Az elmúlt 200 évvel foglalkoznak a Tokaji Írótáborban

Publikálás dátuma
2017.08.10 21:50
Az írótábor résztvevői a Petőfi Irodalmi Múzeum Jártam a jelenben, éltem a jövőben című kiállításán a Tokaji Ferenc Gimnázium au
Fotó: /
Arany János munkásságára, valamint az elmúlt 200 év magyar irodalmának közvetítésében bekövetkezett változásokra és kihívásokra fókuszál az idén négynaposra bővült 45. Tokaji Írótábor, amelynek megnyitóját csütörtökön tartották a Tisza-parti kisvárosban.

A hagyományosan a Rákóczi-pincében rendezett eseményen Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke az Arany-emlékévre utalva emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született író-költő máig az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakja az irodalomnak, ő a modern magyar líra megalkotója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként pedig két tudományos folyóirat alapítója és főszerkesztője volt.

Tanárként fontos irodalomközvetítői feladatokat is vállalt, éppen ezért volt egyértelmű, hogy az idei tanácskozás tőle induljon ki, majd járja be a rádió, a televízió, a mozgókép és a színház elterjedésének évszázadát egészen a közelmúlt digitális forradalmáig - utalt a tanácskozás alcímére az írószövetség vezetője. Kifejtette, Magyarországon a reformkorra tehető a lapok, folyóiratok és kiadóműhelyek elterjedése, amely folyamat a 19. század második felében erősödik meg igazán.

Arany - miután felépült a szabadságharc leverése és legjobb barátja, Petői halála okozta depresszióból - egy ilyen pezsgő, dinamikusan fejlődő magyar valóságban találhatta magát, az új világ kihívásait pedig kiválóan érzékelteti verseiben és költeményeiben. Ekkor indul el az a folyamat, amely a századforduló táján csúcsosodik ki, aminek segítségével az írói-szerkesztői hivatás is szakmává válik - mondta az írótábor több mint száz résztvevője előtt Szentmártoni János.

Jelezte, a rendszerváltás óta két nemzedék teljesen új technológiai és kultúrszociológiai térben nőtt fel, szavai szerint lassan "velük is szót kell értsünk, ha nem akarjuk, hogy megszűnjön a folyamatosság".

A csütörtöktől vasárnapig tartó írótáborban Arany János örökségét is elemzik a résztvevők, több előadás foglalkozik az író munkásságával. A plenáris üléseken olyan irodalmárok, költők és írók tartanak előadásokat, mint Bengi László, Erős Kinga, Mezey Katalin, Nyilasy Balázs, Vasy Géza, Jánosi Zoltán vagy Zsille Gábor.

Az Arany-emlékév mellett megemlékeznek arról is, hogy harminc évvel ezelőtt 1987-ben a hatalom nyomására elmaradt az írótábor. - A szüneteltetés tényleges okairól nincs mindenki által elfogadható válasz, ezért az elnökség levéltári kutatást kezdeményez, aminek eredményéről a tervek szerint az ötvenedik írótáborban adnak majd tájékoztatást - jelentette be az írószövetségi elnök.

A megnyitót követően a Petőfi Irodalmi Múzeum Jártam a jelenben, éltem a jövőben című kiállítását mutatták be az érdeklődőknek és a tábor résztvevőinek a helyi Tokaji Ferenc Gimnáziumban. Az eseményen Prőhle Gergely, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a tárlat témája végigköveti Arany János életútját és nagyon sok tanulsággal és iránymutatással szolgálhat a kortárs íróknak és az irodalommal foglalkozó szakembereknek.

A plenáris ülések, kiállítások, emléktábla-avatás és versszínházi esték mellett újdonságként többek közt zenei koncerteket, családi- és gyermekprogramokat, illetve borkóstolást rendeznek a tábor ideje alatt Tokajban és a környező településeken.

