Színes titkok után kutatva

Publikálás dátuma
2017.08.11 07:46
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Az író életének és írásainak közös pontjait villantja fel idézetek segítségével a PIM tárlata.

„Úgyse fogják tudni, ki voltam.” – áll Szabó Magda egyik portréja alatt, amelyről az írónő kedvesen mosolyog a mindenkori nézőre. Ahány kép, annyiféle arc, annyiféle mosoly. Szabó Magda még mindig okoz meglepetéseket; rejtélyekkel áll az olvasók elé, nem csak történetein, egyes gondolatain, és portréfotóin keresztül is – most épp a Petőfi Irodalmi Múzeum „Annyi titkom maradt” című kiállításán. A tárlat a száz éve született író munkásságát és életét új megvilágításban tárja a látogatók elé, rámutatva, hogy a szerző életének mely történéseit használta fel műveihez, és mely rokoni, baráti szálakból formálta könyveinek nagyon is meghatározó karaktereit.

Az írótól származó idézetek a falakon nem csak a különböző regények sajátos jellemzőire, és az életfolyamból vett elemekre mutatnak rá, hanem a szereplők éppoly különleges arc-és jellemvonásaira, mint amilyen az övé is volt. A Tündér Lala, a Sziget kék és a Bárány Boldizsár játékos világának megidézése a kiállítás elején a későbbi életműhöz kínál egyenes utat. Később a látogató megismerkedhet a Szabó és a Jablonczay család egyes tagjaival, főképp az írónő szüleivel a Für Elise-ből vett idézeteken keresztül. S az egyes leírások alapján könnyen úgy érezheti, hogy ismeri a családot, ismeri Szabó Magdát, és a családjához, férjéhez – sőt egyes karaktereihez – fűződő bensőséges viszonyát. Majd kiderül, hogy nagyot téved: egy újabb idézeten át a szerző teljesen más arcát fordítja felé egy addig titokban várakozó, új szempontra rámutatva.

Interaktív elemekből sincs hiány: míg az egyik teremben az író családfáján barangolhatunk több generációra visszamenőleg, másutt tenyerünket egy kézlenyomatra helyezve Szabó Magda utolsó hangfelvételét hallgathatjuk meg – így mintha néhány perc erejéig ő is ott lenne velünk a szobában. Egy kis zug az Abigél világába repíti a kíváncsi nézőt: a középen elhelyezett üvegbúrába Abigélnek címzett üzeneteinket is bedobhatjuk, amelyekre előbb-utóbb válasz is érkezik majd. A falakon kismértékben helyet kapnak az írót és műveit méltató kollégák, művészek sorai is: „Szabó Magda olyan, mint a rock and roll. Intenzív, radikális, lehengerlő. Közös nevező, kommunikációs alap.” – a kiállítás változatos anyagára tekintve Háy János gondolatának üzenete könnyen érthetővé válik annak is, aki nem velejéig Szabó Magda rajongó, esetleg csak ismerkedik az író műveivel, stílusával.

Ez az ismerkedő és kíváncsi kutakodás azonban mindvégig megmarad, mert amikor az ember úgy érzi, megértett egy karaktert – mondjuk Szeredás Emerencet Az ajtóból –, egy újabb adag információ ismét elbizonytalanítja. A női szereplők épp olyan kiismerhetetlenek, akárcsak az írónő maga, ugyanakkor ez mégiscsak tudatos törekvésnek tűnik az idézett gondolat alapján: „Reális fénykép rólam nem marad, nekem is csak maszkjaim voltak, mint Encsy Eszternek, s a maszk alatt egy másik.” Maszkok, rétegek, egymásra rakódó élet-és történetszálak jellemzik Szabó Magda életművét és történeteinek folyamát is.

