Áram nélkül Zalában

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:09
A tölgy az elsők között lehetett azokból a fákból, amelyeket Mária Teréziától kapott a gróf Brunszvik család. FORRÁS: MTA/AGRÁRT
Fotó: /
Sok helyen 100 kilométer/órásnál is erősebb volt a szél a Nyugat-Dunántúlon. Több mint huszonötezer háztartásban szűnt meg az áram.

Sok helyen várhatóan csak ma áll helyre az áramszolgáltatás Zala megyében – közölte pénteken az E.on a csütörtök esti viharok után, miután rövid ideig tartó, kevés esőzéssel járó szélvihar csapott le többek között Zala megyére. A pénteki adatok szerint 38 településen szünetelt az áramellátás. A szolgáltató saját embereivel és külső erők bevonásával végezte, végzi a helyreállítást. A szél elérte a 113 kilométeres sebességet; fákat és villanyoszlopokat döntött ki, tetőket rongált meg, Nagykanizsán egy házfal is kidőlt. Zalaegerszeg Botfa városrészében többtonnás rendezvénysátrat kapott fel a szél, negyven méterre repítette, közben letépte vele a villanyvezetéket, végül a hatalmas szerkezetet az öreg gesztenyefákra dobta. Rádőlt egy háztető egy személyautóra a Vas megyei Kenéz településen, egy ember meghalt a balesetben.

– Legalább két napig nem lesz áram, erről tájékoztattam az E.on kérésre a lakosságot – mondta Györke Gyula, Bajánsenye polgármestere. Ezt a kis vasi határtelepülést kapta telibe a csütörtök esti szélvihar, ott a legnagyobbak a károk. – A beton kandeláberek kidőlve, az elektromos vezetékek a földön hevernek – így a polgármester. – Mivel a nagyfeszültségű hálózat is összeomlott, annak a helyreállításától függ, hogy mikor érnek az áramszolgáltató szakemberei az egyes településekre. Melléképületek dőltek össze, háztetőket rongált meg a szél, mely a bajánsenyei erdőket is letarolta, derékba törve a hatalmas fenyőfákat. A vízszolgáltatást aggregátorok segítségével biztosítják a faluban.

- Az aggregátor péntek délutánra hiánycikk lett Szlovéniában – mondta lapunknak egy, az Őrségben élő férfi. – Mivel se telefon, se internet, és áram híján a hűtők se működnek, reggel a közeli településekről megindultak az emberek a szomszédos Szlovéniába; ki bevásárolni, ki telefonálni, más a hűtőjéből a húst vitte ismerőseihez. Kercaszomoron a falu évi legnagyobb rendezvénye kezdődött volna pénteken, de a katasztrófa-helyzet miatt le kellett fújni.

Több település polgármestere hangsúlyozta, nagyra becsüli a katasztrófavédelem és az áramszolgáltató munkatársainak helytállását a károk felszámolásában, de felvetették azt is: a rezsicsökkentés minden szolgáltatót nehéz helyzetbe hozott, a szükséges beruházások rendre elmaradnak. A víziközmű-szolgáltatás és a szemétszállítás területén máris súlyos hiányosságok érzékelhetők emiatt, de a karbantartás elmaradása, vagy ritkítása az áramszolgáltatóknál is jelentkezik, s nem kizárt, hogy ezért is nehézkesebb ilyen rendkívüli esetben a gyors helyreállítás.

Néhány hete a Balaton-partra csapott le a vihar, Balatonvilágoson 157 kilométeres, korábban sosem tapasztalt rekordszelet mértek, mely a zalainál is nagyobb tarolást végzett például a Világossal összeépült Siófok-Sóstó egyes utcáiban. Ott is napokig tartott a helyreállítás, jó néhány nyaralóban egy álló héten át nem volt áram a turistaszezon kellős közepén.

Ikonikus tölgy sérült meg

Súlyos sérülést szenvedett a minapi viharban az a hatalmas tölgy, amely immár 250 éve jelenti a folytonosságot az MTA Agrártudományi Kutatóközpontnak helyet adó parkban. A fa lombkoronájának körülbelül a felét elveszítette. A mintegy 20 méter magas, csaknem két méter törzsátmérőjű csertölgy egy olyan – megtermett felnőtt vállszélességű – ága tört le, amely önmagában is tekintélyes méretű fa lehetne.

Korából adódóan a tölgy az elsők között lehetett azokból a fákból, amelyeket a Mária Teréziától kapott mocsaras birtok lecsapolását követően a gróf Brunszvik család elültetett. A fa nemcsak a kastély építésének, de Beethoven látogatásainak, később a Dreher család életének is tanúja volt, majd a II. világháború alatt a kastélyban berendezett hadikórház sebesültjeinek nyújtott árnyékot. Az ötvenes évektől az Akadémia kutatóinak, vendégeinek és a park évi tízezernyi látogatójának jelentette az évszázadokon átnyúló folytonosságot.

„A hatalmas lombtömegvesztést követően csak remélni tudjuk, hogy a statikai változás nem okoz további mechanikai károkat. A park fenntartójaként ugyanakkor folyamatosan szembesülni kényszerül a matuzsálemi korú fák – tölgyek, platánok, gesztenyék – elöregedéséből adódó veszteségekkel. Ez nemcsak az angolpark képének változásával jár – a látogatók biztonságát szolgáló fenntartás jelentős költséget is felemészt” – mondta Balázs Ervin akadémikus, a központ főigazgatója.

Szerző
2017.08.12 07:09

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45