Szerző
2017.08.10 21:50

Kívül a skatulyákon

Publikálás dátuma
2018.07.17 10:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sam Havadtoy egyedülálló sakkjátszmára csábítja a látogatót alkotásaival. A művész Disney-figurái és színes ajtói segítenek eligazodni az életműben.
Magát festőnek nevezi, de végletekig sarkított csipkefetisizmusa a csak festő, vagy csak szobrász kategóriáit messze felülmúlja – kezdte dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója Sam Havadtoy Huszárlépésben című kiállításán, amely az alkotó New York-ban eltöltött éveit állítja középpontba. A magyar származású, londoni születésű Havadtoy 1972-ben érkezett az amerikai nagyvárosba, s belsőépítészként kezdett ott dolgozni. Ebben az időszakban a város meghatározó művészeivel alakított ki kapcsolatot munkái révén, s ekkor ismerkedett meg többek közt Andy Warhollal, Keith Haringgel és Yoko Onóval. A tárlat ezen együttműködéseknek eredményeit, és Havadtoy egy-egy későbbi munkáját is bemutatja, remekül reflektálva a művész alkotói felfogásának, elképzeléseinek ívére. Havadtoy Yoko Onóval való kapcsolata meghatározó volt művészi pályája alakulásában is, jellegzetes hófehér sakktáblái, és ahhoz fűződő alkotásai ennek lenyomatai. „Az összes kondoleáló üzenet és ajándék közül, mely John Lennon halála után a Dakota házba érkezett, kevés volt furcsább és meghatóbb, mint az a kézzel készített, 5x5 cm-es bőr sakktábla, melyet a sakkvilágbajnok Bobby Fischer küldött. Így kezdtünk Yokóval sakkozni” – emlékezett vissza a művész. A sakkot tematizáló alkotások az életmű és a kiállítás jelentős hányadát teszik ki: Bobby Fischer 1972-es, Borisz Szpasszkij ellen vívott 41 lépéses csatáját Havadtoy 41 darabból álló festménysorozaton örökítette meg – ennek egy része van csupán kiállítva – amelyben a lépések a fehér egy-egy árnyalatában jelennek meg.
A becsomagolás, a beborítás és az elrejtés a művész jellegzetes technikái közé tartozik, s ennek legfontosabb eszköze a csipke. A tárlaton bemutatott alkotások jelentős részét is ez az anyag, az azzal való játék, és a hozzá fűződő egyedi nyelvezet, művészi kifejezésmód uralja. A csipke nem csupán a festményeken, a különféle objektumokon is nagy szerepet kap; s ezen alkotásokat látva könnyű elképzelni, hogy Havadtoy keze és némi csipke alatt még a szemét is műalkotássá változik. Ahogy ezt a XX. században már több kiemelkedő művész esetében is megtapasztalhattuk. Erre az alkotásmódra mutatnak rá az Ajtók című sorozat darabjai is, amelyek életszakaszok megnyílását vagy lezáródását jelentik a művész számára. Holott az anyag meglehetősen távolról érkezett: a becsomagolt, és különféle technikák során megdolgozott ajtók Budapest utcáiról, lomtalanításokból származnak, magukon hordozva a város, és az ott élő emberek múltját is. Épp úgy, ahogy a csipkekesztyűk, amelyek anyagukban őrzik készítőik, valamint viselőik keze nyomát. A rétegek mögött megbúvó történetfoszlányokat a néző saját percepcióinak tükrében tudja csak felfejteni, vagy azokkal kapcsolatot létesíteni. A kiállítás számos további különlegességet is nyújt a látogatóknak: a Disney mesékből jól ismert különféle méretű és kinézetű Mickey egerek, egy beburkolt hófehér Fiat 500-as, vagy a művész egyik legújabb munkája, egy hatalmas kacsás szőnyeg is látható a galériában. Havadtoy munkáiban minden ponton kísérletezés, játékosság, ugyanakkor pontos, aprólékos és tudatos kidolgozottság lelhető fel. Belsőépítészként, lakberendezőként is e törekvéseinek nyitott utat, Keith Haring – pop-art és graffitiművész, társadalmi aktivista – lakásának berendezésében is eszerint járt el. A tárlaton kiállított kandallóelőlap szintén ezt a technikát, hangnemet tükrözi vissza, amely ugyanakkor Haring művészetének egyfajta újraértelmezése, becsomagolása is a számára. Az újrateremtés, el- és felfedés, más színben, más formában való közelítés kiemelkedő szerepet kap Havadtoy művészi létében, s alkotásai e technika mentén gyakran kölcsönös viszonyban, párbeszédben is állnak egymással.
A kiállított darabok olyan szerteágazó, mégis nagyon összetett attitűdöt, gondolkodásmódot tárnak fel előttünk, amelynek megértéséhez nem elég látni az egyes alkotásokat, közel kell férkőzni hozzájuk, bebújni a rétegek, a becsomagolt formák mögé, s meglátni a színek különböző, de nagyon apró, észrevétlen eltéréseit. Csak így érhetjük meg annak a gondolatnak felszabadító igazságát, amelyet Fabényi Julia megnyitóbeszédében hangsúlyozott: Havadtoy az a művész, akit sok skatulyába, vagy egyetlen skatulyába sem lehet szorítani.

Havadtoy háromszor

Az érdeklődők Sam Havadtoy további két magyarországi kiállítására is ellátogathatnak a nyár során. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban Memory of Love – A szeretet emléke címmel a művész legújabb festményei és szobrai láthatóak július 14. és szeptember 30. között. A budapesti Kálmán Makláry Fine Arts galériában július 16-tól augusztus 10-ig a művész grafikai munkásságába kaphatunk mélyebb betekintést; szitanyomatai mellett, új, kollázs technikával bővített egyedi nyomatai is láthatóak lesznek a tárlaton.

2018.07.17 10:00
Frissítve: 2018.07.17 10:00

Magyar előadás lett minden idők legjobb Britain's Got Talent produkciója

Publikálás dátuma
2018.07.16 14:37

Fotó: Facebook/ Attraction Látványszínház
Még mindig mindenkinek könnyeket csal a szemébe az Attraction Látványszínház 2013-as előadása. 700 ezer jelentkező közül választották ki a társulatot nyertesnek.
"Tudtuk, hogy akkor öt évvel ezelőtt valami különlegeset alkottunk, és megnyertük a versenyt, de az hogy a BGT összes eddigi produkciója közül a mi előadásunk lett a legjobb, az óriási elismerés"
 - írja Facebook-oldalán az Attraction Látványszínház hivatalos oldala.
Több mint 700.000 jelentkező közül, 12 év legnevesebb győzteseivel megküzdve bizonyult a társulat előadása minden idők legjobbjának a Britain's Got Talent tehetségkutató bajnokságán. Az utolsó fordulóban a közönség szavazatainak nagyjából háromnegyedét megszerezve, toronymagasan nyert a társulat.

A két döntős előadás:
2018.07.16 14:37
Frissítve: 2018.07.16 14:54