Ha valaki a tárlaton lineárisan sétál végig, nem értheti, hogy indulhatott egy világos szobából, s hogy vált a szürke, bordó és a sötét egyre meghatározóbbá a falakon (még akkor is, ha tudni véli, hogy ez csak a múzeum adottságaiból ered). A környezet azt sugallja, mintha Szabó Magda puszta sötétségben hagyta volna olvasóit, holott épp fordítva van. A történetek egy olyan változatos és rejtélyes világot tárnak fel – egyenként, és az életmű részeiként együtt is –, amely a színskála legkevésbé sem sötét árnyalatának felelne meg. Végigérve a látogató erős késztetést érez, hogy visszaforduljon és még egyszer elolvasson mindent, s újra az írónő mélyen ülő, kedves szemeibe nézhessen. Hátha abból még egy titkot kiolvashat.

Infó:

Annyi titkom maradt... Száz éve született Szabó Magda

Petőfi Irodalmi Múzeum

Nyitva: 2018. március 4-ig.

2017.08.11 07:46

Kívül a skatulyákon

Publikálás dátuma
2018.07.17 10:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sam Havadtoy egyedülálló sakkjátszmára csábítja a látogatót alkotásaival. A művész Disney-figurái és színes ajtói segítenek eligazodni az életműben.
Magát festőnek nevezi, de végletekig sarkított csipkefetisizmusa a csak festő, vagy csak szobrász kategóriáit messze felülmúlja – kezdte dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója Sam Havadtoy Huszárlépésben című kiállításán, amely az alkotó New York-ban eltöltött éveit állítja középpontba. A magyar származású, londoni születésű Havadtoy 1972-ben érkezett az amerikai nagyvárosba, s belsőépítészként kezdett ott dolgozni. Ebben az időszakban a város meghatározó művészeivel alakított ki kapcsolatot munkái révén, s ekkor ismerkedett meg többek közt Andy Warhollal, Keith Haringgel és Yoko Onóval. A tárlat ezen együttműködéseknek eredményeit, és Havadtoy egy-egy későbbi munkáját is bemutatja, remekül reflektálva a művész alkotói felfogásának, elképzeléseinek ívére. Havadtoy Yoko Onóval való kapcsolata meghatározó volt művészi pályája alakulásában is, jellegzetes hófehér sakktáblái, és ahhoz fűződő alkotásai ennek lenyomatai. „Az összes kondoleáló üzenet és ajándék közül, mely John Lennon halála után a Dakota házba érkezett, kevés volt furcsább és meghatóbb, mint az a kézzel készített, 5x5 cm-es bőr sakktábla, melyet a sakkvilágbajnok Bobby Fischer küldött. Így kezdtünk Yokóval sakkozni” – emlékezett vissza a művész. A sakkot tematizáló alkotások az életmű és a kiállítás jelentős hányadát teszik ki: Bobby Fischer 1972-es, Borisz Szpasszkij ellen vívott 41 lépéses csatáját Havadtoy 41 darabból álló festménysorozaton örökítette meg – ennek egy része van csupán kiállítva – amelyben a lépések a fehér egy-egy árnyalatában jelennek meg.
A becsomagolás, a beborítás és az elrejtés a művész jellegzetes technikái közé tartozik, s ennek legfontosabb eszköze a csipke. A tárlaton bemutatott alkotások jelentős részét is ez az anyag, az azzal való játék, és a hozzá fűződő egyedi nyelvezet, művészi kifejezésmód uralja. A csipke nem csupán a festményeken, a különféle objektumokon is nagy szerepet kap; s ezen alkotásokat látva könnyű elképzelni, hogy Havadtoy keze és némi csipke alatt még a szemét is műalkotássá változik. Ahogy ezt a XX. században már több kiemelkedő művész esetében is megtapasztalhattuk. Erre az alkotásmódra mutatnak rá az Ajtók című sorozat darabjai is, amelyek életszakaszok megnyílását vagy lezáródását jelentik a művész számára. Holott az anyag meglehetősen távolról érkezett: a becsomagolt, és különféle technikák során megdolgozott ajtók Budapest utcáiról, lomtalanításokból származnak, magukon hordozva a város, és az ott élő emberek múltját is. Épp úgy, ahogy a csipkekesztyűk, amelyek anyagukban őrzik készítőik, valamint viselőik keze nyomát. A rétegek mögött megbúvó történetfoszlányokat a néző saját percepcióinak tükrében tudja csak felfejteni, vagy azokkal kapcsolatot létesíteni. A kiállítás számos további különlegességet is nyújt a látogatóknak: a Disney mesékből jól ismert különféle méretű és kinézetű Mickey egerek, egy beburkolt hófehér Fiat 500-as, vagy a művész egyik legújabb munkája, egy hatalmas kacsás szőnyeg is látható a galériában. Havadtoy munkáiban minden ponton kísérletezés, játékosság, ugyanakkor pontos, aprólékos és tudatos kidolgozottság lelhető fel. Belsőépítészként, lakberendezőként is e törekvéseinek nyitott utat, Keith Haring – pop-art és graffitiművész, társadalmi aktivista – lakásának berendezésében is eszerint járt el. A tárlaton kiállított kandallóelőlap szintén ezt a technikát, hangnemet tükrözi vissza, amely ugyanakkor Haring művészetének egyfajta újraértelmezése, becsomagolása is a számára. Az újrateremtés, el- és felfedés, más színben, más formában való közelítés kiemelkedő szerepet kap Havadtoy művészi létében, s alkotásai e technika mentén gyakran kölcsönös viszonyban, párbeszédben is állnak egymással.
A kiállított darabok olyan szerteágazó, mégis nagyon összetett attitűdöt, gondolkodásmódot tárnak fel előttünk, amelynek megértéséhez nem elég látni az egyes alkotásokat, közel kell férkőzni hozzájuk, bebújni a rétegek, a becsomagolt formák mögé, s meglátni a színek különböző, de nagyon apró, észrevétlen eltéréseit. Csak így érhetjük meg annak a gondolatnak felszabadító igazságát, amelyet Fabényi Julia megnyitóbeszédében hangsúlyozott: Havadtoy az a művész, akit sok skatulyába, vagy egyetlen skatulyába sem lehet szorítani.

