Erős hangok, vészterhes idők - Mozdul a művészvilág

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:05
Mick Jagger a Brexit után arról dalol: Anglia elveszett. FOTÓK: AFP/BARBARA GIND/APA, AFP/ROLF VENNENBERND/DPA
Fotó: /
Menekültkrízis, Brexit, Trump, Putyin vagy éppen Orbán. - Napjaink legfontosabb eseményei, illetve politikusai rég nem látott módon aktivizálták a művészvilágot.

„Történelmünk nehéz pillanatait éljük” – mondta a napokban Mick Jagger, amikor arról kérdezték, hat év szünet után miért éppen erősen politikai töltetű szólódalokkal jelentkezett. A Rolling Stones frontembere többször is kifejtette: politikai tekintetben meglehetősen pesszimista. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Brexit témakörét feszegető England Lost című dala. Az énekes két klipes számmal jelentkezett, a másik a Gotta Get a Grip címet viseli, és arról szól: korunk problémái ellenére meg kell próbálnunk hűnek maradni önmagunkhoz.

A Brexit, Trump elnökké választása és a menekültkrízis: ez a mainstream művészek három fő témája az utóbbi években, s újabban olyanok is hajlandóak politikailag állást foglalni, akik korábban nem voltak közéletileg aktívak. Az amerikai elnökválasztás során például egy emberként sorakoztak fel Hollywood színésznői és a popipar zenei nagyágyúi Katy Perrytől Madonnán át Meryl Streepig a demokrata jelölt mellett. Épp e támogatás miatt állította sok elemző, hogy a hírességek szerepvállalása nyomán ez lehet az a választás, amelyet a nők döntenek el. Nem így lett – emlékezetes azonban, hogy Trump beiktatásán egyetlen A-listás előadó sem akart fellépni. Lady Gagának ugyan megtiltották a Trump-ellenes kiállást a legutóbbi Super Bowl félidei show-jában, az énekesnő azonban burkoltan üzent az elnöknek dalválasztásával, és egy mozdulattal tisztelgett Obama előtt is.

Sting mindig is bátran kifejtette politikai-közéleti nézeteit; amióta csak a pályán van, igyekszik ismertségét számára fontos ügyekben kamatoztatni. Idén ő kapta a Polar zenei díjat, amelyet olyan előadóknak ítélnek oda, aki sokat tesznek a zene fejlődéséért. Sting az elismeréssel járó mintegy 32 millió forintnyi összeget a Songlines projektnek ajánlotta fel, amely szír, eritreai és afgán menekült gyerekek integrációját segíti a zenével.

A Srí Lanka-i származású, brit rapper-énekesnő, M.I.A. maga rendezte klipjeiben és dalaiban is a menekültkérdéssel foglalkozik leggyakrabban, bőszen hangoztatott nézetei miatt egy időre ki is tiltották az Egyesült Államokból. Nicki Minaj az afro-amerikaiak egyenjogúságáért kampányol: nemrég egy Instagram-posztban ajánlotta fel, hogy kifizeti rajongói tandíját, amennyiben azok bemutatják kitűnő bizonyítványukat. Beyoncé a feminizmus mellett a feketék jogaiért folyó harc emblematikus alakja.

A berlini Salon Zur Wilden Renate technoklub lemondta Funk D'Void következő fellépését, mert a skót DJ a saját honlapján árulta a Proud Boys nevű szervezet pólóit. A Proud Boys szélsőjobboldali, antifeminista és iszlámellenes csoportosulás, amelyet 2016-ban hozott létre Gavin McInnes, a Vice magazin társalapítója. A klub indoklása úgy szólt: a Proud Boys ellentétes mindazzal, amit a szórakozóhely képvisel. A DJ másnap közleményben tudatta: ő nem szélsőséges, szexista vagy homofób, mindössze jó barátja McInnes-nek, a Proud Boys pedig nem szélsőjobbos, mindössze nacionalista. Mindenesetre eltüntette webshopjából a Proud Boys-pólókat.

A komolyzenében sem ritka a markáns állásfoglalás: Anna Netrebko orosz operaénekesnő miatt nem egyszer tüntettek már a világ operaházaiban, miután Valerij Gergijev karmesterrel karöltve aláírta 2014-ben azt a nyílt levelet, amelyben 511 művész üdvözölte Putyin Krím-félszigeti hadműveletét. A két művész részt vesz a 2020-as orosz futball-vb kampányában is. Netrebko ráadásul egymillió rubelt Oleg Carjovnak, a donbasszi szakadárok vezetőjének „a donyecki opera felújítására”. A bírálatok szerint ez a pénz egyértelműen háborús célokat szolgál.

Daniel Barenboim zongoraművész-karmester és Edward Said (1935-2003) amerikai-palesztin irodalomtudós 1999-ben alapította meg a West-Eastern Divan Orchestra nevű zenekart arab és izraeli muzsikusokból. Nemrég saját zeneakadémiát kapott Berlinben a kezdeményezés, ahol a diákok a zenei mellett bölcsészképzést is kapnak. Az ősszel 30, később 90 diákkal működő iskola fenntartási költségeire évi 5,5 millió eurót, 2019-től évi 7 millió eurót ad a német állam, amely így kíván hozzájárulni a közel-keleti békéhez.

