szolgáltatást külön nem igényelnek az idősek, aki már nem tudja ellátni vagy megszervezni ezeket a munkákat, az egyébként is olyan rossz állapotban van, hogy gondozásra szorul. A másik, ugyanilyen értelmetlen intézkedés szerinte a szolgáltatást igénylők pontrendszerének szigorítása volt. Korábban az orvosok egy idős ember két-három betegségét sorolták fel, ami alapján már járt neki a házi gondozás, most a számtalan bajjal küszködő öregek valamennyi egészségügyi problémája felkerül a listára, amivel elérhetik a szolgáltatáshoz szükséges pontszámot. Tóth László szerint az önkormányzatok próbálják megoldani, hogy senki nem maradjon ellátás nélkül azok közül, akik erre rászorulnak.

Azzal sem változott semmi, hogy januártól megszüntették a korlátot, ami alapján minden gondozott maximum 4 órás szolgáltatást vehetett igénybe állapotától függően. Akinek korábban 1-2 órás gondozás járt, az ma ugyanúgy megkapja, 4 óránál többet pedig nem tudnak nyújtani, hiszen a gondozók létszáma nem nőtt. Ezt több gondozószolgálat munkatársa is megerősítette a Népszavának, hozzátéve, hogy óriási igény lenne a munka bővítésére, de a pótlékokkal és kiegészítésekkel valamivel feljebb tornázott bérek még mindig olyan alacsonyak, hogy nem jönnek, inkább csak távoznak a pályáról a képzett szakemberek.

A változtatások ugyanakkor több helyen elhamarkodott lépésekhez vezettek. Migács Tibor, az SZTDSZ országos elnöke Békéscsaba példáját említette lapunknak, ahol a jogszabályváltozásokra hivatkozva olyan drasztikus térítési díj-emelést vezettek be a házi szociális gondozásban, hogy az idős emberek sorra mondták vissza az igényüket, mert az alacsony nyugdíjaikból képtelenek voltak megfizeti az ellátást. A lecsökkent gondozotti kör miatt el kellett volna küldeni a szakképzett gondozókat, s végül csak a szakszervezet közbenjárására maradhattak a 8 óra helyett 6 órás munkaviszonyban.

Egyre több az egyházi és a magánotthon

A kétmillió nyugdíjasból jelenleg 54 ezren élnek valamilyen bentlakásos intézményben, mert a családjuk nem képes napi szinten megfelelően ellátni őket. A többség ma még állami vagy önkormányzati otthonban lakik, de a kormány erőteljesen nyomja az egyházak felé az ellátórendszert és egyre több magánbefektető is fantáziát lát az idősek ellátásában.

A humántárca júniusban arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy jelenleg Magyarországon összesen 848 telephelyen működik idősek ápoló-gondozó otthona, ebből 351 önkormányzati, 95 állami, 209 egyházi fenntartásban van, 193 helyet pedig civil szervezet működtet. Összesen 54 ezer idős ember él bentlakásos intézményben: 20457 fő önkormányzati, 9929 állami, 13006 egyházi, 10661 személy pedig nem állami szervezet által fenntartott idősotthonban lakik.

A gondozóházak átszervezése is zökkenőkkel halad, ezen a téren is hasonló értelmetlen kapkodást érzékelnek a területen dolgozók – hangsúlyozta lapunknak Tóth László. Az idén a nyilvánosság mindössze annyit tudhatott meg az átszervezésről, hogy a kormány egy június 12-i, a Magyar Közlönyben megjelent határozata arra utasította a humántárca vezetőjét, kezdjék meg egy minta szakápolási központ építésének előkészítését zöldmezős beruházással Kelet-Magyarországon. Erre a célra idén 83,2 millió forintot, jövőre pedig 1 milliárd 642 millió forintot tartalmaz a költségvetés.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), kijelölték-e már az építkezés helyét, de a megszokott módon csak általánosságokat kaptunk válaszként. Azt írták: „A kormány új szolgáltatástípusként szakápolási központokat hoz létre az eddig otthonokban élő, intenzív ápolásra szoruló időseknek. Az új, komplex szakápolási központ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában kerül kialakításra 150 férőhelyen, Kelet-Magyarország területén.” Más forrásból azt hallottuk, az intézményt Nyíregyháza kapta.

Az átalakítási tervekben az átmeneti gondozást nyújtó intézmények 2023-ig történő megszüntetése is szerepel, de a gyakorló szakemberek ezt is csak úgy tudják elképzelni, ha ezek a férőhelyek automatikusan átkerülnek az állandó ellátási rendszerbe. Részletes információk nélkül csak remélni lehet, hogy a szaktárcának is ez a célja.

Nyugdíjasfalu épül

A több mint 4 milliárd forintos beruházás pénzügyi háttere szeptemberben rendeződhet, így még az idén megkezdődhet az ország első nyugdíjas falujának építése Debrecen határában. Húszágyas kórházat, gyógyvizes medencét, orvosokat, ápolókat, de konditermet, minigolf- és teniszpályákat is kínálna az ötletgazda vállalkozó Pocsai Attila a hozzájuk költöző idős magyar vagy külföldi lakóknak.

- Ha itthon kínálnánk luxust a nyugatiaknak, kevesebb magyar gondozó menne külföldre dolgozni?

Ez is benne van, de azért elsősorban olyan idősödő magyarokat várunk az új intézménybe, akik megengedhetik maguknak, hogy nem csillagászati áron, mégis átlagon felüli gondoskodást vásároljanak maguknak. Terveink szerint 200 akadálymentesített, földszintes, az alföldi parasztházak stílusát idéző apartman épül négyes tömbökben, a lakások 90 százaléka 40 négyzetméteres lesz.

- Mit takar az átlagon felüli gondoskodás?

Sokan bolondnak néznek, de én azt gondolom, mindent meg kell adni a majdani lakóinknak, hogy minél hosszabb ideig élhessenek itt egészségben. Ezért két nagy szolgáltató tömböt akarunk létrehozni; az egyik a rekreációt és szórakozást szolgálja majd, a másik pedig a korosztálynak szükséges egészségügyi ellátást biztosítja. Van saját gyógyvizünk, sőt geotermikus energiával fűtjük az egész területet, sokféle sportolási lehetőséget teremtünk, de tervezünk például barkácsműhelyt is, ha valaki ezt a szenvedélyét szeretné kiélni. A havi 135 ezer forintos szolgáltatási díjban nem korlátlanul, de ezek használata is benne lesz. Az ápolási tömbben pedig hat orvos és 32 ápoló gondoskodik az elesettebbekről, ha kell, kórházi szintű ellátással.

- Vannak már érdeklődők?

Lakónak máris jelentkeznének itthonról és Németországból is, de várjuk olyan szakmai partner érdeklődését is, aki szeretne bekapcsolódni az első magyar nyugdíjas falu terveinek megvalósításába.



2017.08.10 22:00

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08