Havadtoy háromszor

Az érdeklődők Sam Havadtoy további két magyarországi kiállítására is ellátogathatnak a nyár során. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban Memory of Love – A szeretet emléke címmel a művész legújabb festményei és szobrai láthatóak július 14. és szeptember 30. között. A budapesti Kálmán Makláry Fine Arts galériában július 16-tól augusztus 10-ig a művész grafikai munkásságába kaphatunk mélyebb betekintést; szitanyomatai mellett, új, kollázs technikával bővített egyedi nyomatai is láthatóak lesznek a tárlaton.

2018.07.17 10:00
Frissítve: 2018.07.17 10:00

Magyar előadás lett minden idők legjobb Britain's Got Talent produkciója

Publikálás dátuma
2018.07.16 14:37

Fotó: Facebook/ Attraction Látványszínház
Még mindig mindenkinek könnyeket csal a szemébe az Attraction Látványszínház 2013-as előadása. 700 ezer jelentkező közül választották ki a társulatot nyertesnek.
"Tudtuk, hogy akkor öt évvel ezelőtt valami különlegeset alkottunk, és megnyertük a versenyt, de az hogy a BGT összes eddigi produkciója közül a mi előadásunk lett a legjobb, az óriási elismerés"
 - írja Facebook-oldalán az Attraction Látványszínház hivatalos oldala.
Több mint 700.000 jelentkező közül, 12 év legnevesebb győzteseivel megküzdve bizonyult a társulat előadása minden idők legjobbjának a Britain's Got Talent tehetségkutató bajnokságán. Az utolsó fordulóban a közönség szavazatainak nagyjából háromnegyedét megszerezve, toronymagasan nyert a társulat.

A két döntős előadás:
2018.07.16 14:37
Frissítve: 2018.07.16 14:54