Ehhez hasonló Alan Gilbert, a New York-i Filharmonikusok nemrég leköszönt főzeneigazgatójának kezdeményezése, akinek búcsúhangversenye a Koncert az Egységért nevet viselte. A karmester, mint lapunknak elmondta: most az ENSZ zászlaja alatt olyan zenekar alapításán dolgozik a világ minden tájáról érkező zenészek részvételével, amely „a békét, a szeretetet és az egységet szimbolizálja ezekben a vészterhes időkben”.

Kevesen, de itthon is kiállnak

A magyar komolyzenei élet sem csak muzsikától hangos: a Fischer Ádám által szervezett, hagyományos Szabadság téri közös éneklésén idén Európáért, a civilekért és a jogállamért is kiálltak. Testvére, Fischer Iván is rendszeresen kritikus hangot üt meg a kormánnyal szemben, Ágoston László operaénekes, a Moltopera társulat igazgatója pedig gyújtó hangú Facebook-videókban osztja meg a nézőkkel politikai-közéleti véleményét.

Emlékezetes Schiff András BBC-nek adott 2013-as interjúja, amelyben kemény kritikával illette a magyar közállapotokat. A világhírű zongoraművész elmondta: még magánemberként sem teszi be a lábát Magyarországra. A művész mesélt a Horthy-szobor felállításáról, arról, hogy névtelen fenyegetéseket kap hazájából, és a kormány tevékenysége mellett az is aggasztja, hogy kevés itthon a civil kurázsi.

Noha a magyar könnyűzenészek manapság híresen tartózkodóak politikai ügyekben - nagyon kevés a pártok melletti nyílt kiállás -, az utóbbi időben észrevehetően megsokasodtak a politikai témájú dalok, és mind többen állnak ki közéleti rendezvényeken vagy akár demonstrációkon is. A Kozmosz nevű punkegyüttes komplett életműve rendszerkritikus: „Nehéz nem szó szerint érteni félre, ha valamit mond a szátok / Nehéz nem sírva nézni félre, amikor lenézünk mi rátok /Nem értem, hova akartok jutni, amikor minket visztek falnak / Nem értitek, hogy ébren vagyunk és rögtön vége a dalnak?” – szól a Mi szabadabbak vagyunk, mint ti valaha lesztek című daluk.

Dopemant a bíróság jogerősen felmentette. FOTÓ: Tóth Gergő

Tevékenyen belefolyt a politikába Dopeman, aki tavasszal önkormányzati képviselő-jelölt is volt a VIII. kerületben, korábban pedig egy hungarocell Orbán-szobor ledöntésében vett részt. Emiatt garázdaságért bíróság elé kellett állnia, de tavaly novemberben - bűncselekmény hiányában - jogerősen felmentették. A legújabb sláger pedig a WNTS együttes Mészáros Lőrinc című száma, ami napokon belül hatalmas karriert fut majd be a közösségi médiában. Nem csoda, a dalnak minden szava arany: „Nézd, hozzám tapad a pénz, neked meg marad a fapad. / akkora stadion, drónról kell nézni, ülök a trónon, te meg csak keresed magad. / A tévé, az újság, a csarnok – nézd, hol tartok!”

Putyin és akiknek nem kell
Börtönben ült a Pussy Riot két tagja, ám a szocsi olimpiát is kihasználták tüntetésre. FOTÓ: AFP/ANDREJ ISAKOVIC

Rájár a rúd Putyin orosz elnök kritikusaira. A Pussy Riot-tagok kálváriája a legismertebb történet talán: 2012-ben két év börtönre ítélték a feminista-anarchista punkcsoport két tagját, miután február 21-én a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház ikonosztáza előtt Putyin-ellenes performanszot adtak elő. A művészcsoport két tagja a napokban a húsz évre bebörtönzött ukrán filmrendező, Oleh Szencov szabadon bocsátását követelte a kelet-szibériai Jakutszkban egy hídon, kék-piros füstfelhőben, Szabadságot Szencovnak feliratú drapériával. Őrizetbe vették, ám rögtön szabadon is engedték őket, mivel formai hibákat találtak a rendőrségi eljárásban. A terrorizmus vádjával bebörtönzött Szencov mellett korábban protestált már egy sor híresség, a többi közt Pedro Almodovar, Wim Wenders, Ken Loach és Tarr Béla is.

De más is csúnyán megütheti magát, ha nyíltan nehezményezi az elnök döntéseit. Andrej Oszipov hegedűművész például részt vett egy Putyin-ellenes tüntetésen - négy nappal később, egy zenekari próbán letartóztatták. Ekkor még csak minimális pénzbüntetést kapott, ám ő dacból ismét tüntetni ment, s ezúttal muzsikált is a demonstráción. Ennek eredménye 20 óra közmunka lett.

A moszkvai Gogol Center igazgatója, Kirill Szerebrennyikov operarendező „kifinomultabb” módszerekkel találkozott: házkutatást tartottak nála, míg ő Stuttgartban rendezett. Noha közpénz hűtlen kezelésével vádolják, a hozzáértők szerint az incidens oka inkább Szerebrennyikov kormánykritikus beállítottsága.

2017.08.12 07:05

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45